A modern nő

Hasonlóképpen lenézik a főzést. Egy barátom (nő, és amerikai) mesélte, hogy az amerikai nők előbb vágnak pofon egy férfit, ha azt szeretné, hogy főzzenek neki vacsorát, mintha orális szexet kérne az első randin. Ez szerintem mindent elmond. Amit a nők „felszabadulása” eredményezett, az az, hogy a nők pozitív jellemzőit mind felváltották a férfiak negatív jellemzői.

Találkoztam norvég férfiakkal, akiknek az akkori barátnői azt sem tudták, hogy kell limonádét vagy főtt tojást csinálni. És azért mondom, hogy akkori, mert ezek a párok már rég nincsenek együtt. A lányok szépsége még mindig vonzza a férfiakat, de mivel más értékes tulajdonságaik nincsenek, tartós vonzerőt nem tudnak jelenteni.

A modern nők már nem tudnak főzni, már nem akarnak gyerekeket és már nem meleg, rendes és szeretetreméltó teremtések, akik szívesen töltik idejüket a családjukkal. Valószínűleg már ahhoz is túl „függetlenek” és „erősek”, hogy egyáltalán legyen saját családjuk.
A mai nők már semmit nem tudnak adni a férfiaknak, csak szexet. Tehát a szerető, főzni tudó, gyermekeket nevelő háziasszony helyébe a férfiak kapnak egy szextárgyat. Ráadásul érzelmileg és intellektuálisan annyira megkavarodtak, hogy a munkával megkeresett pénzük nagy részét plasztikai sebészekre, kozmetikusokra költik, na meg egy halom ruhára, amitől hitük szerint jobban néznek ki, mert minden, ami érdekli őket az az, hogy minél vonzóbbnak tűnjenek. Na persze mi mást is várhatunk tőlük, ha egyszer nincs más tulajdonságuk, ami vonzóvá teheti őket a férfiak előtt? Ez a feminizmus gyümölcse. A „nők felszabadításának” az eredménye.
Egy igazán értelmes nő megérti, hogy a háziasszony feladatai, a gyermeknevelés és a főzés nem lealacsonyító. Ez kulcsfontosságú feladat az egész nép, az egész nemzet számára, és senki más nem tudja elvégezni. A férfiak semmiképpen sem! A nőknek nem véletlenül van méhe és mellei. Így rendelte a természet, akár tetszik nekünk, akár nem. Hogy lehetne lealacsonyító egy nőnek nőnek lenni? Ezt mindenkinek meg kellene értenie, a gyűlölettel teli, önmagukat utáló feministáknak is.

Az igazi nők azonban mind egyenértékűek velem, őket imádom és tisztelem, de a modern nőket visszataszítónak, primitívnek, megzavarodott állatnak látom. És aki most mindenféle hímsovinisztának gondol, annak hozzáteszem, hogy nem csak a modern nőket kritizálom ezzel, hanem a modern világ egészét, mert a modern férfi sem jobb semmivel. A modern férfiak örülhetnek annak is, hogy nem altatják el őket, mint a gyógyíthatatlan kiskutyákat szokták. Az egész emberiség össze van ma zavarodva, nem csak a nők – és biztos vagyok abban is, hogy tízszer annyi megmentésre érdemes nő van, mint férfi, ha már itt tartunk.