Robert Love (Linux kernelhacker)

Ma Robert Love a soros a hackerek topicban. Love jelenleg a preeptív kernelpatch karbantartója. Ő hét éve használ Linux -ot, és több munkájával járult hozzá a jelenlegi kernel fejlesztéséhez.

Robert Love jelenleg számítástechnikai tanulmányokat folytat, és matematikát tanul a kaliforniai Gainesville egyetemén. A floridai Fort Lauderdale -ből származik. Pembroke Pines -ban született és ott is nevelkedett. Egyelőre nem nős, de van egy gyönyörű barátnője (állítja Ő =)). Az érdeklődési köre a programozás terén az operációs rendszerek, és a tudományos/matematikai számítások.

Várhatóan a 2004 -es évben fejezi be a jelenlegi egyetemi tanulmányait, de utána még szeretne az egyetemen maradni, és gazdasági tanulmányokat szeretne folytatni.

A Linux -al 1994 -ben ismerkedett meg közelebbről. Az 1.0 -ás Linux kernellel kezdte a Linux -al való ismerkedést. Azelőtt nem találkozott semmilyen Unix jellegű operációs rendszerrel. Akkor kapott az édesanyjától egy 386sx típusú számítógépet, amelyre egy beta Windows 95 -öt telepített. Komolyabban a Linux -ot a 2.0 -ás kernelnél kezdte el használni, majd a 2.2 -es kernel idején teljesen felhagyott a többi operációs rendszerrel, és csak a Linux -ot használja azóta is.Hogy mik az okok amiért a Linux felé fordult?

Elmondása szerint a Linux egy stabil, erős, robosztus rendszer, jó köré fejlesztett alkalmazásokkal. De a legfőbb ok az, hogy mint a legtöbb hacker, szeret játszani a rendszerével, és szereti azt a közösséget amely a Linux fejlesztését övezi.

Love elmondja, hogy amikor elkezdte használni az 1.0 -ás Linux kernelt először elment a kedve az egésztől. Nehéz volt telepíteni, és semmi sem működött elsőre. Aztán szerencsére a Linux fejlődése 1994/1995 táján a Linux erőteljes fejlődésnek indult. Ekkor az SLS és a Slackware már jól felépített, stabil disztribúciókat terjesztett. Love a Slackware 2.0 -val kezdett foglalkozni. Annak idején azt le lehetett tölteni telepíthető diskset formájában. A diskset -ek számozva voltak, az 'A' jelű disk tartalmazta az operációs rendszer 'magját', az 'N' jelű volt a network és így tovább.

Ekkor a Linux már tartalmazott hálózati támogatást, volt X szervere (XFree86 2.0), és számos hardware eszközzel képes volt együttműködni. A legnagyobb probléma a Linux -al akkortájt az volt, hogy gyenge volt a dokumentációja, és ennek egyenes következménye volt az, hogy körülményes volt a telepítése. Love az első alkalmakkor nem tudta telepíteni a PPP -t (point to point protocol), és ez egy kicsit elvette a kedvét. Akkor kicsit elfordult a Linux -tól. (mintha magamat látnám =))

Love jelenleg egy kernelpatchen dolgozik, amelynek a célja, hogy a Linux kernelt amennyire lehet preeptívvé (időosztásos) tegye. A kernel ha együttműködő módban módban működik, akkor folyamatok nem tudnak más folyamatokat maguk elé engedni. Az általa fejlesztett patch lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb prioritással futó processzek a magasabb prioritásúak elé kerüljenek, megakadályozva, hogy azok igényeik szerint foglalják le a processzort. Ezzel nagymértékben csökkenthető a rendszer késedelmi ideje (latency), és ezzel egyidőben megnő a rendszer válaszadási képessége. A patch -en eredetileg a MontaVista nevű cég dolgozott, és Love csak később csöppent bele a fejlesztésbe. Love a projectet 'fun projectnek' nevezi, igazából saját szórakozásukra kezdték el fejleszteni a foltot. Viszont céljukként tűzték ki, hogy a patchet elfogadtatják Linus -sal, és a 2.5 -ös kernelfa része lesz.

Love ezenkívül számos más területen is hozzájárul a Linux kernel fejlesztéshez, bugokat fixál, kódot optimalizál, és kernelforrást tisztít, mint minden hozzá hasonló (kezdő) kernelhacker. Ezenkívül Ő írta az intel i815 alaplap és az AMD761 -es lap AGP GART kódját.

Love a kérdésre, hogy szerinte milyen stabil a patch a jelenlegi verzióban, és hogy feltéve egy éles szerverre, ott is megállná-e a helyét, a következőket válaszolta: A patch nagyon stabil, úgy érzi, hogy bátran ajánlhatja bárkinek a használatát. Sok felhasználó teszteli a patch -et, és sok visszajelzést kap a patch -ről. Ő mindenesetre használja a patch -et a saját rendszerén ;). Úgy érzi, hogy a tervezés és a kivitelezés során mindent megtettek, hogy a patch stabil legyen.

Hogy mennyire mérhető a teljesítményjavulás a patch -elt kernelt használó gépeken?

Love szerint a javulás nagyon jelentős. Szerinte 200% -os javulás könyvelhető el a rendszer késlekedés javulása terén. A preept-patch -el foltozott kernel esetében jelenleg a rendszer késlekedési ideje körülbelül 1ms, addig a patch nélkül ez 10ms -ra tehető. A jelenlegi kernelben szerinte több olyan terület is van ami nagyon késedelmes (long held lock), amin lenne mit javítani. Ilyen például a console layer, ami szerinte a rendszert nagyon visszafogja. A framebuffer kód letiltja például a megszakitást, és hosszú időre megakadályozza a nyomtatást (itt a hosszú idő millisecundum -okban értendő ami nem sok, viszont a kernelfolyamatok szempontjából jelentősnek mondható). Ha a framebuffer konzolon scroll -ozunk, a latency elérheti az 500ms -ot is (ezt bárki láthatja a saját gépén is, ha fbconsole -t használ). Virtuális terminálra váltani se jó dolog, a blkdev_close() függvény szintén hosszú időre lockolja a rendszert.

Love arra kérdésre, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy a patch bekerüljön a 2.5 -be, elmondja, hogy minden Linus -tól függ. Szerinte nagyon nagy felhasználói bázisa van a patch -nek, és meggyőző teljesítménytesztekkel képesek igazolni, hogy a patch életképes.

Love a fejlesztések során egy PIII 733MHz -es gépet használ 384MB RAM -al, és U2W SCSI diszkekkel. Ezenkívül van egy IBM ThinkPad -ja amelyel a stuffokat hordozza az irodája és a munkahelye között. A legutolsó Red Hat terjesztést használja Ximian Gnome -al.

A kódoláshoz természetesen vi -t használ. Amikor dolgozik általában X felületen teszi, a kedvence a hasznos gnome-terminal, és a gvim. Gyakran tervezi a kódot papíron (hmm. mint az igazi programozók =)), jackson ábra rulz.). Gyakran olvassa az LKML -t (Linux Kernel Mailing List).

A Linux -on kívül van egy Win2000, és egy SGI (Silicon Graphics) Indy gépe amelyen Irix fut. A Windowst csak a powerpoint miatt tartja. Szerinte a legtöbb mai operációs rendszer legnagyobb hátránya az, hogy nem nyílt forrású. Elmondja, hogy Ő nem az 'ingyenes operációs rendszerek' mozgalom zászlóvivője, viszont a forráshoz való szabad hozzáférés, és a fejlesztők által alkotott közösség nagyon fontos egy operációs rendszer fejlesztéséhez.

Használt OpenBSD -t is, volt egy OpenBSD gépe de kidobta a kukába?? (állítólag nem az OpenBSD hibája volt =)). A BSD -vel kapcsolatban elmondja, hogy nagy hatással van rá Matt Dillon munkássága, főként a FreeBSD VM területén végzett munkája fogta meg.

A jelenlegi 2.4 -es kernelről elmondja, hogy szerinte óriási a különbség a 2.4 és az előtte általa használt 2.3 között. Ez szerinte főként Linus -nak és Ingo -nak (Ingo Molnar magyar kernelhacker) köszönhető. Viszont ez nem azt jelenti, hogy teljesen elégedett a jelenlegi 2.4 -es kernellel. Szerinte a Rik van Riel féle VM (virtual memory management) kivágása a jelenlegi kernelből nagy hiba volt (Riel VM -jét váltotta fel Arcangeli VM -je a 2.4.10 -es kerneltől kezdve). Szerinte Riel VM -je stabilabb, jobban dokumentált, és Alan Cox is ezt támogatja (ezt akkor mondtam, mielőtt még Cox megegyezett volna Linus -al a Linux VM ügyében). Szerinte Riel túl sok ötlete, patch -je lett elutasítva ebből a kernelből.

A 2.5 -ről elmondja, hogy szerinte Andrea Arcangeli VM -je jól teljesít. Lehet, hogy jobban mint Riel VM -je, viszont ezt még túl korai lenne eldönteni.

Arra a kérdésre, hogy találkozott-e Linus -al, vagy Alan Cox -al, azt felete, hogy még nem találkozott személyesen egy 'híres hackerrel' se.

Amikor nem a Linux -al foglalkozik, akkor iskolában van, a barátnőjével tölti az időt. Szeret mountain bike -ozni, autózni, és rock koncertekre járni.

A kezdő kernel hackereknek azt ajánlja, hogy olvassák a kernelforrást, játszanak vele. Olvassák el az O'Reilly sorozat Understanding the Linux Kernel könyvet, és a Linux Device Drivers, 2ed címűt is. Ezenkívül iratkozzon fel minden kezdő hacker az LKML -re, mert ott Ő nagyon sokat tanult.



Robert Love honlapját itt találhatod meg, itt olvashatsz a jelenlegi project -jeiről.