Hogyan népszerűsítsük a Linuxot?

Egyre többen próbálják ki a Linuxot desktopon - és az ubuntu.hu egyik szerkesztőjeként határozottan az az ember érzése, hogy szép lassan átalakul a Linuxot kipróbálók motivációja. Ráadásul az Ubuntu amolyan "kapudisztró", vagyis manapság sok új felhasználó számára ez az első Linux disztribúció, amit kipróbál - így különösen fontos, hogy mennyire tudjuk megnyerni őket.

Az első időszakban nyilván a Linux a hozzáértők játékszere volt, még desktopon is. Megkockáztatom, sokan talán épp azt élvezték a legjobban akkoriban Linuxban, hogy lehet (és persze kellett is) hegeszteni.

Később, amikor már kezdett egyszerűbben használható lenni a Linux desktop, egyre több olyan új felhasználó jött, aki vagy nem szimpatizált a proprietary szoftverek világával, és az ott uralkodó monopolisztikus állapotokkal (nomeg annak minden hátrányával), vagy egyszerűen csak megtetszett neki a szabad szoftverek filozófiája. Ők már gyakran nem szakemberek voltak a szó klasszikus értelmében (bár nyilván kellett legyen egy biztos alaptudásuk), de az elején még hiányzó tudást bőven pótolták lelkesedéssel - márpedig a lelkesedés könnyen át tudja lendíteni az embereket a kezdeti nehézségeken.

A Compiz, Beryl, majd a Compiz-Fusion megjelenésével azonban megváltoztak a dolgok. Az új felhasználók jelentős része már egyszerűen azért próbálja ki az Ubuntut, mert látott a Youtube-on egy Beryl vagy Compiz videot, és ezt neki rögtön be kell szereznie. Szóval az a furcsa helyzet állt elő, hogy manapság már azt kell magyarázni az embereknek, hogy a Linux több, mint egyszerűen egy látványos felhasználói felület. Az egyik legfontosabb probléma is ezzel függ össze: Az asztali effektusok állítgatása pedig egy-két hétig nagyon érdekes, de pár száz kockafordultával az is unalmassá válik.

A megváltozott helyzethez pedig annak is alkalmazkodni kell, aki népszerűsíteni szeretné a Linuxot. Nem elég megnyerni az új felhasználókat, meg is kell őket tartani. Vagyis azt kell elérni, hogy abban a pár hétben, amíg újdonság nekik az Ubuntu, és feltehetően lelkesen látogatják az ubuntu.hu oldalt, felkeltsük az érdeklődésüket a szabad szoftverek iránt, illetve megmutassuk, hogy milyen érdekes dolgok rejtőznek a felszín alatt. Ezen utóbbi miatt kezdtem el írni az Ami a Compiz mögött van cikksorozatot.

A másik sorozat pedig a Linux világa. Ezek nem leírások, nem dokumentációk, hanem olyan cikkek, amik kicsit betekintést engednek a Linux világába. A sorozatban eddig megjelent három cikk első része az Ubuntu fejlesztésének ütemét mutatja be, a második rész arról szól, hogy Miért ingyenes az Ubuntu, a harmadik pedig a Debiant mutatja be tömören. A negyedik rész a Gnome, a KDE és az XFCE korai időszakát fogja bemutatni.

Az ötödik pedig az Ubuntu születését mutatja be - őszintén bevallom, én ennek a megírását élveztem a legjobban, ugyanis menet közben rengeteg érdekes háttéranyagba futottam bele. Ráadásul ez még egy viszonylag szűz terület: nem is igazán találtam olyan cikket, ami ezt a témát dolgozná fel, így én is csak levlistákra, akkori hírekre, meg egy véletlenül megtalált remek előadásjegyzetre támaszkodtam.

Ilyenkor szoktak nagy hírverést keríteni a dolog köré, hogy bár a cikkek csak január 26-án és február 2-án fognak megjelenni, de a HUP olvasói, és csak most, csak itt... de az igazság az, hogy bárki, akit érdekel, már most elolvashatja a negyedik és az ötödik részt a weboldalamon.

Hozzászólások

Nagyon jó írások, csak így tovább! :)

-------------------------------------

|^^^^^^^^^^^^^^^| ||
|...BEER TRUCK..........| ||'|";, ___.
|_..._..._______===|=||_|__|......, ] -
"(@)'(@)"""**|(@)(@)*** **''(@)

Csupa igazat írsz. :) Én kb. abban az időszakban kezdtem foglalkozni a témával, amikor még kellett hegeszteni, de már voltak azért beállítófelületek is szép számmal. Nem is szeretem, ahol mindent túl felhasználóbaráttá tesznek, mert az nem egyszerűsít, hanem bonyolít.
A másik, hogy egyik ismerősöm volt úgy, hogy a windows minden hibájától szabadulni akart, kipróbálta a SuSE-t, tetszett is neki, használta, aztán szép lassan visszaszokott. Még ő sem tudja megmondani, miért...

Hogy a cikkekről is szóljak: az ötlet is jó, meg a cikkek is. :)

Mai nap még 1 gépet ellinuxositottam távolról.
Haver keresett hogy mivan ha az XP telepítő nem talál merevlemezt a gépben. Kiderült hogy csak vista támogatott a gép, de a tulajnak vista nem kell, és nem is volt közelben telepithető warez pista.
Igy egy fedora 8-as kuszott fel a gépre.
Adjanak csak el mégtöbb SATA-s vinyóval szerelt notebookot és SATA-s DVD-vel szerelt asztali gépet!

Jó kis cikkek lesznek ezek (4.-5.) az ubuntu.hu-n. Szerintem jónéhány ember várja őket. És a kezdő felhasználók számára közérthetően van megfogalmazva. :)

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Ubuntu 6.06, Windows XP Pro