Pénteki pókerparty II

Ma ismét összejöttünk egy pénteki pókerparty keretében. Sancho, Imre és én. Az elején nem ment olyan jól mint a múltkor. Néhány hand után az utolsó helyen álltam, de nem adtam fel. Lassan nyertem vissza a zsetonokat. Imre mondott egy ALL-IN-t, amit megadtam, bejött a flush, Imre kiesett. Utána Sancho mondott egy ALL-IN-t, így megint én nyertem. Volt benne egy kis szerencse is, de hát ez a póker. Így kell egy kis pénzt keresni a hétvégére ;-)

( rigidus | 2006. 10. 21., szo – 21:52 )

Csak ovatosan vele, nehogy ugy jarjatok mint en anno, hogy elbukjatok meg a gatyatokat is. En megrogzott szerencsejatekos voltam egy idoben.

Akarmennyire is baratok kozt zajlik a dolog, egy ido utan ha felporog a csapat utana mar nincsen megallas. Olyan ez mint a drog, vagy alkohol, ha az ember egyszer raszokik, utana mar egy csomag szalvetarol pakli kartya jut az eszebe. Ha nagyon elkap benneteket a laz, utana mar minden este menni fogtok mert a szenvedely hajt. Kesobb mar az asztal koruli baratsagok is megromlanak a nyeres/vesztes okozta feszultsegek miatt, stb. Csak mertekkel es lazasaggal csinaljatok sracok. Ti ne estek bele a mokuskerekbe.

Tovabbi kellemes jatekot. ;-)

---------------------
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

"Szerintem én már akkor játéktermeztem amikor te még nem is éltél"
<5 evesen? Nagy sztar lehettel akkoriban stokedlin allva a flipper elott. :-) 111

"Gyakolatilag ott nőttem fel"
Ez lehet a titok nyitja: valszeg keson kezdtem. :-)

"mégsem lettem függő"
"Fenykoromban" nekem is ez volt a kedvenc szovegem. ;-) (c)(r)(tm)

---------------------
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

Szervusz FébertI,

A válasz a kérdésedre: nem lehet belőle kigyógyulni! Annak, akit egyszer is elkapott a gépszíj vége van!:-(
Ugyanolyan, mint az alkoholista vagy a dohányzó: azt mondja, hogy leszokott és abbahagyta, pedig csak éppen tünetmentes!:-(
Egyetlen zavaró, aprócska tényező és máris olyan gyenge lesz a delikvens, hogy úgy esik vissza, mint jeges uton Mariska néni a sárba!:-)
Az ilyen ember lehet igazán jó barát, nagyon jó haver, de semmi több, legkevésbé családapa!
Hihetetlenül kontrolláltnak kell annak lennie, aki képes kordában tartani eme szenvedélyeit!

köszönöm a válaszodat. Valamennyire foglalkoztam a szakirodalmával. Leginkább az alkoholizmus szakterülete érdekelt régebben amikor még volt ilyenre is időm :) Bár akkor még nem voltak gépek.
na megint belemerülök más blogjába...inkább hagyom... :)

Kedves FébertI,

Munkámból adódóan előfordul, hogy fiatalokat látok elindulni, eme lejtőn...ezért éreztem kompetensnek magam, hogy talán hozzászólhatok!
Iszonyat nehéz bárkit is a szenvedélybetegségekből kiráncigálni, és sosem merném letenni a nagyesküt - orvos ismerőseim után szabadon -, hogy végleg meggyógyult!
Tudod jobb félni, mint megijedni!
Mindenesetre, azért ahogy látom ez Trey-re nem vonatkozik!:-)
Mellesleg Trey, ha éppen alkalom adódik ajánlanám kedves figyelmedbe a Nagyrédei Rosé nevezetű italmányt!:-)
Nagyon ritkán iszom, (ilyenkor én is csak és kizárólag bort)és ehhez a borhoz leginkább a tengerpart feelingje illik, de remek fantáziával mindez itthon is elképzelhető!

"nem lehet belőle kigyógyulni!"

Dehogynem, csak elszantsag kerdese az egesz. :-)
En kb. ket evig hordtam a penzt ilyen helyekre, de egy napon tortent egy eleg megrazo dolog ami a csapat eleteben is donto jelentoseggel birt es hatassal lett mindannyiunkra. Az egyik tarsunk ongyilkos lett (emiatt) es megfogadtuk, hogy - az O emlekere - soha tobbet nem jatszunk semmilyen szerencsejatekot. Nos, azota nem csak ez az egyetlen ami visszatart, hanem moralisan sem ertekelem a munka nelkuli vagyont vagy az ez iranti vagyat (mert eloszor ez az az illuzio ami elteti ezt a szenvedelybetegseget), masreszt pedig azokat sem akik ilyesmit csinalnak. (bocs, Trey)

---------------------
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

"Dehogynem, csak elszantsag kerdese az egesz. :-)"

Te nagyon elszánt ember vagy Rigidus, minden tiszteletem a Tiéd, ha erre így képes vagy, ráadásul ahogy mondod, már morálisan is felnőttél a feladat teljesítéséhez!
Ez nagyszerű érzés lehet, még akkor is, ha egy tragédiára volt szükség a tisztánlátás eléréséhez!

"még akkor is, ha egy tragédiára volt szükség a tisztánlátás eléréséhez!"

Ez forditva tortent. Eloszor jott a tisztanlatasom, aztan kiszalltam, majd csak honapokkal kesobb a tragedia, ami megerositett. :-(

Nehany honappal kesobb a csapat minden tagja legalabb egyszer visszaesett mar, egyedul en nem, de ennek mas okai is vannak amit ide nem irnek le. Azota nem tudom mi van veluk, nem tartom veluk a kapcsolatot sem.

---------------------
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

Akaraterő kérdése. Semmi más. Nekem pedig az van erősen. Az ismerőseim tudják. Egyszer úgy döntöttem sok évvel ezelőtt, hogy elhagyom a napi kávét. Másnaptól kezdve nem ittam, és nem iszom ma sem. Aztán egyszer úgy döntöttem, hogy nem eszek többet húst, mert azt hittem, hogy az jó. Hosszú évekig nem ettem egy grammot sem, de rájöttem, hogy nem biztos, hogy attól leszek egészségesebb, hogy nem eszem. Nincs káros szenvedélyem, nem dohányzom, nincs olyan étel vagy ital, amiről ne tudnék leszokni egyik napról a másikra teljesen. És nem okoz fizikai fájdalmat, ha többé nem eszem ezeket. A játékokkal is így vagyok. 14 éves koromtól a sarki játékteremben nőttem fel, de sose lettem nyerőgép függő, mindig tudtam, hogy hol a határ. Szóval szerintem ez személyiség-függő dolog.

--
trey @ gépház