Új chip tervezésnek köszönhetően jöhetnek a terahertz-es processzorok

Címkék

Megahertz-ről gigahertz-re. Ennek a váltásnak szemtanúi voltunk az elmúlt években. Most itt az esély arra, hogy megérjük, hogy ne gigahertz-ben, hanem terahertz-ben beszéljük, ha processzor sebességről van szó. Az áttörést a kutatók a Ballistic Deflection Transistor-tól várják.

A Rochester Egyetem kutatói azt állítják, hogy az általunk elgondolt "ballistic computing chip" ötlete lehetővé teheti akár 3 000 GHz-es - 3 THz-es - chip-ek előállítását is. Mindezt úgy, hogy a létrehozott chip-ek minimális hőt termelnek.

Hozzászólások

Aham... Sok sikert nekik. Jó lenne, ha egy céget alapítanának és normál PC áron elkezdenék gyártani. Csöppet átrendeződne a piac...

Viszont a titkosításaink is csődöt mondanak ilyen számítási kapacitásnál nem?

Titkositas:
Egy exponencialis algoritmus futasi ideje mondjuk eleg nagy meretu bemenetre(~10^3. Ne feledjuk, ez nem a bemenet nagysaga, hanem merete, azaz szamjegyeinek szama) kozel 10^30 ev - talan meg keveset is mondok, bar ilyen keson most nem szamolok utana - ha 1 lepest 10^(-6) masodpercnek veszunk (1MHz). 1THz eseten a szamitasi teljesitmeny 10^6-szorosara no, azaz a 10^30 evet 10^6-nal kell osztanunk. Eredmeny: 10^(30-6)=10^24 ev, azaz semmit nem haladtunk elore gyakorlati szempontbol. Es itt meg a kulcsmereten se, sot, semmin se kell valtoztatni. Csak hasznalni kell egy NP-teljes algoritmust, mint pl. faktorizaciot (RSA).

Keressetek hozzá karp redukciót! Vasárnap délutáni szieszta ideje alatt sem unatkoznátok! :)
__________________________________________
Wenn ist das Nunstück git und Slotermeyer?
Ja! ... Beiherhund das Oder die Flipperwaldt gersput.

Aham... Sok sikert nekik. Jó lenne, ha egy céget alapítanának és normál PC áron elkezdenék gyártani. Csöppet átrendeződne a piac...
Na azért ne együk olyan forrón a kását. Jelenleg 1 db tranzisztoros működő prototípusuk sincs. Már az is óriási nagy szám lesz, ha sikerül a diszkrét tranzisztorokat megcsinálni, ugyanis a kommunikációt mindenképpen forradalmasítani fogja, hogy THz-es (szubmiliméteres, távoli infravörös) tartományban lehet adó/vevő/modulátor áramköröket csinálni. TBit/s-os vezeték nélküli átvitel elég érdekes lenne, mégha csak egyenes vonalban terjed akkor is. Bár ehhez már egyszerű analóg IC-ket kell tudni csinálni ebből. Mindenesetre az analógság fogalmát is némileg átértelmezi, ha 1-1 elektron útovnalát külön-külön kapcsolni lehet. A/D, D/A konverterek szempontjából érdekes fejlemény lenne, ha az elektronokat meg lehet számolni, mert ezzel elérnék a jel/zaj viszony elméleti határát.

Az út a különálló működő tranzisztoroktól az egyszerű analóg áramkörökig sem rövid és akkor még sehol sem vagyunk bonyolultságban egy processzorhoz képest. Bár elképzelhető, hogy a processzor design nagy mértékben meg fog változni és kevés alkatrészből próbálnak egyszerű procceszort összehozni, aminek a teljesítményét főleg a magas órajel fogja adni. De ebből nyilvánvaló, hogy egyszerű felépítéséből fakadóan egy ilyen 3THz-es processzor közel sem fog akkora számítási teljesítményt nyújtani, mint egy elképzelt 3THz-es Opteron vagy Core. Szóval ez nem 1-2 év kutatási és fejlesztési munka. És könnyen lehet, hogy valami elvi gyártástechnológiai nehézség miatt az egész elképzelés megmarad a laboratóriumokban és sosem lesz alkalmas sorozatgyártása.

Viszont a titkosításaink is csődöt mondanak ilyen számítási kapacitásnál nem?
Az a kvantumszámítógép, amivel te kevered. Az teljesen más elven működne, mint a mai számítógépek és ezért volna képes bizonyos jelenleg exponenciális időigényű problémák polinomiális idejű megoldására. Állítólag nagyon triviális egyszerű feladatok megoldására már sikerült összehozni kvantumszámítógépeket, de például összetett számok prímtényezős felbontására való kvantumszámítógépes algoritmus még csak papíron létezik. Ha meg is valósítják, ahhoz, hogy praktikusan használható legyen RSA törésra, még olyan problémákkal kell megküzdeni, mint a quantumbitek írása és kiolvasása, kvantumbitek számának tetszőleges skálázása stb.
---
Az ember mindig szerepet játszik. Ha másnak nem, hát saját magának.

Hát akkor az "okos telefonok" kb. anyit tudnak majd mint az asztali gépem.
Nagyon durva.

De jó. Akkor végre "elviselhetetlenül szerencsétlen elmondhatalanul töketlen használhatatlanul rohadt lassú"-ról felfejlődhetnek a gépek a "elviselhetetlenül szerencsétlen elmondhatalanul töketlen használhatatlanul lassú" kategóriába.

Ha nincs szabadalmaztatva, fogja magát az {Intel,AMD,whoever}, megcsinálja magának negyedannyi idő alatt nyolcszorakkora áron, hülyére keresi magát, a srác meg elmehet kapálni. Vagy tévedek?

Amúgy szurkolok nekik; valami áttörés nem ártana már - már csak azért is, hogy még néhány évig (évtizedig?) lehessen tartani a Moore-törvényt.

Nem tűnik olyasminek, mint amit a jelenlegi litográfiai technológiával csak úgy pikk-pakk meg lehetne csinálni. Szóval még ha nem szabadalmaztatják akkor is ki kell fejleszteni a gyártástechnológiát, az meg jópár év. És egyenlőre csak az ötlet van meg, senki nem látta működni a prototípust.

Épp erre akarok rávilágítani. Ezek a processzorgyártásból élő cégek lényegében ugyanazt csinálják 30 éve, csak egyre kissebb méretben. Itt egy minőségi ugrásról van szó. Egy elektroncső gyártó cég sem tudott hirtelen ic-ket gyártani.

Igazad van, de nullarol szerintem meg tobb ido lenne mig otthoni gepekbe eljutna. Gondolok itt arra, hogy uj alaplap is dukalna az uj procihoz, millios nagysagrendu darabszamot legyartani/legyartatni, stb.

De egyenlore tenyleg felesleges vitazni rola. Majd ha tenyleg lesz egy mukodo prototipus.

engem egy kicsit bánt ez a fejlődés.

tudom, h ez csak az én kis lelki világomban van így, de mégis az az elvem, h nem az a megoldás, h erősebb vasat kell csinálni (persze egy idő után kell), hanem jobban megírni a programot.

ez a linux egyik ereje is, nem?

Itt van előttem egy 3MHz-es és egy 1600MHz-es pc (laptop). A kettő között 21 év a különbség. Nem hiszem, hogy a cikkben említett mértékű fejlődés ennél kevesebb idő alatt lezajlik. Sajnos. Nekem az a gyanúm, hogy erre az időre a nagy processzorgyártóknak már van ütemterve, amit 25 éves alapokra és a kompatibilitásra építenek, tehát forradalmi újítások kizárva :-).

Nagy valószínűséggel ez most is így lesz. Hisz amíg a mostani technológiában van pénz és el tudják adni a termékeiket, addig nem lesz bevezetve ez a technológia a civil életbe. Hasonló lehet ez, mint a kőolaj. Amíg van kőolaj a Földön, addig nagy mértékben nem fog elterjedni a levegóvel, vízzel stb. működő motorok. Szerintem....

Laci

Egy-ket hete olvastam egy hasonlo otletrol, ahol nem tranzisztort hasznalnak a processzorban, hanem molekulakat igy nagyon kicsire osszsurithetok a cpu-k.

---------------------
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

A gond ott van, hogy ha 2-3 év múlva tegyük fel kapható lenne a proci, akkor értelmetlen lenne évekig a hardwarevásárlás. Nomeg idő, amíg az MS olyan oprendszert ír rá, hogy "megérje" erősebb gépet venni.

---------
WARNING: Linux requires you to type! After rebooted to Windows, you can safely unplug your keyboard.

Szerintem a tranyo mogott allo elmelet egy nagy okorseg.
Nagyon jo, hogy el lehet teriteni a szaguldo elektron palyajat, mint a katodsugaras TV-ekben es oszcilloszkopokban, de az elterito lemezeket is taplalni kell vmi feszultseggel es az bizony kapacitiv terheles, allandosult allapotban ott nincs folyamatos elektron aramlas. (igy egy csomo elony nem teljesul, abbol amit az egyetemen dolgozo akarki irt a cikkeben)
Szal ertitek, az elteritett elektronnak egy ilyen masik kutyut is kene tudnia kapcsolni 0-ba vagy 1-be.
Na persze lehet en tevedek, de abbol amit irtak nekem ugy tunik, hogy ez egy hatalmas badarsag.