Miért a GNOME-t favorizálják a nagy disztrók?

Flame

A kérdés adott. Ahogy látom, a meghatározó disztrók (Red Hat, (mostmár) Suse, Ubuntu) mind a Gnome-t favorizálják.Leszögezném, hogy egyszerű felhasználó vagyok, és ezzel a szemmel nézem a KDE-t és a Gnome-t is. Én úgy látom, hogy a KDE sokkal funkciógazdagabb, kidolgozottabb, és látszik egy egységes irányvonal, a K programok nagyon jól működnek együtt. Gnome-nál én ezt nem érzem annyira. Nem értem, hogy akkor mégis miért a Gnome dominál.

  • 5729 megtekintés

( Joco8192 v | 2006. 06. 22., cs – 21:38 )

Tudják ,hogy én a Gnome-t szeretem. Egyébként a gyorsasága miat meg a KDE egy bughalamaz.

Hát inkább a GNOME egy bughalmaz. Rengeteg példát lehet adni. Pl. a legtöbb disztró esetében a GNOME-ban nem működik a többszörös billentyűzetkiosztás-váltás. Az Ubuntu nagy peccselések árán valahogy megoldotta, de nézd meg a többit...

Lassúbb a KDE??? Talán egy ici-picit, DE (!) 10-szer annyi funkciót nyújt. A GNOME kb. annyit, mint az XFCE, csakhogy az XFCE sokkal gyorsabb, ergó a GNOME sebessége nem arányos a ficsőrjei mértékével.

Talán Linus Torvalds és Patrick Volkedring sem véletlenül álltak ki a KDE mellett - a GNOME ellenében.

Rengeteget használtam mind a kettőt. Elsöprő volt a KDE fölénye. Na de nézd meg a buglistákat is. Hmmm... pl. a Yelp miket csinált az utóbbi kiadásokban. Bezzeg a KDE Help Center-je ment mint a karikacsapás. És már bocsi, de nem én kezdtem ezt a bug-os szüveget. Én csak reagáltam.

Yelp nekem megy, de nem egy csodás alkalmazás, lehetne rúgdosni/pofozni egy kicsit.
De mi köze van a buglistának bármihez, te jó ég. Összeszámoltad hány felhasználó esik a rendszerekre, azok milyen arányban töltenek ki jelentéseket a bugról? És van statisztika is a dupla bugokról, és a "feature request"-ekről? És a hibás jelentésekről.

A bug kérdése meg tényleg egyéni dolog, ha valakinek fagy valami, az képes egy életre lemondani róla.

A guglit két "o"-val írják.
Egyébként szerintem, nem mindegy ki mit favorizál, amikor szinte mindenhol azt használsz, amit akarsz.
Én speciel sajnálom, hogy az Enlightenment el van nyomva, és eléggé lelassult a fejlesztése.

Aleph

> Pl. a legtöbb disztró esetében a GNOME-ban nem működik a többszörös billentyűzetkiosztás-váltás.

Tök nem értelek, légy szíves, fejtsd ki részletesebben. Én ugyanis pontosan az ellenkezőjét látom.

A Gnome-ban lévő bill.kiosztás applet az xkb groups használatát támogatja: egyszerre betöltesz több kiosztást, a váltást maga az X szerver végzi. A Gnome appletben gyakorlatilag mindent be tudsz állítani ezzel kapcsolatban, és az appletre kattintva vált csoportot, de ha a csoportváltó forróbillentyűt ütöd le, aminek hatására az X azonnal vált, akkor is az applet követi a váltást.

A KDE ehhez képest egy használhatatlan konfig felülettel rendelkezik: koncepció nélkül összevissza keveri a kétfajta lehetséges billkiosztás-váltó megközelítést (ti. a régebbi "futtassunk mindig setxkbmap-ot" és az új xkb groups megoldást). A konfig felületen kiosztásokat a régi szellemben lehet felvenni, így nem működik az X forróbillentyű, persze lehet saját KDE-s forróbillentyűt definiálni (ami ugye nagy load esetén lehet hogy csak késéssel vált, ez alapból Ctrl+Alt+K, de például a jól megszokott Alt+Shift nem állítható be, mert nem állhat csupa módosító billentyűből). Ugyanakkor néhány az xkb-ra jellemző tulajdonságot is meg lehet adni, például az xkb váltó-forróbillentyűt, aminek rohadtul semmi haszna, hiszen xkb csoportokat nem lehet definiálni grafikusan.

Egy rakás GNOME-ban azt láttam, hogy amennyiben billentyűzetkiosztást váltok, prüszköl a rendszer, hibaüzeneteket ad stb... Tele van a Google ilyen posztokkal. Aztán egy Deszktop-tól elvárná az ember, hogy ezt ne az xorg.conf kézi állítgatásaival kelljen orvosolni. A KDE alatt megy, akár a karikacsapás, és engem nem zavar, hogy nem az xorg.conf tartalmát követi.

( mikebela777 | 2006. 06. 22., cs – 21:42 )

A címadó kérdés nekem is talány. Én is pontosan így látom: a KDE funkciógazdagabb, logikusabb, rendszerezetebb... Fordítani is sokkal egyszerübb. GNOME-hoz még egy normális Vágólap sincsen, mint ahogy azt ebben a topikban láttuk: http://hup.hu/node/26590

Habár nem nagy disztrib készítőjeként, de mindenképp disztrib készítőjeként hadd reagáljak:

Ha csak le akarod fordítani, semmi több, akkor valóban a KDE a sokkal egyszerűbb.

Ha már felmerül az igény arra, hogy testre szabd (nem klikk-klikk grafikusan, hanem a csomagot alakítsd át, amit másoknak adsz), bekonfiguráld másmilyenre, kijavíts bugokat stb., akkor rögtön a KDE válik rémálommá és a Gnome a kezes bárány. Nem mindegy, hogy egy javítás után a kísérleti (nem biztos hogy elsőre tökéletes) csomag lefordításához 5 perc kell, vagy másfél óra. Nem mindegy, hogy egy ilyen javításhoz párszáz K-t, vagy akár 10 megát kell fel/letölteni. De szerintem még a bugot megtalálni is könnyebb Gnome-ban, éppen azért, mert szét van szedve átlátható méretű komponensekre. Arról nem is beszélve, hogy a Gnome-nak van egy normális (szerintem kissé túlbonyolított, de nem rossz) egységes konfigurációs cucca (gconf), a KDE pedig .ini fájlokkal szórakozik átláthatatlan, következetlen, összevissza bugos módon (lásd a bugzillájukat).

>Nem mindegy, hogy egy javítás után a kísérleti (nem biztos hogy elsőre tökéletes) csomag lefordításához 5 perc kell, vagy másfél óra.

Érdekes, de nekem, mint KDE fejlesztőnek nem problémás, ha lassan fordul a dolog (nyilván disztribúciót nem fordítottam).

A mi programunk (Krusader) is nagyságrendekkel gyorsabban fordulna, ha nem lenne tele felesleges #include fájlokkal, de minket nem nagyon érdekelt idáig a dolog. Szeretünk teázni, vagy kávézni, esetleg játszani és közben alacsony prioritással fordítani.

Szóval szerintem a fordítási időt lehetne akár felére is csökkenteni, ha valakit is érdekelne a dolog...

> Szeretünk teázni, vagy kávézni, esetleg játszani és közben alacsony prioritással fordítani.
Én meg szeretek haladni a munkával, és utálom, amikor a számítógép a szűk keresztmetszet, nem pedig én :-)

Szóval szerintem a fordítási időt lehetne akár felére is csökkenteni, ha valakit is érdekelne a dolog...
Aszem ennél jóval többet is megtettünk már a ccache állandó használatával, de még így is sokkal-sokkal (nem kettes faktorral, hanem nagyságrendekkel) lassabb a KDE fordítása. És elsősorban nem a krusader típusú alkalmazásokra kell gondolni, hanem magára az alap KDE-re.

>sokkal-sokkal (nem kettes faktorral, hanem nagyságrendekkel) lassabb a KDE fordítása

Ez sajnos az átlagfelhasználót nem érdekli. Jellemzően nem fordít KDE-t. A KDE fejlesztőit sem érdekli, mert a hivatalos buildeket gondolom nem P-500 MHz-en készítik.

Éjszaka meg egyébként is van idő...

Szerintem olcsóbb egy 4 processzoros gépet kiszemelni fordításra, mint átgányolni hónapok alatt a teljes rendszert, hogy gyorsabban forduljon.

Azt kell mondanom, hogy az átlag felhasználó szeméből nézve nem releváns az, hogy egy adott rendszer gyorsan-e, vagy lassan fordul le.

Egy átlag felhasználót tényleg nem érdekel a fordítási idő (kivéve ha Gentoo-t használ), de nem ez volt a kérdés.

A kérdés az volt, hogy a nagy disztrók miért a Gnome-ot favorizálják. Számukra pedig nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatt fordul le valami. Gyorsabb fordítás gyorsabb fejlesztés.

Ne felejtsünk el még egy "apróságot".
A KDE (azaz a Qt) c++ alapú, amíg a Gnome (Gtk+) c alapú. Ezt most nem azért írom, hogy a KDE vs Gnome flamewart visszavezessem a C++ vs C flamewarra. :)

A C++ egy ku... nehéz nyelv, kis túlzással már ahhoz is ismerned kell a nyelv egészét, hogy Hello Worldöt írj.
A C sokkal egyszerűbb. Majd mindenki jó C programozó (vagy ezt hiszi magáról. :) )
Emiatt (és persze sok más okból) sokkal több jó C programozó van, mint jó C++ programozó.
Szerintem ez is egy szempont lehet...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

>A C++ egy ku... nehéz nyelv, kis túlzással már ahhoz is ismerned kell a nyelv egészét, hogy Hello Worldöt írj.

Hát, nem árt, ha tudnak programozni azok, akik a KDE-t írják...

A C++ Előnye viszont, hogy áttekinthetőbb. A QT párosítással pedig a delete műveletek száma is jelentősen lecsökken, ami ugye jó, mert nehezebb eltolni a dolgot.

Összességében szerintem a C gyorsabb, a C++ pedig biztonságosabb.
Megjegyezném persze, hogy én C-ben is - amennyire lehet - objektumorientáltan programozok.

Persze láttam már C++-os szemét kódot is, de C-ben több gányolást tapasztaltam idáig, mint C++-ban. Könnyebb C-ben szemetet létrehozni.

A jó programozónak pedig mindegy, hogy JAVA-ban, C-ben, vagy C++-ban kell programozni, egyformán ért mindegyikhez.

"A jó programozónak pedig mindegy, hogy JAVA-ban, C-ben, vagy C++-ban kell programozni, egyformán ért mindegyikhez."

Ez szerintem nem igaz. Én például már haladó szinten használom a C++-t, meg tudok írni egy C programot, ha nagyon muszály, a javaban viszont nem kontárkodnék egy nagyobb projekt keretei között. Erre persze mondhatod, hogy nem vagyok jó programozó. :)

A mondás úgy tartja, hogy egy jó programozó minden nyelven tud FORTRAN kódot írni.
Ez jól megragadja a lényeget. Ha egy nyelvet ismersz (tipikusan C-t szokták ismerni az emberek) akkor persze könnyen megtanulsz egy másikat alap szinten, főleg ha szintaxisa C-like (java, c++).
De ekkor még csak C programot írsz c++ (java) szintaxissal. Ahhoz, hogy anyanyelvi szinten beszélj egy nyelvet, sokkal több kell.
Kis túlzással mondható, hogy akkor sajátítottál el egy nyelvet igazán, ha a programjaidat csak nagy munkával lehetne portolni. :)

Hogy néhány példát mondjak:
Ha c++-ban egy konténer osztályt úgy oldasz meg, hogy void*-okat tárolsz, és nem template-et használsz, akkor nem c++ programot írsz.
Ha paraméterátadásnál referencia helyett rendszeresen mutatót adsz át, nem c++ programot írsz.
Ha printf-et használsz, nem c++ programot írsz.
Ha (int)-tel konvertálsz explicit módon static_cast helyett, akkor lehet, hogy csak lusta vagy, de ha túl sok típuskonverziót csinálsz, főleg nem beépített típusokra, akkor nem c++ programot írsz...

Talán érthető amit mondani akarok. Attól, hogy egy program lefordul, és működik, még nem feltétlen követi az adott nyelv filozófiáját.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

"Megjegyezném persze, hogy én C-ben is - amennyire lehet - objektumorientáltan programozok."

Amennyire lehet... Közkeletű tévedés, hogy az objektum orientált programozás kimerül abban, hogy objektumokban gondolkodunk. Ezt tényleg lehet c-ben is.
Majdnem mindegy, hogy: 


struct MyClass {
    void set(int);
...
};

vagy: 


struct MyClass {
...
};
void MyClass_set(MyClass*,int);

A gond ott kezdődik, hogy öröklődés, virtuális függvények, kód újrafelhsználás, stb.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Igen, ez is benne van a mi döntésünkben: C++-hoz sajnos nem igazán értünk, míg C-ben nem nagyon jelent gondot egy probléma megoldása. Mondjuk nagy disztrónak talán nem okoz gondot C++ gurukat felvenni vagy kiképezni, a mi kis disztrónknál ez bizony egy roppant szűk keresztmetszet :-(

Szerintem lehet átlag felhasználó, csak esetleg bátrabb mint az átlag. Számítógéphez idén jutó volt kollegámnak ecseteltem a gentoo viszontagságait, mégis ezt választotta. Elvitte működő, de korántsem teljes állapotban. Alap dolgokat súgtam/nyomtattam. Most ssh-n bizgetem, ha kell, de nem kell sűrűn. Van win is a gépen, de szerinte letörölhetjük, mert netre nem engedi ki, amúgy semmivel nem tud többet mint a gentoo. Játékok nem kellenek neki, mindenre talál megoldást linux alatt.

Ez lehetséges, de mostanában érnek meglepetések. pl ez a konkrét eset. A szomszéd a rokonok a munkahely mind má$ beállítódású. Rokonok és a szomszéd kölyök pláne, hisz ők még játékosok is. Kollega azt szűrte le, hogy időnként vírus írtogatás, rendszer telepítgetés, kicsiny idő eltelik és kezdődik újra. Nálam pedig azt látja, hogy évek óta ugyan az a látvány fogadja, max egy-két új progi van ikonnak kitéve (a régieket lusta vagyok törölni 8-) ). Ez volt a kiindulási alap. Próbáltuk uhuékat, de volt néhány dolog ami nem ment (genius rajztábla, epson nyomi), akartam épp ajánlani neki klassz ubuntut (én még sosem láttam működni) de neki megfelelt a gentoo annak ellenére, hogy szóltam, hogy kemény menet lesz.
Nálam ezt láthatta:
http://kepfeltoltes.hu/060623/screenshot-06_06_23_20_12_22_www.kepfelto…
Az övén gnome, xgl, 64 bit, minden jáccik (nem egészem, mert multimédiában nem sikerül minden), elégedett vele. Gyönyörűen rajzol, pedig február előtt el sem tudta volna képzelni, hogy számítógépen rajzoljon.

És nem csak ő okozott meglepetést.

de még így is sokkal-sokkal (nem kettes faktorral, hanem nagyságrendekkel) lassabb a KDE fordítása.

Nálam a kdelib 15 perc alatt fordul le, a kdebase kicsit gyorsabban. Gnomet ugyan nem fordítottam még, de ennek alapján, 15-18 másodperc alatt fordulna le?? (és itt még csak 2 nagyságrendet vettem a "nagyságrendekkel" állításodból)

Tanulság - ne i486-on fordítsatok disztribet!

Nagyobb disztribekben (SUSE talán vagy Mandriva, már nem emlékszem pontosan) láttam olyat, hogy a kde-t saját hatáskörben szétszedik rengeteg kisebb csomagra, így keletkezik libkdekiskutya és libkde3kiscica-dev-doc-atomhack-x-files csomag, amit felhasználóként ugyan utáltam, de a fenti problémákat talán megoldja. (Meg persze potenciálisan behoz egy csomó más, függőségi, stb. problémát...) Ezt a lehetőséget nem vizsgáltátok? (OK, tudom, Gnome az alapértelmezett...)

( toros | 2006. 06. 22., cs – 21:51 )

Lehet, hogy a KDE csapat túlságosan önálló nekik. Talán ők túl önfejűek, és függetlenek, és ezért tartanak tőlük. Félnek, hogy kiszolgáltatottak lesznek nekik, és ha minden egy lapra tesznek fel, azzal túlságosan megerősödik a KDE. Elképzelhető, hogy a Gnome-os fejlesztők simulékonyabbak, vagy jobban bíznak bennük. Nem tartom valószínűnek, hogy a nagy disztrók minőségi okok miatt favorizálnák a KDE-vel szemben a Gnome-ot. Inkább valamiféle (gazdaság)politika, stratégiai okot sejtek emögött. Persze egyáltalán nem vagyok ebben biztos, csak próbálom kitalálni. Esetleg kkemenczy talán többet tudna erről mondani nekünk, bár lehet, hogy ő meg nem mondhatja, mert ezek üzleti/stratégiai titoknak minősülnek.

( mikebela777 | 2006. 06. 22., cs – 21:52 )

A SUSE-nél világos a válasz: a ximian-os csapat kikönyökölte magának. A RedHat hagyományosan GNOME-barát és amerikai, de nem a deszktopként való felhasználásáról híres. Az Ubuntu-nál talán Mark Shuttleworth szuverén döntése az ok. (Amúgy az "ubuntu" humánus fogalma körüli hejehuja dacára az Ubuntu disztró egyáltalán nem demokratikus, hanem Mark szuverén akaratának és döntéseinek az emanációja.)

1. Mert az.
2. Ha megfigyeled minden müködő projektnek van egy "diktátora". Pár ember: Linus!, Volkerding, Reiser, Tridgell... stb.

Azért nem értem mit akarsz ezzel a homályos demokrácia szöveggel (ami miből is állna?) mert éppen a magyar Mplayer kapcsán látszott szépen, hogy mire megy (arra is lasssan) egy projekt az "embere" nélkül.

Ennek ellenére demokratikusabb nem is lehetne. Hiszen ha nem lenne jó az irány akkor nem lenne fejlesztő/teszter/csomag/stb... Ennyi.
--------------
Sok ember hord Superman-pizsamát. Superman Chuck Norris-pizsamát hord.

Lassan már a konzervatív, ill. a nemzeti keresztény/keresztyén/whatever eszmékkel nem hoznak csak összefüggésbe. Azokat is megértem, de persze nem azon a szinten, hogy csikóbőrös kulacs van az asztalunkon, és mentében meg kacagányban/röhögényben (memento Hofi) ülünk, és szidjuk a komcsikat, mint Lovas meg Bayer és az effélék.

Na ez így, ebben a formában egy nagyon súlyos, és NEM igaz állítás. Mármint az, hogy általában az egyház = pénz. [Gondolkoztam, hogy ne szóljak semmit ehhez a tisztán OFF megjegyzéshez. De aztán arra gondoltam, hogy nem kell minden nagyvonalú, igaztalan/igazolatlan rágalmat szótlanul lenyelni.]

Nem tudom miért szivatnak téged pedig igazad van. Az emberek többsége azt se tudja mit jelent a demokrácia.

Demokráciában nem a nép dönt, hanem a nép dönti el, hogy ki döntsön.
Vagy netán amerikában népszavazás van minden hadművelet előtt?
Nálunk népszavazás van, hogy legyen-e adónövelés?

Egyébként az Ubuntu nem demokráciát, hanem emberközpontúságot hirdet.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Amerikai demokrácia tényleg néphülyités. Bár ha már itt tartunk az összes az...
Ahogy Churchill mondta: "A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik."

Gondolom azért svájcban sem írnak ki népszavazást minden törvénymódosításról. Mert akkor tényleg a többség döntene.
Hál istennek nem így van, mert hamar megbukna egy ilyen rendszer, amíg egy országban nem mindenki közgazdász, jogász, és még ki tudja mi minden végzettségű egy személyben...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Hát igen, csak épp magasfokon ignorálják. Lásd: hány kubuntu fejlesztőt támogat a Launchpad, és hány GNOME-ost? Emiatt aztán a kubuntu úgy is néz ki. Az Ubuntu-nak még a kiadási ütemterve is a GNOME-éhoz van igazítva. Shutlleworth lehet, úgy gondolja, hogy a tettek fedezete nélküli szó, az üres igérgetés elég. (Sokszor kijelentette már, hogy támogatja a KDE-t is, pl. a Novell ama bejelentése után is. Aztán nem történt semmi érdemleges. Nem köteles neki a KDE-vel foglalkozni, de akkor legalább ne igérjen kacsákat, mint a rossz politikus.)

( strangedr | 2006. 06. 22., cs – 21:55 )

Több eset lehetséges:

- gnome-éknak cseszett sok pénzük van, és lefizették az összes nagy disztibúciót
- az ellenség* keze ide is betette a lábát
- a nagy disztribúciók valamiért mégiscsak úgy gondolják, hogy a gnome, ha nem is jobb, de megfelelőbb a számukra

* tetszés szerint behelyettesíthető a kedvenc szitokszavak (fideszkomcsiliberálbolsifasiszta)

---------
MaGenTa - http://magenta.linuxforum.hu

( golgota | 2006. 06. 22., cs – 21:58 )

En inkabb ugy latom, hogy pont a funkciok hianya miatt konnyebb egy vallalati rendszerbe beleintegralni a gnome-ot. A lassusagat meg fel lehet hasznalni arra, hogy a felhasznalo a windows utan ne ijedjen meg a sebessegtol.
A Bug-halmazhoz meg csak annyit, hogy nem is tudom melyik DesktopEnvironment volt az, amelyik penzdijas bugvadaszatot hirdetet, mert annyi volt mar a csotany a kodban, hogy a mukodokepesseg/keptelenseg hatarat surolta. Igen igen a gnome volt az.:)
En mondjuk a fluxbox-ra eskuszom (vegre van notification a taskbaron), de ha mar valasztanom kell akkor KDE. Egyebbkent asszony gyulolte a gnome-ot (szo szerint, es vissza akart menni a win-re), de a KDE-t nagyon szereti. A flux-ra meg nem sikerult rabeszelnem. :)

( mikebela777 | 2006. 06. 22., cs – 21:59 )

A GTK-ás fájlválasztó elég béna.

Nem, hanem innovatív. A GNOME fejlesztőket ugyanis összezavarják a fájlnevek, inkább agyimpulzusokkal kezelik a HDD olvasófejét. Ennek a korai implementációja amit most látsz.
Nem elhüly[ülés|ítés] hanem INNOVÁCIÓ.

Tul.képpen maga a HDD is fölösleges, a legegyszerűbb lenne ha kőbaltával vadásznánk mamutra. Akkor nem lennének azok a zavaró izék... hogyishívják... betűk a képernyőn.

Ebben abszolúlt eggyetértek.
Bár én KDE-t használok, de a Gnómot sem vetem meg..
Csak ez az új fájlválasztó valamije, amit mentéskor, meg megnyitáskor elődob... ÉS újjabban már a Firefox-ban is ez van :-(
Ez valami szörnyű, kezelhetetlen, nehézkes, és gyakorlatilag semi olyan újjítást nem tartalmaz, ami az előnyére válna (talán semmilyen újjítást nem tartalmaz, amivel többet tudna).

A KDE-s meg Qt-s OpenDialogok sokkal jobban átgondoltak szerintem...
A régi GTK/Gnome-os is jobb volt, kár volt lecserélnijük..

( KOXX | 2006. 06. 22., cs – 22:00 )

az előbb felsorolt suse, ubuntu, stb.-ben tényleg a gnome az amit kiemelnek, pedig pont ezek azok a disztrók amikben látszik, hogy arra mennek, hogy a felhasználónak minnél könnyebb dolga legyen. meggyőződésem nekem is, hogy a kde sokkal funkciógazdagabb, így a felhasználónak kevesebbet kell parancssorhoz nyúlnia. mégis gnome. nem értem. bár nekem ezzel semmi problémám, mert mind a 2 egyaránt tetszik.

( mikebela777 | 2006. 06. 22., cs – 22:09 )

Na meg tessék kérem összehasonlítani a kde-look.org-ot a gnome-look.org-gal. A kde-look.org-on sokkal erőteljesebb az élet, nagyob a közösségi aktivitás. Na és még nem beszéltem a kde-apps.org-ról. Innen rengeteg alkalmazást lehet leszedni és felrakni. És egyszerűen lefordulnak. Bezzeg a GNOME csomagok telepítése valóságos lidércnyomás. (Patrick Volkedring is ezért rugta ki a Slackware-ből.)

Ez egy az egyben hülyeség... Jól átböngésztem mindkettőt, hát ég és föld... Nem is érdemes őket összehasonlítani. A Slackware pl. csak nagyon megbízható, jól tesztelt dolgokat emel be a rendszerbe, míg a Frugalware eléggé bleedig edge. Dehát a Frugalware is KDE-s volt az elején, talán nem véletlenül :-) Jobban is megy rajta a KDE, mint a GNOME...

( petya | 2006. 06. 22., cs – 22:10 )

Szerintem meg kb azert, mert amig a gtk gpl-es a qt nem az, hanem a trolltech all mogotte. Ha gnome-ot hasznalnak a nagy cegek, nem lehet semmi baj, a qt-t ugyan free hasznalni most, de a trolltech barmikor valtoztathat a licenszen (vagy rosszul tudom?). A nagy cegek meg nem akarjak, hogy a megszorult trolltech a vesztartalekokat lassa bennuk. Szigoruan imho. Meg egy masik cegtol ilyen mertekben fuggeni, az is milyen mar az enterprise vilagban.

Épp ez az, hogy GPL. Ellenben a GTK LGPL. A lényeget a gtk.org tetején láthatod:
"GTK+ is free software and part of the GNU Project. However, the licensing terms for GTK+, the GNU LGPL, allow it to be used by all developers, including those developing proprietary software, without any license fees or royalties."

Az aláhúzott rész az, amit a GPL miatt a QT-vel nem lehet megcsinálni.

Ha jól tudom, az a gond, hogy ha megveszed a licenszet, akkor a pénzes qt-hoz linkelhetsz csak, a nyílt forrásúhoz nem. Javítsatok ki, ha nem így van.
Mindenesetre én fejlesztőként letettem a qt-ról, upp sokkal barátságosabb a bsd licensz miatt. Ráadásul egy upp-s forrást ötödannyi idő alatt le lehet fordítani, mint egy qt-sat.

De ez nem volt mindig így!

Egy időben szigorúan csak non commerical módon volt free. A Troll Tech-től tartani ugyanannyira nem barátságos, mint bármely má$ik cégtől. Mivel a nagyobb disztrók pénzt is akarnak keresni, nem fogják felvállalni, hogy esetleg egyszer valaki talál a qt kódjában abból az időből, mikor még nem volt gpl. Alternatívaként természetesen jöhet, de a teljesen, minden időktől nyílt forrás és gpl liszensz sokat dob a latban, ha valaki ki akarja kerülni a pereskedéseket.

"Mivel a nagyobb disztrók pénzt is akarnak keresni, nem fogják felvállalni, hogy esetleg egyszer valaki talál a qt kódjában abból az időből, mikor még nem volt gpl."

Ezt baromira nem értem. Ha pénzes ALKALMAZÁST fejleszt, amihez
nem akar forráskódot adni, akkor vesz egy licensz-t, ha nem, akkor
használja a GPL licenszű QT-t (ami szerintem tök ugyanaz, mint
a pénzes, némi apró kivétellel) és kiadja a forráskódot is. Vagy nem jól értettem?

Jól érted, én fogalmaztam kissé faramucin, de bocs, nem ma volt ez az egész QT mizéria, van ennek már pár éve. Ráadásul akkor sem foglalkoztatott, csak épp elolvastam.

De egy kis megjegyzés. Mi van, ha nem akar licencet venni, de nem is akarja a forrást kiadni? Akkor bizony elfordul qt-től, legyen az bármilyen jól használható és keres más altrnatívát. Legalábbis én így gondolom.

( -ecet- | 2006. 06. 22., cs – 22:21 )

"Miért a GNOME-t favorizálják a nagydisztrók?"

Igen. Ezen már én is gondolkoztam, de nem jöttem rá. Minden esetre valahol, valamikor olvastam, hogy egy felmérés szerint a MS világból érkezők sokkal otthonosabban érezték magukat a gnome előtt, mint a kde előtt. Talán a nagy disztrók emiatt favorizálják a gnome-ot. A mai pszichológusok, marketingesek által tervezett reklámok, pártkampányok világában ez nem is lenne meglepő.

( SDN | 2006. 06. 22., cs – 22:45 )

Megmondom én a nagy igazságot:
Mert jobb, egyszerűbb, használhatóbb, felhasználóbarátabb, egységesebb, könnyebben alakítható, fejleszthető és mert csak.
Na ez jó válasz volt?

Szerintem az igazis okok: az alapkönyvtárak LGPL liszensz alatt vannak, tehat barmikor lehet köré zárt forrású alkalmazást írni. A qt sohasem volt kedvenc a liszenszelése miatt.
Hogy a SuSE miért vette át a gnome-ot nem tudom, talán, mert az NLD az ximian gnome nyomdokain halad.
A KDE meg saját véleményem szerint egy rakás f*s, tele van funkcióval ez igaz, de ez nem érdekel, ezeket pluszban kellene felkinálni és nem alapértelmezésben. Első blikkre menekülnék előle. Volt időszak, mikor használtam, de sosem békültem meg vele. Egység sugarú felhasználó vagyok. Nem kell nekem konqueror meg egyéb hasonló mega alkalmazás.
Talán még a python, c++, .net, és egyebek támogatottsága is fontos lehet.

Fusson a gvim, az nekem már elég.

Te jó ég, Te most keveset vagy sokat piáztál ma???

Nem érzed az iróniát? Szelektíven olvasol? Hülye választ adtam az eddigi okos hozzászólásokra, utána megpróbáltam értelmesen is, de kár volt, látom.
Próbáltam azon túl lépni, hogy ez szar, az meg bugos, és különbenis nézzük meg a bizgere.org oldalon mennyivel több a vicces ember. Itt cégekről van szó, és az ő döntésükről. SZVSZ a válasz egyszerű LGPL vs. TrollTech.

"[A GNOME] egységesebb, könnyebben alakítható, fejleszthető és mert csak."

A GNOME-ot még lefordítani, egy meglévő rendszerhez hozzácsiszolni is egy nagyon nehéz, bonyolult feladat. Épphogy a KDE sokkal egységesebb, nem pedig ezerféle helyről összeszedett csomaghalmaz. És gondolom, a dinamikusan élő http://kde-apps.org is épp az állításod ellenkezőjét erősíti.

> A GNOME-ot még lefordítani, egy meglévő rendszerhez hozzácsiszolni is egy nagyon nehéz, bonyolult feladat.

IMHO egyáltalán nem nehéz, nem is bonyolult. Pont ugyanúgy kell, mint a KDE-t: adott (általuk leírt) sorrendben egymás után lefordítani a programokat. Csak picit unalmasabb, mert nem tíz csomagból áll, hanem ötvenből (nagyságrendileg). De persze van Garnome is.

Viszont a lényeg nem itt van. A lényeg ott van, hogy a GNOME lefordítása _nem_ a felhasználó feladata kell hogy legyen. Tehát sem rosszabb, sem jobb nem lesz attól a felhasználó számára, hogy ha esetleg nehezebb lefordítani. Aki ért hozzá, az fordítsa le ha úgy van kedve. Aki meg nem ért hozzá, vagy nincs kedve fordítani, az használjon egy olyan disztribúciót, amelyik összerakja neki. Ez ilyen egyszerű.

A KDE-s konfigurációs fájlok szerintem nagyon jól használhatóak, csak senki sem ismeri igazán őket.

Be lehet állítani egy globális indulókészletet mindenki számára, amikor a beállításokat rendszergazdaként a /usr/share-be másoljuk.

Sőt, azt is meg lehet adni, hogy a user ne is tudja felüldefiniálni az adott beállítást a ~/.kde/share fájllal.

Adminisztráció szempontjából ez fantasztikus.

> Be lehet állítani egy globális indulókészletet mindenki számára, amikor a beállításokat rendszergazdaként a /usr/share-be másoljuk.
Én is így szoktam az UHU csomag készítése során. Általában működik. Hangsúlyozom: általában. Viszont nehezen karbantartható. Amikor frissítek újabb KDE-re, semmiféle visszajelzés nincs, hogy melyik konfig opciót nevezték át, melyik szűnt meg (tehát maradt bent fölöslegesen a mi konfig fájlunkban), mely újak jelentek meg amiket szintén értelmes értékre be kellene állítani. A gconf ennél sokkal tisztább: ott van mindig az összes kulcs és érték, a régi patch ha alkalmazódik akkor jó, ha meg nem, akkor rá vagyunk kényszerítve arra, hogy kézzel utánajárjunk, mi és hogyan változott meg. Ily módon sokkal kisebb az esélye annak, hogy hibás, következetlen, elavult (pl. nem létező opciót tartalmazó) konfigot adjunk ki kezeink közül.

> Sőt, azt is meg lehet adni, hogy a user ne is tudja felüldefiniálni az adott beállítást a ~/.kde/share fájllal.
> Adminisztráció szempontjából ez fantasztikus.
Ilyet a Gnome is tud, és nyilván csak az átlag userek ellen véd, a profi userek ellen egyik környezetben sem.

( kissipos | 2006. 06. 22., cs – 23:26 )

Hogy miért is? Miért ne? Gnome, mert megtehetem! Vagy talán nem tehetik meg? De! Ez az ő szabadságuk, a tiéd meg az, hogy eldöntöd kell-e ez neked.

Egyébként én hallottam valami olyan felmérésről, hogy telejesen kezdő emberkéket ültettek le számítógép elé. Többféle felületet kellett kipróbálniuk, és utána megkérdezték őket, hogy melyik teszett nekik a legjobban. Ha jól tudom a Gnome nyert, a winXP (felülete) lett a második, és a KDE a harmadik.

__________________________________________________________________________

"Ennek a fiúnak semmilyen kollektív jelentősége sincsen: éppen hogy egyén."

( mikebela777 | 2006. 06. 22., cs – 23:36 )

Amikor a Novell-ről kiderült, hogy a GNOME-ot preferálja, akkor sok GNOME-rajongó sunyi, kárörvendő mosollyal rögtön a KDE (általuk remélt) haláláról kezdett susogni. Hát ez bizony csúnya volt, és sokak zsebében kinyílt a bicska. Ezek után talán nem csoda, hogy Linus Torvalds "interfész-nácizmussal" vádolta a GNOME-ot. Amúgy meg a KDE köszöni szépen, de él és jól van.

Hű ezt most olvasom! Egy kicsit nem dimenzionálod túl a dolgokat?
Szerencsére sokan vannak akik freedesktop.org alatt képzelik el a jövőt. Lásd dbus, hal, poppler, xorg, ... Ezt a KDE és a GNOME is hasznosítja. Ez a jövő, az alapok közösek lesznek, ki-ki a maga elképzelése alapján építi fel a rendszerét. Nincs itt susogás, sunyizás, meg halál.

Gondoljunk csak bele az elmúlt években mennyit fejlődtek a környezetek. Csak bedugom az USB-be a fényképezőt, ezt, azt és rögtön használhatom is. köszönhető az udev-dbus-hal fejlesztésnek. Nincs mount, fstab, szirszar. A lényeg mindig a háttér. A KDE nem ott nyilvánul meg erősségben hogy van k3b meg konqueror, azok helyett bárki ír egy újabbat, jobbat. Hanem hogy van pl. DCOP.
A GNOME-nál ugyanez az erősség, a HIG /náciknak/, a binding-ek.
+ a gtk+ fejlesztése nem egy cég kezében fut össze, hanem a sun-redhat-novell-közösség közösen tesz hozzá.

A cégek ráadásul tolják előre a távmenedzselést, a munkakörnyezetek menedzselését a gnome-nál, és céges szinten ez elengedhetetlen.

Ráadásul ha a .net/c# előre tör a következő években, arra is ott a megoldás a Novellnél. Figyelni kell a KDE-nek a 4-es verzióra, mert tényleg kicsúszhatnak. Bár lehet hogy felosztódik KDE4 megy otthonra, látványos, szép, tele minden földi jóval. A Gnome meg megy enterspájzra. Meg nekem ;)

A lényeg hogy verseny van, de van együtt működés is.

( _ventura_ v | 2006. 06. 23., p – 00:41 )

hali

én sok ablakkezelőt kipróbáltam, és persze a KDE, GNOME se maradt ki.
szerintem a GNOME sokkal könyebb kezelni egy kezdőnek nincsen benne túlbonyolítva semmi, alapból ott a környezet menű és ott az administráció, meg beállításokból elérhető ami kell.
KDE nél ez kicsit nehézkesebb.

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.17-rc4

( Joco8192 v | 2006. 06. 23., p – 07:34 )

Emlékszem ara a kdm (KDE inditó bizgnentyű) hibára ami tőbb alkalomal is sikerűlt előjöjön. A billentyűzet lefagy nem használható, illetve az egér lefagy nem használható. A Frugalware irc csatornáját olvastam akoriban és akor döntöttek a Gnome mellet ez okból kifolyolag.

( Ice | 2006. 06. 23., p – 07:53 )

"Interfészná*ik" ahogy Linus is megmondta ! KDE rulez ! :)

( Csab | 2006. 06. 23., p – 08:16 )

Én, mint KDE fejlesztő a következőt mondhatom:

A KDE API bugos, hiányos, összetákolt, nem teljesen egyértelmű.
Ennek ellenére, szinte minden megoldható vele.

A QT API nagyon áttekinthető és gyorsan tanulható. Szerintem QT-KDE alatt a programfejlesztés nagyon gyors és látványos. A QT dokumentációja kiváló, a KDE-é elfogadható.

A GNOME API egy igen nagy csapás. Bizonyos részei C-ben, más részei C++-ban vannak, hiányos, nem egységes, mindenki megírja magának, ami kell.

A GNOME path alapú, a KDE URL alapú. Ez mindent elmond.

KDE alatt nincs jelentős különbség egy

ftp://myserver.hu/myfile
/home/myname/myfile
zip:/home/myname/myfile.zip/

kezelése között. Szerintem GNOME alatt igencsak nehéz olyan szövegszerkesztői írni, ami megy FTP/SFTP szerveren, SMB kiosztáson, ZIP fájl tartalmában,...

KDE alatt ez alapból megy, ha nagyon nem baltázod el a dolgot.

A GNOME API pedig szerintem igencsak fapados. Amikor meghallottam, hogy a GNOME zöme C, azt mondtam, hogy sosem fogok GTK alkalmazást írni ilyen elavult nyelven.

A QT ablakkezelő szerintem veri az MS-t, a JAVA-t, a GTK-t és minden mást egyszerűségben és funkciógazdagságban.

"A QT ablakkezelő szerintem veri az MS-t, a JAVA-t, a GTK-t és minden mást egyszerűségben és funkciógazdagságban."

nahh látod ez a gond a sok funkció.
az egyszerű usernek a 95% nem kell szerintem.
ha megnézed az emberek nagyrésze az XP-t is alap háttérrel használja, mert nincsen kedve/igénye/tudása stb változtatni, csak használni ami van, és minnél egyszerűbben.

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.17-rc4

Ha én valamit 20 sorban megírhatok, nem akarok 100 soros programot írni hozzá.

A QT signal-slot kezelésénél nincs jobb és hatékonyabb.

Az ablakkezelőkben a leglényegesebb, hogy a Callback függvények hogy mennek (amikor az ablakkezelő visszahív az alkalmazásba).

JAVA:

interface KutyaFuleListener {
  public void helloka();
}

class MyClass implements KutyaFuleListener {
  public void helloka() {
    System.out.println( "Hello" );
  }
}

Gyönyörű...

QT:

...
  connect(myWidget, SIGNAL(lostFocus()),this,SLOT(slotLostFocus()) );
...

void MyClass::slotLostFocus() {
  ...
}

Ennyi, nem kell minden callbackhez külön Listener interfész osztályt írni, nem kell kimenni C-be, hogy a C++-t visszahívjuk (C++ callback nincs), nem kell varázsolni semmit, egyszerűen az eseményt és a végrehajtó függvényt összekötöd.

Az ablakkezelő felőli oldal:

class MyClass ...
{
signals:
  void lostFocus();
}

Callback hívása:
...
emit lostFocus();
...

Hát, ez sem túl ördöngős.

Ez a signal-slot mehanizmus. Jelenleg egyedül a QT-ben van ez meg.

Ez a signal-slot mehanizmus. Jelenleg egyedül a QT-ben van ez meg.
Azért nem kell ennyire elszállni!
LibSigC++ pl. a qt-nál sokkal fejlettebb eseménykezelési mód, ami ráadásul nyelvi szinten template-ekkel lett implementálva, tehát nem kell előfordítani, mint a qt-s forrásokat.
Ultimate++ eseménykezelése is hasonlóan egyszerű.

Még egy kiegészítés:
Gnome tisztán C, viszont rengeteg nyelvhez vannak binding-jai, köztük C++-hoz is.

Bizony-bizony, ha C++-ban akarsz GTK-zni akkor gtkmm a te barátod. Sokkal C++-osabb mint a qt.
Ez mondjuk természetes is, mert a qt-t akkor kezdték írni, mikor még nem is volt C++ szabvány...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Azért Java-ban sem kell ennyire túlbonyolítani a helyzetet. A legtöbb UI feladathoz már eleve készen vannak az interfacek, igy még tömörebb is és átláthatóbb a kód, pl: 


button = new JButton("Ok");
button.addActionListener(new ActionListener() { 
   public void actionPerformed(ActionEvent e) { 
      button.setEnabled(false); 
       ...
   }
});

S itt már az erős tipusosságnak köszönhetően a fordító maga kikényszeríti, hogy véletlenül se rontsd el, és az adott függvény akkor fusson le, amikor megnyomják a gombot, ne amikor az egér fölé érkezett,fókuszt kapott, leütötte valaki fölötte egy betüt, stb.
Szerintem ez sokkal kompaktabb és áttekinthetőbb megoldás mint a signalos móka.

Nálam a Linux - többek között - azért cserélte le a Windows-t mert részletesen testreszabható, alakítható, saját ízlésemhez igazítható (tehát végülis funkciógazdag).

Namármost szeretem, ha ugyanez a jelleg a grafikus interfészen és programokban is visszaköszön. A KDE-nél ez nagyszerűen megy: a funkciógazdagság lehetővé teszi a részletes testreszabhatóságot. Ugyanakkor a GNOME-nál zavart, hogy a Nautilus fájlkezelő még a tab-eket és a többszörös paneleket sem ismeri, kicsiny tudásuak a kontextus-menüi. Ezek hasznos, hatékony funkciók. Na és hol a Klipper GNOME-os megfelelője ugyanazzal a ficsőrgazdagsággal? Ez azért elég elemi szükséglet.

[Megjegyzés: Elég sok Linux-ot használó rendszergazda-guru esetében észrevettem egy kis képmutatást. Jól ismerik a Linux-ot és beképzeltek is rá, miközben desktop célokra inkább a Windows-t használják. Fura volt tapasztalnom, hogy elég sok rendszergazda-gurunak fogalma sem volt arról, hogy ez vagy az a multimédiás feladat bizony Linux alatt is elvégezhető. Sok programnak még a létéről sem tudtak. Namármost nem tudtam elfogadni tőlük azt, amikor guruságuk tudatában, lekezelő flegmastílusban megvetették a KDE-t, és a GNOME nagyszerű egyszerüségét magasztalták - holott a szervereik konzolos bekonfigurálásában épphogy a funkciógazdagságot, a testreszabhatóságot méltányolták.]

( Csab | 2006. 06. 23., p – 08:29 )

A másik, amin érdemes elgondolkozni, az a Novell esete.

Bejelentette, hogy megszüntetik a KDE támogatását és csak GNOME lesz. A piac azzal válaszolt rá, hogy ebben az esetben a NOVELL linux helyett mást fognak használni.

Ennek köszönhető, hogy visszakoztak. A KDE, annak ellenére, hogy a nagy disztribúciókban nem alapértelmezett, igen népszerű. Pláne Európában.

Ha az összes nagy disztribútor beszüntetné a támogatását, akkor is tovább élne... Jönne egy új disztribúció amelyik támogatná és elvinné a többiek piaci részesedését...

Néhány megjegyzés az eddigiekhez:
Szerintem is az LGPL licenc miatt választották a nagy disztribúciók a GNOME-ot.
A "funkciógazdag KDE problémára" szerintem a kubuntusok megtalálták a megoldást, mert letisztult és egyszerűen kezelhető a felülete.
Ami viszont sajnos itt is jelentkezik az, hogy nem igazán prioritás és nagyon kevés erőforrásuk van a KDE beépítésére,így ez meglátszik a hibákon.
Megesett velem pl. hogy S/MIME-t szerettem volna használni a KMailben, a gpgsm hibája miatt nem működött. Bugreportra valaki azt a választ írta, hogy újabb gpgsm kell, a Debianban már ki van javítva, Kubuntuban talán majd a köv. kiadásban... A többire még válasz sem érkezett.
Ugyanez pl. cégnél KDE-t telepítenék gépekre, de nincs vállalati szintű disztró, amiben rendesen támogatott lenne.
Debian? Sajnos régi/hiányzik belőle néhány dolog.
CentOS (RHEL)? KDE nem elég jól támogatott, (GNOME alatt meg a billentyűzetkiosztás váltás a 4.0 óta több gépen sem megy...)
Kubuntu? Szép meg jó, de sajna nagyon bugos. A leendő szerverre még feltelepülnie sem sikerült.

( sany | 2006. 06. 23., p – 08:56 )

KDE sokkal funkciógazdagabb, kidolgozottabb, és látszik egy egységes irányvonal, a K programok nagyon jól működnek együtt. Gnome-nál én ezt nem érzem annyira. Nem értem, hogy akkor mégis miért a Gnome dominál.

Nem tudom,
de nekem még soha sem kellett gnome alatt :
pl a locales(nyelvi, billentyűzet) beállitásokkal pöcsölni,
a gnome default a rendszer beállitásokat használja.
Kde alatt gyakorlatilag kezdheted újra a beállításokat.
Ez szerintem nem egy jó pont.
Képzeld el Mancikát, aki első belépés után dolgozni szeretne,
pl: oofficban és kiakad azon miért van a "z" helyén "y"!
Megint egy rossz pont a linuxnak vs win.
Az ilyen hülyeség miatt!
Szóval legalább a rendszer locales és X beállitásaival kellene indulnia, ez a minimum ami egy "ablakozónak" kutya kötelessége lenne!

Nekem sem kellett még sosem pöcsölnöm locales-szal KDE alatt, pedig pár disztrót megnéztem már. Viszont mondj nekem Gnome alá normális cd-író programot, normális torrent-klienst, normális kétpaneles fájlkezelőt, normális egypaneles fájlkezelőt (:)) stb. Gnome-ban még mindig igen kezdetleges, ami KDE alatt már régóta megvan, hogy több felhasználó be tudjon jelentkezni.

- Nem is tudtam, hogy az OOo GTK-s. (Persze ha még csak GNOME-ban indítottad a 2-eset, akkor GTK-s.)
- Konqueror: az elsők között teljesítette az ACID2-t; mondjuk egy win felhasználónak sokkal megszokottabb az egybe fájlkezelő - archivumkezelő - böngésző - FTP-kliens program, mint a GNOME különálló programjai.
- Vektorgrafikus program van sok.
Egyszerűbb néhány fontos GTK/GNOME porgramot KDE-ben futtatni, mint a sok KDE-set GNOME-ban, elvesztve az egységes felületet. Eddig a KDE-t pont a túl sok áttekinthetetlen funkció miatt kritizálták.

> Gnome-ban még mindig igen kezdetleges, ami KDE alatt már régóta megvan, hogy több felhasználó be tudjon jelentkezni.
Ezt mind a kettő nagyon elkefélt szellemben csinálja. Ugyan már, ha egyszerre több felhasználót is be akarunk léptetni, nem kéne arra is gondolni, hogy esetleg mind más-más ablakkezelőt szeretnek? Egyikük KDE-t, másikuk Gnome-ot, harmadik IceWM-et stb.?

( gazsi80 | 2006. 06. 23., p – 09:21 )

Háááát sok szép és jó és okos dolog elhangzott eddig, csak egyvalami nem: a KDE baromira jó, csak már annyira tele van pakolva némely disztróban, hogy csípi a felhasználók szemét, így átváltanak a fapadosabbnak tűnő, de kényelmesen használható Gnomera. ==> a disztrók kiadói erre mit látnak: sokan használják, támogassuk mi is.

Megjegyzésem: szerintem Windowsról Gnomera könnyebb átállni, mint KDE-re. A KDE annyira sokat tud már csili-vili módon, hogy az egyszeri usernek az már néha sok ...

--
gazsi80@elte.hu
blog: http://g80.uw.hu

>Megjegyzésem: szerintem Windowsról Gnomera könnyebb átállni, mint KDE-re. A KDE annyira sokat tud már csili-vili módon, hogy az egyszeri usernek az már néha sok ...

Szerintem fordítva. A GNOME alatt nekem semmi nem ment rendesen. Meg a kinézete is elég gagyi. A feleségem is a KDE-t szereti.

Az hogy nem ment valami rendesen az winről áttérve nem akkora gond :), mint, hogy annyi mindent tud már, hogy nem is tudom mit-mivel kéne csinálni ... Sokunknak jobb a fapad, bár ez szemlélet kérdése. Én kb. egy éve váltottam KDE-ről Gnome-ra, pont amiatt mert:
+ sallangmentes, egyszerű kinézet
+ kevés beépített alkalmazás, én rakom össze
- lassúcska, de gyorsítható egy kis bűvészkedéssel (pl. kisképgenerálás felügylete)
+ ami fontos az integrálva van bele és egymásba is (ld. evolutin, gaim, naptár, stb.)
+ ja és ami a legszubjektívebb (belekötni kár): addig-addig voltam KDE alatt, hogy már a Gnome tetszik :D

--
gazsi80@elte.hu
blog: http://g80.uw.hu

( sas | 2006. 06. 23., p – 10:13 )

A GNOME felülete letisztultabb, egyszerűbb, a Linuxos OOo, FF, Inkscape, GIMP, stb.,stb., stb. mind gtk-sak, egyebek mellett én is ezért használok Xfce munkakörnyezetet.

>A GNOME felülete letisztultabb, egyszerűbb, a Linuxos OOo, FF, Inkscape, GIMP,

KDE alatt is megvannak ezek a GIMP kivételével:

KOffice, Konqueror, Karbon

Az OpenOffice jobb egyenlőre, mint a KOffice.

A Konqueror és a Firefox kb. ugyanaz a szint (a Konqueror lassabb, de én jobban szeretem). Az Opera szerintem a leggyorsabb és legjobb.

Az Inkscape szintén jobb egyenlőre a Karbon14-nél, de az utóbbi gyorsabban fejlődik.

> Hát, az FF <-> Konqueror összemérhető.

Nekem a Firefox-szal több bajom volt, mint a Konquerorral.
A Konqueror pl. átmegy az ACID2 teszten, a Firefox stabil egyenlőre nem.

A Konquerort nem lehet szkinezni, de ezen felül semmi komolyat nem látok.

A Konqueror képes magasszintű fájlkezelésre, a Firefox nem.
A Konqueror képes SVG-t megjeleníteni, a Firefox nem.

Mindkettőhöz lehet plugineket írni. A Konqueror mindenesetre több adatformát képes megjeleníteni, mint a Firefox.
- megjeleníti az OpenOffice dokumentumokat, PDF-et, összes fajta képet, szintax highlight-ol is.

Nem merném azt mondani, hogy a Firefox jobb a Konquerornál...

A hunspell-t használva? Ha igen, akkor légyszi világosíts fel, hogy ezt hogyan kell beállítani. Ha viszont nem, akkor az egy nagyon-nagyon alap minőségű helyesírás-ellenőrzés (hoppá, ezt miért nem jelölte neked hozzászólásod gépelésekor, hogy kötőjellel írandó?).

Sajnos a magyarispell el van cseszve. Legalábbis a legújabb.

Ha felteszed az magyarispell-0.99.4-et, azzal még jól megy.

Én azt csináltam, hogy a régi magyarispell-es fájlokat magyar2.aff, magyar2.hash néven bemásoltam a többi közé. A KDE a régi ispell-t használja, a többi alkalmazás pedig az újat.

Az hogy a magyar ispell bénázik KDE alatt, az nem a KDE hibája...

De, szerintem a KDE hibája. A régi magyarispell még kompatibilis volt a sima ispell-lel, de cserébe keveset is tudott. Ahhoz, hogy sokat tudjon, szükség volt a motor bővítésére is, a szótárállománnyal már nem lett volna megoldható ennyiminden, így született meg a hunspell.

Az OpenOffice.org már a hunspell motort tartalmazza. Az AbiWord az enchant interface-en keresztül szintén képes a hunspellt használni. A KDE is nyugodtan megtehetné, de nem teszi, és a Gnome sem általában, viszont szerintem ez igenis a KDE és Gnome hibája (hiányossága).

A hunspell és az összes többi unixos magyar helyesírás-ellenőrző között olyan komoly minőségbeli ugrás van, hogy egyszerűen nem tud érdekelni, mely programok képesek valamelyik régi szart használni és ezáltal tévhitbe ringatni a felhasználót helyesírásbeli kérdésekben. Számomra egy dolog számít: hunspell-t tudja-e használni, vagy sem.
Mondjuk nyilván én nem vagyok átlag user. Az átlagosnál sokkal jobb a helyesírásom, és általában nem használok helyesírás-ellenőrzőt, csak ha egy-egy szóban bizonytalan vagyok, illetve komolyabb munkákon utólag (nem real time). Munkám során mások számára állítok össze rendszert: nyilván minél több program támogatja a hunspell-t az UHU-ban, annál jobb, viszont egyszerűen hülyeségnek tartom a többi programba a régi magyarispell támogatást belepaszírozni, mert az még szerintem nem üti meg azt a színvonalat, amit szívesen odaadok másoknak használatra.

A helyzet az, hogy ha megnézed a nagyobb Linux disztribúciókat (OpenSuSE), a hunspell hiányzik belőlük. Sajnos nem elég elterjedt.

Ez azt jelenti, hogy hunspell szerintük az OpenOffice.org egy modulja.

Az, hogy a KDE nem támogatja, az ennek is köszönhető. Miért kellene támogatnia az OpenOffice.org egy modulját?

Szerintem a KDE-nek fogalma sincs arról, hogy a hunspell egyáltalán létezik. Ha így lenne, megírták volna már.

A kde.org-on rákerestem arra, hogy hunspell és csak az OpenOffice-t írta ki rá.

> Ez azt jelenti, hogy hunspell szerintük az OpenOffice.org egy modulja.
Oké, fel kellene őket világosítani arról, hogy ez nem így van.

> Szerintem a KDE-nek fogalma sincs arról, hogy a hunspell egyáltalán létezik. Ha így lenne, megírták volna már.
Lehetséges hogy ez így van, viszont ez mit sem változtat azon, hogy ez egy hiba a KDE-ben. Lehet hogy még nem jelezték neki, itt az ideje, hogy valaki megtegye.

Viszont az enchant-ról egész biztos hogy tudnak, hiszen már valamikor sok-sok KDE kiadással ezelőtt szóba került, hogy átállnak erre, és akkor az enchant-on keresztül a hunspell is csatlakoztatható lenne backend-ként.

a 1.5-os FF-et mar kevesen hasznalnak, a FF2 acid2-barat, SVG-t a FF1.5/2 es a Konq is csak korlatozottan tud megjeleniteni ugy tudom, az 1.9-es gecko azonan mar hasznalhatoan tamogatja.

a ff-hez is eleg sokfela plugin van, de csak arra utaltam, hogy az emberek tobbsege ff-t hasznal, az meg linuxon gtk2-s.

Most felcsigáztál!

Komolyan! Volt itt egy 64 bites amd gép, gentoo csúszott rá XGL-el gnome-al. Alternatívaként (meg ugye bírta a proci :-D ) leforgattam a KDE-t is. A gnome alapon észrevette, hogy a rendszer hu_HU.utf8. Konzolon is (majdnem) tökéletes, de a KDE csak nem akart magyarul visszabeszélni. Nem is tud a mai napig sem. De a "konquerror" az viszont tuti jól elcrashelt minden indításkor. Sajnos nem tudtam kipróbálni. Ezek után igyekszem majd egy következő gépen kicsiszolni, mert néha elegem van a FF hülyeségeiből. Pl. egyik tgz-t lementi a másikat megjeleníti. És sok ilyen apró bosszúság van még. Mondjuk pdf-re xpdf-et használok, onnan teljesen jól tudok másolni pdf-ből (szöveget). Viszont a k3b egyenlőre verhetetlen szvsz. Én ugyan xcdroastot használok (kicsi a gépem, nem kínozom se gnome se kde cuccokkal, bár gtk-s az van), de akiknek linuxot adok, jobban járnak a k3b-vel.

A .tgz megjelenitese/lemetese sajnos nem a Firefox hibaja, hanem a webszervere. Mas MIME tipust kuld ki a user agent fele, mint kene. En is sokszor talapsztaltam ilyet, amikor pl egy binaris filet text/plain-ben kuld ki, ami nem jo. Szoval ezen nem segit a bongeszo lecserelese, hiszen ha jol tudom a MIME tipus felulbiralja a filekiterjesztest, ami helyes, hiszen egy dinamikusan generalt PNG kep .php kiterjesztessel mondjuk meg mindig image/png MIME-tipusu kep tartalmileg, es nem PHP forraskod. Es fileok eseteben a tartalom szamit, nem a nev. Legalabbis jobb esetben.

Érdekes az én gépemen a roka a gyorsabb. Bár én általában Gnomet használok és a gtk libeket berántja mig a qt-t azt nem rántja be.
Megnézem majd KDE alat is, van pár rendszerem a gépen és minden van KDE, GNOME, XFCE. Egyébként örüljünk neki van miből válogatni. Kiváncsi vagyok egy MS portálon lene-e ekora ablakkezelő flamewar ?
Mi felhasználok nem vagyunk egyformák és biztos a disztrok a felhasználokhoz jelenleg leginkább kompatibilis rendszert választoták.
Volt KDE-s idő lehet lesz XFCE-s idő vagy Metisse, most Gnome a favorit.

Az OpenOffice ugyanannyira gtk-s, mint qt-s. KDE alatt tökéletesen követi az épp használt stílust. Szépen fejlődik a Krita (vs. Gimp). Az Amarok remek. A k3b-nek nem igazán van versenyképes gtk-s párja. Kaffeine, Kplayer, KMPlayer - ezekhez képest a Totem-ben (ha jól tudom) még azt sem lehet beállítani, hogy a felirat milyen kódolású. Aztán ott van az élettől pezsegő http://kde-apps.org többi alkalmazása... Pl. LMMS

Az amarok tenyleg nem rossz, leszamitva, hogy iszonyatosan zabalja a memoriat, meg a prociidot. Ha gstreamer engine-el hasznalom, csak zajt jatszik le. A xine engine-t meg sikerult kiakasztanom azzal, hogy veletlenul elirtam az alsa device nevet, a beallito mezoben. Az alaplapi hangkartya mellett van egy PCI-os is, azt akartam megszolaltatni az alaplapi helyett. Az elgepeles hatasara dobott egy hibauzenetet, es tobbe nem volt hajlando eloadni a szovegmezot, ahova beirhattam volna az eszkoz nevet.
De teny, hogy amikor mukodik akkor tenyleg nem rossz.

( Csab | 2006. 06. 23., p – 10:49 )

Valószínűleg a vita már itt nem észérvekről folyik.
Az, hogy mi kit szeret, pedig relatív.

Nekem semmi bajom sincs a GNOME-mal, csak ne kelljen használnom. Amíg nem akarják rám kényszeríteni, hogy azt használjam, addig nincs bajom vele.

Ipari szinten azt nyomják, hogy mindenki GNOME-ra térjen át, hogy egységes felület legyen, ez az, ami nem tetszik.

Csak azért menjek Trabanttal Mercédesz helyett, hogy egységes autóval közlekedjünk?

( uid_558 | 2006. 06. 23., p – 10:55 )

Szerintem a licensz az oka. KDE ala nem fejlesthetsz zart alkalmazast ha nem veszel fejlesztoi licenszet (kb 1000 EUR). gnome-os libek emlekeim szerint LGPL-esek, szoval azzal forditod ossze amivel akarod. Jo pelda ra, hogy a gpl bizonyos esetekben nem eleg szabad

Udv,

compi

( Frantique v | 2006. 06. 23., p – 11:06 )

Nem tudom, szerintem olyan ez, mint a gasztronómia. Mi alapján határozzuk meg, hogy melyik finomabb: a krumplistészta vagy a Stroganoff bélszín? :)
Hál'Istennek, Linux alatt nem vagyunk arra kényszerülve, hogy "ez van, ezt eszed" redmondi módon éljünk. Ha valakinek KDE kell, abban érzi jól magát, egye fene, használja csak. Akinek a Gnome a szimpatikusabb, hadd nyúzza, ha neki az jó.
Én spéci Gnome-ot használok, mert nem láttam értelmét, hogy egy "ficsőr-gazdag" KDE-t futtassak, amiből kb. semmilyen spéci funkcióját nem használom.
A nagydisztrók meg valószínű, hogy a licenszelések miatt nem vacakolnak KDE-vel. AZONBAN ne feledjük, hogy nem igazán jelent gondot az, hogy nem a KDE indul el mindjárt telepítés után. Emergeld, yum-old a KDE-t, és HASZNÁLD. Ez a szép a Linuxban.
Tisztelettel...
Coding for fun. ;)

( Replaced | 2006. 06. 23., p – 12:51 )

Én nekem valahogyan az XFCE4 tetszik. :)
Keveset eszik és szeretem a CDE stílusú felületet.
Régebben KDE-t használtam, de az 256 rammal nem volt egy sikerélmény. :P (lehet, hogy azért favorizálják a disztrók, mert szükségük van azokra a felhasználókra is, akiknek nincs elég erőforrásuk a KDE-hez)
A Gnome pedig valamiért idegesített... pedig én próbáltam megszerettetni vele magam. :)
Próbáltam még Enlightenmentet is, de az valahogy nem nyűgözött le, viszont használt már valaki UDE-t? Na, az fapados. :D

Én egyelőre maradok egeres. ;)

ui: Tök jó, hogy így egységes KDE, meg Gnome cuccokat csinálnak, de ha nem akarom használni se a KDE-t , se Gnome-ot, akkor azokat a programokat felejtsem el?

--
TheReplaced, Argh! ><

( Csab | 2006. 06. 23., p – 13:10 )

Számomra meglepetés volt az, hogy a GNOME-os alkalmazások is használják a KDE témákat. Fantasztikus volt azt látni, hogy egységes a kinézetük.

Már csak arra vágyok, hogy a fájltársítások, mime típusok is egységesek legyenek. Ne kelljen KDE, GNOME, Firefox alá külön beállítani...

A KDE 4 állítólag már freedesktop.org kompatibilis lesz.

freedesktop.org sucks sok szempontból. Amikor a Gnome meg KDE elkezdte az egymáshoz (illetve freedesktop-hoz) közelítést, csak kavarodás született, amik mind a mai napig nincsenek megoldva. Például hirtelen mind a kettő nekiállt a ~/Desktop könyvtárba pakolva a cuccait, másmilyen szintaxisban. Így ha belépsz mindkét rendszerbe, már van egy Kukád meg egy Szemétkosarad is. Bizonyos dolgok közösek, de mások (például ikonok helyzetének leírása) más-más. Az xdg menüvel is vért izzadunk minden disztribben, mire megcsináljuk, hogy a Gnome és a KDE is megértse és ugyanúgy értelmezze a kiindulási xml fájlt. Nekünk most épphogy sikerült, de a nagy disztribek inkább megpatchelik a KDE-t és Gnome-ot, hogy másik kiindulási fájl alapján dologzzanak.

Szóval a freedesktop.org szabványai sokszor alulspecifikáltak, ugyanakkor sokszor túlbonyolítottak, aminek köszönhetően az implementációk csak egy részüket implementálják, esetleg azt is rosszul.

Normálisan ennek valahogy úgy kéne festenie, hogy a freedesktop.org precízebb és egyszerűbb szabványokat ad ki, hozzájuk lehetőség szerint referencia implementációt, vagy még inkább egy jól használható library-t is, a Gnome és KDE fejlesztői részéről kiemelt prioritással kezelnék a freedesktop.org szabványokhoz képesti hibákat (illetve még inkább a közös library-ra épülne mindkettő), és például először kéne megoldani azt, hogy a két rendszer ugyanolyan tartalommal pakolja le más-más könyvtár alá a cuccait, és ha egyszer ez megvan (sajnos még mindig nincs), akkor lenne csak szabad átnevezni ugyanarra ezt a két könyvtárat.

Ha a cifra nálad azt jelenti, hogy sok funkció közül lehet választani, akkor igen, cifra, de ez az én szememben inkább előny. Inkább lehessen több minden közül választani, és kicsit soknak tűnjön, minthogy mindenre más programot kelljen beszerezni, mert egy funkció hiányzik a fentlévő programból.

( bandix | 2006. 06. 24., szo – 00:51 )

Valóban a marketing lehet az oka. Én sokáig gnome-ot használtam, irtóztam a KDE-től, de 1 éve áttértem Slacky-re és nem találtam megfelelőnek a gnome támogatottságot (Volkerding véleményét már ismertették), ezért kipróbáltam a KDE-t, gondoltam biztos fejlődött már a 8.1-es suse óta (ugyanis akkor használtam utoljára). És meglepődtem, mert gyorsabbnak találtam, bár kellett egy kis átszokási időszak, míg igazán megkedveltem. Azóta is használom, és amit a legjobban kedvelek benne, hogy a frissítéshez csak néhány csomagot kell frissíteni, amit ráadásul slackyre a kde ftpjéről le lehet szedni. Viszont mostanában kezdek kíváncsi lenni az új GNOME-ra, és lehet, hogy megpróbálkozom hazánk üdvöskéjével, a frugallal...
______________________________________________________
powered by KDE 3.5.3 - Slackware 10.2 - linux-2.6.15.5

( nlaszlo | 2006. 06. 24., szo – 12:27 )

Sziasztok!

Érdekes dolog ez, és mellesleg (legalábbis számomra) nagyon elgondolkoztató. 4 éven keresztül megrögzött KDE-s voltam. Gnome-ot egyszer próbáltam, de valahogy nem hatott meg. Most viszont, kipróbáltam az ubuntut, és megfogott. Egyszerűen nem tudom megmagyarázni miért, de a Gnome sokkal jobban bejön. Valahogy, néhány elhangzott véleménnyel ellentétben nekem sokkal "egységesebb"-nek tűnik... Jól együttműködnek a progik (legalábbis amiket használok). A KDE-nél nekem ez hiányzott.
A másik fontos dolog, hogy szerintem egyszerű használathoz a KDE már sok. Én személy szerint a grafikus felületet kizárólag szórakozásra használom. Bármi másra ott a CTRL+ALT+Fx. Ezekre az alap dolgokra szerintem sokkal jobb egy "kisebb tudású" ablakkezelőt használni. A Gnome _még_ jó. Remélem ezen később sem fognak változtatni _fejlesztés_ címszó alatt.
Mindenesetre kicsit elszomorít hogy a többségnek nem tetszik... de hát ez van :-)

Ízlések és pofofok.
Nincs bajom a GNOME-el, de elvesztegetni a KDE-t a GNOME javára az már bűn. Anno, amikor megláttam a KDE-t azonnal a windows jutott eszembe. Használtam GNOME-ot, de amellet, hogy sok volt vele a gond (fagyás, ezt-azt egyszerűen nem tudtam felrakni rá -pl. gdesklests-), nem volt az én színvilágom, így áttértem KDE-re (~2éve). Az igazság az, hogy a KDE a GNOME után már majdhogy nem használhatónak tűnik. Eltűntek a fagyások, és csodálatos módon ha fordítok valamit (igaz, hogy megőszülök benne) _megy_. Erre mondhatná azt valaki, hogy most már a GNOME is stabil, jó, de nekem a tapasztalat nem ezt mutatja, és ha megnézzük Torvalds és Volkerding véleményét, valahol egyet kell velük értsek.

Grafikus felületet én személy szerint csak akkor használok, ha nagyon kell, nem ismerem a KDE alkalmazások 60%-át, de tudom, hogy ha kell, ott vannak, amellett, hogy a KDE viszonylag gyors, stabil, jól néz ki, testreszabható, és a szellemiség, törekvés ami mögötte van dícséretes.

Ha a GNOME-ot csak az átlag desktop felhasználó könnyebb unix migrálása érdekében favorizálják, ezzel "kicsit" megfolytva a KDE-t, az szégyenletes. Értse már meg mindenki, hogy nem kell tűzzel-vassal tejeszeni a unix rendszereket, ahol érdemes használni ott úgy is fogják (függetlenül a GNOME-tól, vagy a KDE-től).

"elvesztegetni a KDE-t a GNOME javára az már bűn"

Ezzel 100%-ig egyetértek. Nem állítottam, hogy a KDE jobb/rosszab mint a többi. Csak azt írtam le, hogy én mit favorizálok. Tudom milyen jó a KDE, hiszen egészen mostanáig azt használtam. Nagyon jól össze van rakva, de.... valahogy egy kicsit olyan mintha kézzel-lábbal azon lennének, hogy új funkciókkal tömjék tele és nem marad elég erőforrás az alap jobbátételére (hú ez nagyon ködös... remélem azért érthető :-) )
Ettől függetlenül időnként azért oda-odanézek, hogy mi van a KDE háza táján, hátha eljön a (vissza)váltás pillanata.

( nagy_peter v | 2006. 06. 24., szo – 16:19 )

A KDE halála azt jelentené, hogy meghalt a Gnome is. Mert ezek azért fejlődnek, mert a fejlesztők szeretnék, ha az ő programjuk futna a gépeden (hobbiból csinálják, nem fizetésért).
És ha a Gnome rendelkezik egy jó képszerkesztővel (Gimp), akkor a KDE-s is nekilát, hogy írjon egy mégjobbat (Krita) (Félreértés ne essék, itt nem tudnám eldönteni, melyik a jobb, mindkettőt szeretem).
Ha a KDE meghalna a Kritával együtt, akkor nem lenne versenytára a Gimpnek. Ezért lassan, vagy egyáltalán nem fejlődne, mert ha tetszik, ha nem: Ez van, ezt kell szeretni.

Ha a KDE meghalna, rá nemsokkal a Gnome is követné a sorsát. Közöttük nem ellenségeskedés van (mint néhány júzer között), hanem egy egészséges piaci verseny. Ha most a Gnome több disztóban lett alapértelmezett, az a KDE-nek is jót tesz. Hiszen a KDE-sek rájönnek arra, hogy valami talán jobb a másiknál (gyorsabb, egyszerűbb) És elkezdenek törekedni, hogy az övék még gyorsabb, és még egyszerűbb legyen.
És lehet, hogy 3 év múlva már a Gnome halálát fogják emlegetni, mert az akkori sokkal jobb KDE-hez képest teljesen hasznavehetetlenné válik. És akkor majd a KDE lesz mindenhol az alap, és a Gnome fog belehúznia fejlesztésbe, hogy ismét jobbá válhasson.

Ilyen a verseny. És szerintem ez így jó is.

Ebben van valami....
Végülis a KDE4 egyik legfőbb célkitűzése, hogy legyen olyan egyszerű és elegáns, mint a Gnome (vagy OSX).

"És ha a Gnome rendelkezik egy jó képszerkesztővel (Gimp), akkor a KDE-s is nekilát, hogy írjon egy mégjobbat (Krita) (Félreértés ne essék, itt nem tudnám eldönteni, melyik a jobb, mindkettőt szeretem)."
((Csak megjegyzés, a GIMP nem gnome-os, inkább GTK-s, míg a Krita KDE-s. Bár mondjuk ez a inkább így van Gnome-ban - mondjuk ezért sincs akkora egyetértés a komponensek között))