A biztosított jogokkal kapcsolatos kitételek a következők:
- hozzáférés a forráskódhoz;
- lehetőség biztosítása a kód megváltoztatására, tiszteletben tartva a eredeti kitételeket;
- lehetőség az ismételt kiadásra;
- nincsen megkülönböztetés a felhasználókra nézve;
- nem lehetnek megkötések arra vonatkozóan, hogy beépíthessék a szoftvert más termékekbe, vagy terjeszthessék.
- az általánosságok ellenére nem egy, hanem több(száz) licensz-modell van, melyek a terjesztésre vonatkozó kitételek miatt nem kompatibilisek.
A teljes cikk itt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1742 megtekintés
Hozzászólások
"nem lehetnek megkötések arra vonatkozóan, hogy beépíthessék a szoftvert más termékekbe, vagy terjeszthessék."
Akkor sok nyílt forráskódú szoftver már mehet is a kukába, mert a fenti kitétel szerint nem az? Lásd: GPL, megkötés van arra vonatkozóan, hogy hogyan építheted be más termékbe: annak is gpl-esnek kell lennie, vagy azzá kell tenni a beépítéskor.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Beépítéskor is? Nem csak akkor, ha pl. kibővítem egy újabb menüponttal? Azaz ha csak linkelem a könyvtárat?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az az LGPL, nem?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden az OSI (Open Source Initiative - Nyílt Forráskód Kezdeményezés) feltételt betartó licenszre."
A lényeg szerintem az "Alapvetően". A GPL kivétel, mert ha egy GPL-es kódot átírsz, és ezt eljuttatod valaki máshoz, akkor az általad készített változásokat is hozzáférhetővé kell tenned.
"A biztonság és felelősség problematikája, például szabadalomsértés esetén,"
Ez ellen igazából nem véd semmi. Egy nagy céget is meg tudnak bűntetni nagyon sok pénzre (lásd m$, sun, stb..) ami nem biztos, hogy megrengeti, de akár az is elképzelhető. Szerintem lehetetlenség ezzel kapcsolatban garanciát kapni.
A másik, hogy lassan rá kellene már jönni, hogy ez a szabadalmi baromság a szoftverek szintjén nem működőképes. Nem lehet semmit sem tenni a 10 jogász/2 fejlesztő/0 termék/perelünk akit csak érünk kombinációval működő hiénákkal szemben, pedig a szabadalom célja (elvileg) az innováció lenne.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem ez tetszik: " a szellemi tulajdonjogok megsértése,"
Ilyen kérdés miért csak az OSS-nél merülhet fel?
A zárt kódnál is felmerülnek a szellemi tulajdonjogok, ezért lett a BSA.....
Tehát valahogy nem egészen értem a gondolatot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A szellemi tulajdon kifejezés félrevezető és kerülendő. Egymástól teljesen különböző jogterületeket von egy kalap alá, a szerzői jogot, a szabadalmi jogot és a védjegyjogot.
A BSA a szerzői jogsértés ellen lép fel, de nem válogatás nélkül, hanem csak a tagjainak sérelmére elkövetett szerzői jogsértés esetén.
A cikk szerzői arra gondoltak szerintem, hogy az OSS fejlesztése, sőt használata is rejt jogi buktatókat, mert hiába nyílt a forrás, és senki szerzői jogát nem sértette, felhasználhat szabadalmazott technológiákat akár tudtán kívül is. A szabadalmak (véletlen) megsértése természetesen nem csak OSS fejlesztésénél fordulhat elő, de ott a megoldás egyszerűbb. Ha mondjuk jelentkezik a szabadalmas, és elkéri az árbevétel 5%-át vagy kópiánként 1 centet, akkor elvileg ez teljesíthető kérés. Az OSS-nél meg nem, mert nincs a licenceladásból árbevétel, és a szabadon terjeszthetőség miatt nem lehet megmondani, hogy hány kópia üzemel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni