110V-os tápból 220V-osat

Elektronika, Elektromos eszközök

Van egy 110V-os kapcsolóüzemű tápegységem, amibe a hálózati feszültség rögtön bemegy egy transzformátorba. Ennek a transzformátornak a bemenetén és a kimenetén is 120V-ot mérek.

Jól gondolom, hogyha szerzek egy méretre megfelelő 220V->110V-os transzformátort, és arra kicserélem ezt, akkor a kapcsolóüzemű tápom továbbra is jól fog működni?

Jelenleg a 220V-ról egy mezei, boltban kapható átalakítóval hajtom meg a bemenetet.

  • 1109 megtekintés

( slinky v | 2024. 08. 27., k – 11:19 )

adattáblád nincs?  kapcsolóüzemű tápegységnek rendszerint 8, 90-240 elvannak...

Régi kapcsolóüzemű táp, nem PC-hez. Egyetlen cikket találtam róla, amiben azt fejtegetik, hogy közvetlen nem lehet 220V-tal megtáplálni, mert valamelyik tranzisztora nem bírja benne. Reméltem, ha a legelején 110-re váltok, akkor minden későbbi feszültség marad. Max a frekvenciával lehet gond, de remélem, az azért nem ennyire kritikus. Amúgy kb 40W-os a tápegység, ha ez számíthat.

Ez a 90-240V csak az aktív PFC-s tápokra igaz. Kizártnak tartom, hogy egy Nabu-ban ilyen lenne. Ha jól tudom a Nabu egy kanadai belpiacos 80-as évekbeli korai as-a-service szolgáltatás része volt, soha nem tervezték exportra. Valószínűleg egy 110V vagy 120V-only táp van benne. Valamit biztosan módosítani kell rajta. Hogy ez kivitelezhető-e ahhoz a kapcsrajzot elég alaposan ismerni kellene. Ha a táp valami OEM darab, amit egyébként gyártottak exportra is, akkor a design jó eséllyel olyan, hogy ki lehessen rajta építeni a 110V-220V átkapcsolót. Ehhez az egyenirányító után két szűrőkondenzátornak kellene lennie egy feszültség-duplázó kapcsolásban. Kb így: https://i0.wp.com/www.eleccircuit.com/wp-content/uploads/2017/02/Bridge-voltage-doubler-circuit.png A duplázót meg kell szüntetni és simán sorbakötni a két elkót.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

És elolvastad mit ír? "I looked up the switching transistor and found it'll only handle 230VDC, which is way too small."

Másrészt ez alapján az ákombákom kapcsrajz alapján látszik, hogy a primer oldali fő szűrőkondenzátor a C4 egy darab (max 200V-os), tehát nem feszültségkétszerezős bekötésű.

Ezt nem triviális dolog módosítani.

Szerintem tisztább szárazabb biztonságosabb érzés, ha kicseréled egy standard +/-5V és +/-12V-os tápra. Esetleg egy külső notebook táp + picopsu kombóra.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Elolvastam, és azért is volt a nyitó ötletem, hogyha a legelejére egy 220V->110V transzformátort tegyek bele a graetz elé. Erről persze kiderült, hogy nem feltétlen jó ötlet, mert a graetz előtt most nem trafó van. Bár nem tudom, mennyire lenne gáz, ha trafóra cserélném.

De annak sem lennék ellenére, hogy a kondenzátorból 400V-osat tegyek bele, és a tranzisztort is nagyobb terhelhetőségűre cseréljem.

Működtetni most is tudom, de ha minél több eredeti alkatrész megtartásával mehetne közvetlenül 220V-ról, az nekem nagyobb érték lenne. Ráadásul közben talán többet megtudnék a kapcsolóüzemű tápok működéséről.

Ellenjavallom. A táp eredetileg 160V (or so) körüli primer-oldali egyenfeszültségre van méretezve. Ezt módosítani akarod egy 320V-os primerre. Ehhez a szó szoros értelmében teljes mélységében át kellene látnod a működését, ez lényegében egy újratervezés. A legnagyobb veszélye az, hogy az általad elgondolt 1-2 alkatrész-cserével látszólag működni fog. Mint ahogy sokszor működni látszik egy 110V-220V manuális átkapcsolós táp is a rossz állásban, legalábbis egy rövid ideig (ne kérdezd honnan tudom...). Aztán egyszercsak eldurran. Ez azért nem játék. Ha éppen nem csap agyon, vagy gyullad ki, akkor is elpusztíthat egy régi ritka gépet.

A picopsu fő előnye pont az, hogy simán elfér a dobozban, az eredeti tápot otthagyhatod benne (nyilván ne tápláld vissza DC oldalról), bármikor eredeti állapotra helyreállítható marad gép.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

És ekkor fog szembesülni azzal, hogy a trafót vagy át kellene tekercselni, vagy ki kéne cserélni... :) Már ha egyáltalán ki tudja deríteni a jelenlegi trafó paramétereit anélkül, hogy destruktívan szét ként bontania...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( hnsz2002 v | 2024. 08. 27., k – 11:34 )

Elvileg igen, de lehet hogy olcsóbb és egyszerűbb beszerezni egy olyat, ami eleve tudja.

"Sose a gép a hülye."

( kleinie | 2024. 08. 28., sze – 08:08 )

Egy kapcsoló üzemű táp nem olyan dolog, hogy csak kicserélgetünk benne pár cuccot, aztán jó lesz.

Amit fentebb forszírozol, hogy kicseréled a szűrő tagot egy 2:1 trafóra, engedd el. Viszont azt simán megteheted, hogy az egész táp elé teszel egy 2:1 trafót, természetesen megfelelő teljesítményűt! Nem néztem a tápot, de gondolom nem túl nagy teljesítményű. Akár olcsón valami bontott vasra is meg lehet tekerni.

Viszont a Meanvell kis kocka táp lenne az elegáns megoldás. Ezeket nagyon sok méetben/konfigurációban lehet kapni.

Amúgy praktikusan mennyire gáz az ha az autotrafó 230V-oldali villásdugóját fordítva dugod be? Felcserélve a fázis és a null-t? Tekintve, hogy nálunk a dugó nem polarizált és fázisceruza nélkül nem is tudod melyik-melyik.

Én azért némileg problémásnak érzem, hogy:
- egyikfajta bedugás esetén lesz egy 115V-os fázisod és egy nullod
- másikfajta bedugás esetén lesz egy 230V-os fázisod, mellé egy 115V-os fázisod és nem lesz nullod egyáltalán.

El tudok képzelni olyan készüléket, ahol ebből nincs baj, mert nincs semmi megérinthető fémrésze. De a HIFI pont az az eset, ahol külső jelcsatlakozók vannak, belül előállított lebegő, esetleg kapacitívan fázis-null között osztott jelfölddel, viszont a készülék tipikusan nem földelt kasztnis (hogy egypontos földelés kialakítható legyen).

Csak én gondolom túl, hogy ebből baj lehet?

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

LOL

Milyen elképzelésed van egy ilyen szerkezetről? Mit tudsz a felépítéséről? Mit tudsz a működéséről? Tegyük fel, hogy ezekről semmit (és jó okunk van arra, hogy ezt gondoljuk), viszont az nem gyanús egy kicsit sem, hogy ezek úgy jönnek ki a gyárból, hogy így is és úgy is bedughatod az aljzatba a villásdugóját? Szerinted ezek orosz ruletthez kissé hasonlóan működő gyilkológépek? :)

Most egy kereskedelmi forgalomban kapható 230-115V átalakítóról beszélünk? (Amúgy még ez sem feltétlen jelent sokat...)

Ha meg a HIFI-ről vagy bármi más konnektoros elektromos berendezésről, akkor szerinted a gyártónak kellett számolnia azzal a lehetőséggel, hogy a konnektor egyik érintkezőjén sem lesz null? Van olyan ország, ahol ez szabvány, hogy a két érintkező mindegyike fázis? (Most ne a háromfázisú kapcsolásra gondolj, ott is van egy negyedik null érintkező. Az USA-ban az osztott fázisos 240V-os dugaljban is van egy null érintkező.)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ne kezdd ezt az idióta trey-játékot te is! Neki se áll jól, másnak se. Világosan magyarázd el, hogy szerinted miért teljes hülyeség, amit írtam, ha ennyire biztos vagy benne!

(Ha annyira érdekel, nem arra gondoltam, hogy feltétlen agyonvág, azt Te írtad. Hanem olyan praktikus tapasztalatokra, mint hogy levág-e a FI-relé, ha jelkábelen keresztül földelést kap? Vagy nem bizsereg-e nagyon érintésre a gépház? Ha kapacitív csatolás van a gépház/jelföld és a hálózat között, akkor az egyik esetben átlag 55V potenciálra van a tényleges földtől, a másikban meg 170V-ra. Több, mint 3x akkora kapacitív szivárgási áram lesz.)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ezt azért nézd meg: https://en.wikipedia.org/wiki/Film_capacitor#Safety_and_EMI/RFI_suppression_film_capacitors lentebb lesz két kapcsolási rajz, emberkével. Csak, hogy világos legyen, hogy miről is beszélek.

Illetve vannak készülékek, amik se a Class I, se a Class II ábrának nem felelnek meg (pontosítok: hivatalosan ezek is Class II, azaz kettős szigetelésűek, csak a linkelt ábra nem fedi le ezt az esetet). Pl egy sima dugasztápos telefontöltő vagy sok notebook táp, és sok HIFI cucc, aminek nincs védőföld érintkezője a dugalj-on. Viszont a DC-oldalon van kivezetése, ami már megérinthető. A Cy kondenzátorokon eső feszültség miatt nem mindegy, hogy a készülék elé kötött autotranszformátort hogy dugod be.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Gondolom rendes trafó = leválasztós trafóra gondolsz.

"nem is tudom, akkor mihez viszonyul a potenciál." - jól gondolod. Ha nem földelt házas a készülék, akkor a földpotenciálhoz képest "lebeg". Ha megérinted a készülék egy fémrészét, a tested fogja 0V-ra behúzni a megérintett pontot, anélkül, hogy áram folyna rajtad át. Mindig az lesz a földpont amit megfogsz. Ha csatlakoztatsz a készülékhez jelvezetéken át másik készüléket, akkor onnan fog földet kapni.

Ha földelt házas, akkor a két Cy kondenzátor kapacitív osztóként a két ellenfázisú ~57V-os bemenetet fog csinálni a földhöz képest. Ez utóbbi egyébként egy létező szabvány is, biztonsági munkagépekhez: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Split-phase_electric_power "In the United Kingdom, electric tools and portable lighting at larger construction and demolition sites are governed by BS 7375, and where possible are recommended to be fed from a centre-tapped system with only 55 V between live conductors and the earth (so-called CTE or centre-tap earth, or 55–0–55). This reduced low-voltage system is used with 110 V equipment."

A leválasztó trafónak egy kellemetlen érintésvédelmi tulajdonsága van. Földelt házas készüléknél normál, nem leválasztott, estben a fázis-testzárlat by design leveri a biztosítékot (test=kézülékház jelen szóhasználatban). Ezzel megvéd és azonnal nyilvánvalóvá is teszi a hiba meglétét. Leválasztótrafó mögött a testzárlat észrevétlenül lappanghat sokáig és akkor okozhat váratlanul bajt, amikor mondjuk összekötöd a készüléket egy másik készülékkel és onnan kap földet.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Sajnos nem. Ez is egy trükkös hátulütője a leválasztótrafóknak. A FI relé csak a leválasztótrafó primeréig bezárólag látja a hibákat.

A FI relé azt nézi, hogy a fázison befolyt áram hiánytalanul visszatért-e a null vezetőn. Mivel a leválasztótrafó esetén nem folyik áram a primer és a szekunder oldal között, ezért a primer oldali áramkör teljesen zárt, elágazásmentes lesz, a be- és kifolyó áram mindig egyezni fog. A szekunder oldalon eközben simán lehetnek életveszélyes hibák, ha egynél több földpont (ebből az egyik lehet ember) jelenik meg az áramkör különböző feszültségű részein.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

áram != energia

Nem ugyanazok a szabályok vonakoznak a kettőre.

Ha a FI relé az energia áramlását (aka teljesítményt) nézné, akkor semmi fogyasztót nem köthetnél rá.

A trafón a primer és szekunder oldal között áram nem folyik, de teljesítmény mégis átadódik változó mágneses tér formájában. A primer oldalon záródik egy áramkör, a szekunderen záródik egy másik. A két áramkörben folyó áram nagysága még csak nem is feltétlen azonos (ugye a trafó áttételétől függ).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A vizes példák általában be szoktak jönni.

A trafó olyan, mint egy hőcserélő. Át tudja adni az energiát, de a két kör vize nem keveredik össze. És az egyik körön attól függetlenül tud víz folyni, hogy a másik körben akár nincs is víz.

"Sose a gép a hülye."

Igazad van, csak a leválasztótrafót ritkán használja az ember önmagában. :) Valami fogyasztót rákötsz. Amíg annak a fogyasztónak minden része teljes izolációban van, addig igaz amit írsz.

A kellemetlen meglepetések akkor kezdődnek, amikor a fogyasztó valami - esetleg váratlan - helyről földelést kap...

Szóval nem szabad a leválasztótrafót egyfajta mágikus "érintésvédelmi problémát megoldó" csodaszerként kezelni, nagyon is észnél kell lenni a használatakor és pontosan érteni kell a speciális kockázatait.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ha vannak olyan zavarszűrő kondenzátorok, amiket fentebb írtam, akkor sajnos nem teljesen mindegy. Márpedig kapcsolóüzemű tápnál kb kötelezően van. Ha a gyártó kihagyta őket, akkor a trafó primer-szekunder oldal közötti szórt kapacitása lesz a meghatározó. A trafó primer-szekunder szigetelésének is van egy átütési szilárdsága, ahol az X potenciálkülönbség meghatározó lesz.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!