Az Nvidia és az AMD verzérigazgatói unokatestvérek?

Tudtad-e, hogy...

Jensen Huang (Nvidia CEO) és Lisa Su (AMD CEO) unokatestvérek. Nekem ez újdonság... Ez nem összeférhetetlenség? Üzleti titkok, ilyesmi? Családi vacsorán miről beszélgethetnek? Miről nem? :-)

  • 1611 megtekintés

( bennyh | 2024. 03. 13., sze – 13:00 )

Na ezért is örülök, hogy az Intel is beszállt a GPU biznicbe. Legyen ez a legnagyobb összefonódás a világon :D

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Így van! És mivel Jensen Huangtól tudjuk, a jövőben Nvidia gpu-k fogják írni a programkódokat, a jövő AAA kategóriás számítógépjei azok lesznek, amikben felső kategóriás Nvidia gpu van. Alatta a középmezőny amiben közepes Nvidia van. A többi számítógép a futottak még kategória. Nézegetem az Apple mac hardveres speckókat, nem látok Nvidiát. Nos, ilyen számítógép biztosan nem kell! 
:-)

Szerintem az Intel Arc nem olyan rossz. Jó, nem combos, de azt vedd figyelembe, hogy ez az első valódi dedikált GPU generációjuk. A korábbi GPU-ig mind integrált grafikus lassítók voltak, és ha ki is adták dedikált kártya formájában, azok is lényegében külön nyákon lévő integrált GPU-k voltak. Ez az első „valódi” GPU-juk. Amit inkább én várok, hogy mikor hozzák ki a 2. Arch generációt, nagyon itt van már az ideje.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Á, ne hitegesd magad, ez pont az, amiről írtam. Ez egy integráltnak fejlesztett GPU, amit ráraktak egy külön nyákra, de ugyanolyan szánalmasan teljesített, mint egy integrált GPU. Nem is nagyon vette senki, néhány OEM rakta a gépekbe olcsósítás gyanánt, el is bukott a termék gyorsan az Nvidia-ATi árnyékában. Volt egy másik hasonló próbálkozásuk is, a korai Xe érában, azzal is óriásit égtek be.

A mostani Arc az az első tényleg olyan dedikált GPU generáció, ami tényleg nem szánalom, közelében van a bejáratott Nv-AMD megoldásainak legalább, ha nem is veri őket. Persze ez is azért volt lehetséges, mert az Intel volt Nv-ás mérnököket vett fel. Még így van van mit fejlődni, ár-teljesítmény arány lehetne jobb, a driverek is fejlődhetnek még, de jó vágányon vannak már legalább. Nyilván a lemaradást nem 5 perc behozni, az Nv-AMD duónak GPU-k és érett driverek, optimalizációs trükkök terén több évtizedes előnye van, azt le kell dolgozni, még óriási tőke és erőltetett munkamenet mellett is időbe tart felzárkózni. Nagyon kell a GPU-k piacának, hogy ne csak két óriás domináljon. A CPU-knál is jót tenne, ha lenne egy 3-4. versenyző is, nagyobb lenne a verseny, alacsonyabbak az árak, gyorsabb a fejlődés.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Az Nvidia sehol se volt addig, amíg az SGI-s mérnökök hada meg nem jelent nála 25 évvel ezelőtt. Akkor az ATi is futottak még kategóriában volt. Az Intelnek többször lett volna lehetősége megszerezni ezt a piacot, de nem tudott élni vele. Most már késő. Nem is tolnak bele sok pénzt, csak a minimum fejlesztéseket hozzák.

Azért most itt van az MI piac, ahová meg kell a GPU felépítésű hw, szerintem ezért mégis csak fognak bele tolni lét, mert lassan elég lesz egy kotlott ARM, ami a GPU-t működésbe hozza és ellátja adatokkal, oszt hadd szóljon az MI.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Az ATi minőségi VGA gyártó volt akkoriban a Matrox mellett. Mások voltak a kritériumok egy VGA kártyával szemben mint ma. Mivel a monitorok szinte kizárólag CRT képcsöves megjelenítők voltak analóg bemenettel olyan ma már elfeledett paraméterek adták a VGA értékének alapját mint VGA kártyáról leadott analóg jel minősége, Ramdac, színek minősége stb. A 2D teljesítmény sem volt még magától értetődő. Grafikusok általában a Matrox VGA kártyákat favorizálták, de az ATi is kedvelt minőségi kártya volt mást felhasználási területeken. A pórnép az S3 kártyákat vette nevesincs tajvani gyártóktól. Azok csak minőségben számítottak futottak még kategóriába, mennyiségben meghatározóak voltak. Tseng ET6000 sokaknak arany középút volt nagyon jó 2D teljesítménnyel jó minőségű monitor számára leadott jellel, kedvező áron. Aki ilyet vett akkoriban azért tudta, hogy az ATi és Matrox azért egy magasabb kategória, csak nem akart annyit adni egy VGA kártyáért. 

A Silicon Graphics egy teljesen más kategória volt, árban, képességekben, minőségben. Magyarországon nagyjából az Indy-t tudták megvenni csak vállalatok. Az még a kereskedelmi Unixok világának gyártója volt. Szoftverben és hardverben is magasan a korabeli PC világ felett állt. 3D-ben nem védték le elég jól a szellemi tulajdonukat, így gyorsan "szétlopkodták" az úttörő ötleteiket és megoldásaikat. A 3dfx a PC világban kiválóan váltotta sűrű aprópénzre a Silicon Graphics megoldásait másoló Voodoo kártyáival. Majd őket is elérte a végzet. 

Pontosan emlékszem az akkori piacra, beleérve a grafikus munkaállomásokét. Kb. minden gyártótól volt brand VGA és/vagy 3D kártyám, Tseng ET6000 is. Az SGI 3D-s végjátéka az volt, hogy a pereskedés után partnerségre lépett az Nvidiával (megkapták a szabadalmak licenszét és átvették a grafikus mérnökök ezres nagyságrendű csapatát).
https://www.eetimes.com/sgi-graphics-team-moves-to-nvidia/

intelnek volt régen olyan takarékos mobil procija, amiben powervr grafika volt. A driver támogatás elég kérészéletű volt sajnos. A soc gyártók sajnos csak beágyazott rendszerhez, általuk kókányolt, nem mainline linux kernellel összerakott demó rendszert szoktak addni a sochoz és arra hekkelik össze a set top boxot vagy médiajátszót. Gondolom itt is az a bibi, hogy windows nélkül nincs esélyük, a socok gpu teljesítménye meg nem versenyképes a notebook integrált gpukkal sem feltétlen. A beágyazott cuccon meg gondolom opengl vagy opengl-es van összehekkelve, nincs directx apis driverük, ms-sel meg nincsenek annyira jóban, hogy legyen.

Jajj, ne is mondd, nekem is volt egy olyanom. Egy Asus X101CH netbookban lévő Atom N2600-as prociba integrált Intel GMA 3600-as grafikus lassító hulladék, ami csak a nevében volt Intel, igazából PowerVR fosadék volt, pontosan PowerVR SGX 545. Semmilyen OS alatt nem ment normálisan, egyedül a Win7-et támogatta hivatalosan, de azon sem működött rendesen (tearingelt, 3D-s programok többsége nem indult el, még a legrégebbi OpenGL-es és DX8-9-es játékok se), meg az Ubuntu 12.04-et, más verziót nem. Se XP-n, se egyik Linux disztrón nem támogatott semmit. Végül Linux alatt használtam egy ideig, LLVMpipe software renderben és akkoriban a Compton-nal csökkentgettem valamennyire a tearinget, de még az se volt tökéletes.

Nem is értem, hogy az Intel ezekhez a szutykokhoz hogyan tudta a nevét adni. Akkor már azzal is jobban jártak volna, ha nincs is benne hardveres gyorsítás egyáltalán, csak egy egyszerű alaplapi integrált 2D-s, gyorsítás nélküli chip.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Csak a 3 DP részre: tudja valaki mi lett a type-C kimenetes GPU-kkal? Az Nvidia RTX 2000-es szériánál megjelent egy-két példányon, azóta pedig nyomtalanul eltűnt.

Pedig lenne benne fantázia, ha már a type-C a MINDEN IS csatlakozó... Nyilván nem a 120 W power delivery lenne érdekes, hanem a DP alt mód.

( Raynes v | 2024. 03. 13., sze – 16:58 )

Ez nekem is új, jó tudni. Ahhoz képest egyébként elég szoros a verseny, hogy rokonok.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Végül is. Nem is értem, hogy miért nem gondoltam erre. Pedig még elég hasonlóan is néznek ki, de ezt eddig betudtam annak, hogy az ázsiaiak egyformának tűnhetnek az európai ember számára.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( popacsek | 2024. 03. 14., cs – 13:45 )

Számít valamit? És az mit jelent, hogy ha mindkét cég top shareholdere (és még több ezer másik jelentős cégé is) ugyanazok a vagyonkezelők?

(Vanguard, Blackrock)

( Caro | 2024. 03. 16., szo – 18:55 )

Miért, az Nvidia mióta gyárt CPU-t? ;)

Épeszű cég nem száll be az x86-os piacra processzort gyártani. Kínában is a nyugati függőség felszámolása miatt került erre sor (Zhaoxin, Hygon), VIA és AMD koprodukcióban. ARM licenc alapján viszont könnyen és olcsón lehet körítést adni annak, amit el szerettek volna adni (mobil GeForce).

Az mondjuk vicces lenne, ha megunna a Qualcomm benazasat az nVidia, es kijonne 13-15 inch-es vekony, akar fanless laptopokba valo ARM SoC-okkal (CPU+GPU+"ML unit"). Erik mar nagyon egy versenytars az Apple M1-M2-M3-nak, es valahogy nem akar belepni senki erre a piacra.

De ja, az se a "Windows gamer Pistikek max grafikan fut a 2024-es jatek" piaca. Nem mintha ott nem lenne piacvezeto GPU-ban onmagaval, de ja, CPU-t oda nem gyart es nincs ertelme gyartania.

( end | 2024. 03. 18., h – 09:05 )

Szerkesztve: 2024. 03. 18., h – 09:06

És az is lehet.., - nem érte meg utánanézni, mert ez óráról-órára változhat, - mindkét cég többségi tulajdona már valamelyik globális hiperbefektetőé... - (Blackrock, Vanguard, stb., - ahogyan a Pepsi és a "konkurens" Coca is ebből a szempontból már egy cég.)

Na azok.., - pl. Larry Fink-ék.., - melyik jelentős tulajdoni hányadot jelentő cég termékeinek fejlesztéséről vagy vevőkiszolgálásának javításáról beszélgethetnek a "vacsoraasztaluknál"..? (Természetesen a kérdés költői..!)