AC öntöző szelep vezérlés

Elektronika, Elektromos eszközök

Forgatok magamban egy öntöző rendszer vezérlő tervet. Készen is lehet kapni ilyesmit, de egyik sem szimpatikus.

Az egyik érdekes/kérdéses pont a szelepek kapcsolása. A legegyszerűbb az szokványos elektromechanikus relé - nem szeretem őket, csattog/kattog és aztán összeég vagy éppen elfogy a pogácsa. Mondjuk egy ilyen szelep ck. 300mA vesz fel, nem vészes kivéve a tranziens állapotot.

Csak próbaképpen kipróbáltam egy G3MB-202P relé sort https://www.hestore.hu/prod_10036810.html pl. itt is kapható.
Működik, viszont papírforma szerint a minimum AC 100V.

Lehet valamit félreértek/értelmezek?
Végül is a triac-nak sokkal fontosabb hogy legyen nulla közeli feszültség ahhoz hogy kikapcsoljon, viszont ez lehet akár 20-30v is.
Ugyanakkor itt is gond lehet a tranziens állapot, ráadásul, amit eddig találtam dokumentumok nem javasolják a "null átmeneti" kapcsolást (a G3MB-202P pedig ilyen.

Javítva :)

  • 1462 megtekintés

Nem, az sajnos nincs ugyanis pont azután találtam, hogy megvettem egy Rain-Bird vezérlőt (wifi modullal)

 

Azonban a dokumentációja és a fícsörei alapján sokkal jobban passzolt volna az elvárásaimhoz, és az ígéretek szerint integrálni is tudtam volna a már meglévő  házvezérlésémbe (Home Assistant)

szóval, ha most vennék, biztosan ezt választanám az elérhető kínálatból :)

zrubi.hu

Jól néz ki.
Mint mindig a részletekben van az ördög.
Van külön szivattyú köre, viszont úgy tűnik ez csak WiFi és mobilról vezérelhető (a kerti munka és az okos telefon nem passzol), ha "műsoron kívül" kell bekapcsolni nem szerencsés, nekem kell egy másodlagos, mondjuk 433MHz vezérlési lehetőség.

Még nem jutottam el a szerelési/telepítési leíráshoz, ott lehetnek meglepik.

Megjegyzés: Én is WiFi vezérlést tervezek, ez az egyszerűbb része (ESP32 vagy ESP8266), számos kész applikáció van a neten. Viszont párhuzamosan kell a 433MHz vezérlés, egyszerű távvezérlővel ami 80m is le tud gyűrni és nem olyan sérülékeny mint egy okos telefon.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( Csab | 2023. 04. 19., sze – 16:58 )

Szerkesztve: 2023. 04. 19., sze – 16:59

Hát, én mezei kapcsolóval oldottam meg az AC vezérlés problémát.

Az 1-es, 2-es, vagy 3-as zónát így kapcsolgattam.

Na jó, egy ledet is raktam a kapcsoló fölé, hogy lássam épp melyik aktív.

:)

( tovis v | 2023. 04. 19., sze – 17:39 )

Szerkesztve: 2023. 04. 19., sze – 17:40

Köszönöm a javaslatokat.

Azt hittem elkerülhetem a részleteket, de nem.
Nem csapról hanem egy közönséges, olcsó búvárszivattyúról kellene működni (600W ck. 10l/perc 3/4 csonk).
A szivattyú miatt a rendszer a kúthoz közel kell hogy legyen (ásott kút ck. 16m mély, dombtetőn vagyunk).
A WiFi router látótávolságán belül van a kút.
Mivel a búvár szivattyú rosszul viseli, ha "szárazon" megy, egy átfolyás érzékelőt is be akarok építeni (az olcsó kategóriában ilyen nincs).
A szivattyú egy külön kör kell hogy legyen, az öntöző köröktől függetlenül (pl. valamit leakarunk öblíteni nem szeretném szétszedni a rendszert).
A szivattyút távolról (akár 70m) tudni kell vezérelni és nem tűnik jónak a mobil, mivel nem szeretik a vizet.
Már meg van a 4 körös műanyag elosztó és 5db Hunter 24V/~300mA szelep, ill. egy 24V/1,3A transzformátor.
A terv szerint egy ESP32 (esetleg ESP8266) [Interrupt volt] lesz a vezérlő "lelke" mellé egy 433MHz vlmi. (eddig is RSL rendszerről működött, időzítővel)

Mivel a rendszer egy "nyaralónak" használt vidéki házban működne körültekintőnek kell lennem, akár 2 hétig rá sem néz senki.
Nagyon csábító az SSR de lehet maradnom kell mechanikus reléknél.

Majdnem lemaradt: van SSR és mechanikus relé modulom is "csak úgy fiókban".

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

> A csapadék vagy a talajnedvesség mérése túl bonyolult a túl locsolás veszélye pedig elhanyagolható.

 

Nem tudom, hogy teljesen elektronika mentes megoldas is erdekel-e. Leirom, kicsit puruttya, de hatha erdekel valakit.

Az alapotlet az az, hogy ha kiteszel egy tal vizet az udvarra, akkor annak a vizszintje parolgas utjan aranyosan csokken a talaj kiszaradasaval (onnan is parolog a viz, vagy a novenyekbol, amik felveszik a talajbol).

Namost mar csak egy szelepet kellene ratenni amit a vizszint nyit es zar.

 

Fogsz egy agyagcserepet, amibe vizet csopogtetsz, ebbe teszel egy uszot, amiben van egy magnes. Fogsz egy szolenoid szelepet, leszeded rola a szolenoid reszet, es magnessal lehet nyitni zarni, ami az uszoban van.

A szelepre rateszed a cserepet, es abba csepegteted a vizet. A szelep ilyenkor nyitott es addig locsol, amig el nem eri az a vizszintet amikor a magnes kiemelkedik es elzarja a szelepet. Amikor a szelep elzart, akkor a csepeges is megszunik, es szep lassan szivarog at a viz a porozus terrakotta cserepen, aminek a kulso falarol elparolog. Amikor kello mennyiseg elparolgot, akkor ujra nyit a szelep.

A beszabalyzas egyreszt a csepeges mertekevel allithato (mennyi ideig locsoljon), a locsolas kozotti szunetet pedig az uszo magassagaval varialod (mennyire van lenn a szivacshoz kepest a magnes).

 

Sajnos nem kell hozza napelem, meg aram, meg mikrokontroller, hanem a termeszet szabalyozza, igy egyszer beallitod es teszi a dolgat, igy ilyet kereskedelmi forgalomba nem erdemes hozni.

 

szerk: meg annyit, hogy erdemes a cserep aljat ratenni a tetejere, es furni bele min. 2 lyukat es abba csepegtetni, igy allatok nem isszak ki a vizet, meg nem algasodik/mohasodik.

 

szerk2: es termeszetesen a csapadekot is automatan figyelembe veszi (az is befolyik a tálba).

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( zitev v | 2023. 04. 19., sze – 18:09 )

Szerkesztve: 2023. 04. 19., sze – 18:09

Nekem egy gyari gardena rendszerem van, mindenki fikazza, de mostmar 15 eve mukodik hiba nelkul (a szelepek sem egtek be es ha csattognak is, a szelepdobozban nyugodtan csattoghatnak..) szvsz nem kell feltalalni a spanyolviaszt.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Manapsag a husquarna brand alatt fut. Egy idoben tele volt vele az obi kerteszeti reszlege. Nem szeretik a telepitok, mert nem toro vagy hunter - persze, mivel ugy lett kitalalva, hogy a user otthon ossze tudja rakni maganak az ontozorendszert, nem kell hozza szaki.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem azért nem szeretik, állítólag. A műanyaggal volt sokáig gondja a Gardenának, meg sokszor nem tudta a specifikációt, de legalább jelentősen drágább volt mint a Hunter és a többiek. (Legalábbis a fórumokon ebbe futottam bele, mint vélemény. A Huntert is össze lehet otthon rakni.

Mindent ossze lehet otthon rakni, ha van hozza szerszamod es szakertelmed. A gardenahoz egyik se kell. A tervezeshez, anyagszukseglet szamitashoz van valami szoftver (MyGarden, ezt nem hasznaltam), a csatlakozok gyors zarasok, ahoz a keves kis szelep szereleshez pedig van egy gardenas kombinalt lyukasztos villas szerszam, amivel mindent meg lehet csinalni. Na most egy torot probalj meg igy osszerakni.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Apósoméknál van. Két hátránya van, az egyik, hogy a locsolás mennyiségét kézzel kell hozzáállítani a hőmérséklethez. Egy okosabb rendszerben venném az infót a met.hu-ról. A másik, hogy a kisebbik öntözőfej beállításait elrontja, ha felette fordul a robotfűnyíró. A talajnedvességet méri, 6 zónát állít, összerakni könnyű.

Nem, a régebbivel:

https://www.gardena.com/hu/termekek/ontozes/ontozesvezerlok/talajnedves…

Őszintén szólva semminek a jeléről nem tudok semmit, ez egy majdnem teljesen gyári rendszer. A vezérlőt a csapokkal összekötő drót nem gyári, mert az nem is volt a boltban, drága is volt, és a specifikációja is adott volt (milyen vastag réz), és az megegyezett a barkácsbolt egyik telefonkábeljével (csak az utóbbiban több ér van), ami volt méterre. Nekem nem a rádiós lenne a szimpatikusabb, hanem az, ha a vezérlőtől kapna tápfeszt, elem nélkül.

A régebbi szerintem egy egyszerű relé, mivel rajta kell állítani az érzékenységet.

Teljesen jogos, ha már van kábel, akkor kapjon onnan tápot is.

Nekem azért lenne jó rádiós, mert meglehetősen nagy a kert, többféle adottságú hely van, amik eltérően száradnak főleg kánikulában és macerás lenne mindenhova kábelt vinni. Az újabb talán elég lapos ahhoz, hogy fűbe is lehetne tenni anélkül, hogy a fűnyíró szétverné. De lehet, hogy a pázsitra nem is alkalmas, mert túl mélyen van az érzékelője.

( roleez | 2023. 04. 20., cs – 00:45 )

Szerkesztve: 2023. 04. 20., cs – 00:48

Én csináltam egy ESP32  max. 7 zónás öntözővezérlést.
AP-t készít, mobillal lehet hozzá kapcsolódni, beállítani. Mindent a flash-ba ment, tehát tápkimaradáskor megjegyzi
az időket, beállításokat. Az öntöző közelében lehet állítani, majd magára hagyni, teszi a dolgát. Ja, ESP32 + DS3231 óra modul
SSR: https://www.hestore.hu/prod_10036800.html?gross_price_view=1&source=gads&gclid=EAIaIQobChMIiKqYnfm2_gIVAwWiAx0kFA_oEAQYBCABEgJ7l_D_BwE
Nem a legolcsóbb, de a 24VAC mágnesszelepeket viszi. És működik az ESP32 kimeneti szintjével is ez a modul vezérlése. Igen, azért 7 zóna, mert
8 csatornás az egység, de 1 a szivattyú. A szárazon futást ezzel csináltam (ja, fúrt kútból öntöz): [terv egy hidrofor...]
direktbe az ESP32-be is bemegy, ő vezérli a szivattyút - terven van, (mivel nyaralóban van a rendszer), hogy egy SIM kártyás ESP32 rendszerre lecserélem - és küld sms-t, ha a kútból nem jön víz. Nem a legolcsóbb áramláskapcsoló, de a női "főnökönöm" szerint a fű se volt olcsó telepíteni...
https://www.szivattyualkatresz.hu/szivattyuk_54/szivattyuvezerles_100/szarazon_futas_elleni_vedelmek_135/aramlaskapcsolo_jtds_1_404
képek a vezérlő mobil html oldalról:
https://pasteimg.com/image/GFMlm
https://pasteimg.com/image/GFGfx

Tervezek egy minden részletre kitérő github leírást.
Faék egyszerű, de magárahagyva teszi a dolgát, és egybites userek is nagyon könnyen használják.

( locsemege v | 2023. 04. 20., cs – 01:09 )

Működik, viszont papírforma szerint a minimum AC 100V.

Gondolom, a saját működéséhez kell villany. Valahogy be kell gyújtani a triac-ot, és nem gyufával. ;)

Arról nem írtál, hogy a szelepnek mik a paraméterei. 230 VAC? Vagy valami kisebb feszültség? Itt 300 mA, kivéve, amikor meghúz, mert akkor több?

Végül is a triac-nak sokkal fontosabb hogy legyen nulla közeli feszültség ahhoz hogy kikapcsoljon, viszont ez lehet akár 20-30v is.

Ezt a mondatodat sokszor elolvastam, de nem értem. A triac-on nulla áramot kell folyatni, hogy kikapcsoljon. Helyesebben szólva tartóáram alá kell menni. Mi lehet 20-30 V? Azért a váltakozófeszültség olyan, hogy 50 Hz esetén másodpercenként százszor van ott 0 V. De mondom, nem feszültség, hanem áram.

amit eddig találtam dokumentumok nem javasolják a "null átmeneti" kapcsolást

Persze, mert induktív, s éppen a nullátmenet környéki bekapcsoláskor alakul ki a legnagyobb, exponenciálisan lecsengő DC áram komponens, amelyre szuperponálódik az AC áram. Ideális induktivitás esetén kétszeres csúcsáram, a gyakorlatban úgy 1.8-szoros. Persze ebben is van egy csavar. Ha emiatt betelít a vasmag, akkor viszont az induktivitás nagyon lecsökken, az áramot csak a drót ellenállása korlátozza, szóval marha nagy tranziens áramod is lehet.

Másfelől viszont ezzel nem foglalkoznék. Ha aszinkron módon, pl. relével kapcsolsz, akkor is lehet, hogy nullátmenetnél kapcsolod be, csak kisebb valószínűséggel.

Ha nem szilárdtest relét vennél, hanem triac-ot, akkor kapcsolhatsz feszültség csúcs közelében is, úgy kicsi lesz a tranziens áramod.

(Fontos: kapacitív terhelésnél egészen másképp alakulnak ezek a dolgok, tehát amit írtam, senki se terjessze ki általános érvényű igazságnak.)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Köszönöm a hozzászólást!

Tulajdonképpen azért indítottam ezt a topic-ot mert hátha van itt egy triac/SSR "guru". Miért limitálták alulról a (megbízható) működési feszültséget?
Valahol leírtam, hogy a szelep 24V-os AC és nyugalmi nyitott állapotban 300mA igényel. Azt már megtaláltam, hogy az induktív terhelés esetében a 2x árammal érdemes számolni.

Az igazat megvallva, mindig utáltam a tirisztorokat és a triac-kat, sose úgy működtek ahogy elgondoltam :(
Léteznek megbízhatónak tűnő gyújtó IC-k, de ezek is alapvetően a 110-230V-os vezérlésekhez készültek (MOC család).

Valahol, találtam egy teardown cikket, ahol szerintem egy kupac TO220 tokozású triac csoport látható, persze a típusát nem látni, nem tudok ránézni ők (a Hunter) milyen triacot használtak.

Nem akartam volna NYÁK-ot tervezni gyártatni, vagyis "moduláris" felépítést akarok.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Szilardtest rele nem jo? Egyebkent nem eg be, ezer ev meg egy nap, ha jol van megepitve, jo alkatreszeket hasznalsz.  Ha meg megse, akkor huszevente kicsereled - ha megvan meg a haz egyaltalan/elsz meg addigra, stb..

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Na most nem tudom mit mondjak.

Pont onnan indult a dolog, hogy SSR-t akarnék használni (típus és adatlap a topic nyitóban).
Viszont az SSR adatlapja szerint a minimum feszültség 100V. Ráadásul "zero cross" kapcsoló ami induktív terhelésnél nem szerencsés.
Kipróbáltam szárazon működik. De akkor miért 100V az alsó határ?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

De akkor miért 100V az alsó határ?

Na, de hát leírtam! Egy SSR jellemzően tartalmaz egy optocsatolót annak érdekében, hogy a vezérlés galvanikusan elválasztott legyen a nagyfeszültségű résztől. Ebből az is következik, hogy a nullátmenet-detektorhoz, a triac gyújtásához valahonnan kell energia. Ezt a kimeneti kapcsokból szedi a szerkezet. További folyomány, hogy kikapcsolt állapotban is van vagy legalább is lehet egy picike szivárgóárama az elektronika fogyasztása miatt. Megfelelő kapcsolástechnikával ez gondolom, nagyon alacsonyan tartható.

Tehát ezért kell a minimum 100 V, mert különben az elektronikának már nem biztos, hogy lesz elég villany ahhoz, hogy működjön.

Illetve adott pillanatfeszültségnél gyújt majd be a cucc, de kisebb effektív feszültség esetén ez azt eredményezi, hogy nem gyújt be néhány fokos szögnél, hanem a feszültség csökkenésével fázisban egyre később, közelebb a 90 fokhoz. Hiszen

Ug = sqrt(2) * Urms * sin(fi)

Ebből

fi = arcsin(Ug / (sqrt(2) * Urms))

Ha Ug konstans, Urms csökkenésével fi szög egyre nagyobb, aztán kellemetlenül nagy lesz, míg végül egyáltalán nem fog gyújtani az SSR triac-ja. Meg kell a triac gyújtásához valamekkora áram, kérdés, lesz-e elég.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"a triac gyújtásához valahonnan kell energia" ez nekem sántít. Az egyik oldal egy LED a másik oldal egy fényérzékeny triac.
(Szinte minden félvezető fényérzékeny - anno a SU tranzisztorokból úgy csináltunk fényérzékeny tranzisztort, hogy lekaptuk a kalapját) Nem kell feltétlenül egyéb energia mint a LED által sugárzott fotonok.

Persze ez csak elmélet, de az adatlapok az ilyen kicsi SSR-knél mindig fényérzékeny triac-ot emlegetnek.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Csak akkor nem lesz null-átmenet detektálás például. Azt hamarabb elhinném, hogy egy izmosabb triac A2 és gate-je közé kötnek egy optotriac-ot, bár attól még mindig nem lesz null-átmenet detektálás benne. Viszont ez a működés alkalmas lehet neked.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tény hogy az adatlapokon, "ekvivalens" kapcsolás gyanánt, a "zero cross" elektronika csak egy kocka. Viszont a kocka általában a terhelés ágában van, vagyis az AC hálózatról táplálják.

Lásd MOC3061 adatlap a "zero crossing" karakterisztika "inhibit voltage" 12-20V vagyis ez alatt az érték alatt tekinti nullának. Így furcsa, hogy az általam használt SSR működik, begyújt.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Miért limitálták alulról a (megbízható) működési feszültséget?

Ezt fentebb részletesen kifejtettem. Villany kell az elektronika működéséhez, a triac gyújtásához.

Valahol leírtam, hogy a szelep 24V-os AC és nyugalmi nyitott állapotban 300mA igényel.

Akkor ne SSR-t használj, hanem triac-ot, s gyújtsd saját tervezésű elektronikával.

Az igazat megvallva, mindig utáltam a tirisztorokat és a triac-kat, sose úgy működtek ahogy elgondoltam :(

Akkor még nem értetted meg a működésüket. Illetve lehet, hogy érted, de a rafinéria abban van, hogy egy induktív terhelés feszültsége és árama közti kapcsolatot nem lehet elnagyolni azzal, hogy „lesz ott valami ronda tranziens, de nem foglalkozunk vele”, mert éppen az ezt leíró differenciálegyenlet adja a megértés kulcsát:

u(t) = L * di(t) / dt

Például induktív terhelés esetén biztosan nem impulzussal gyújtanám a triac-ot, hanem tartós gate árammal. Azért, mert induktivitás árama nem változik meg ugrásszerűen, rövid gyújtóimpulzus esetén a gyújtás ideje alatt az induktív terhelés árama nem éri el a triac tartóáramát, így nem lesznek a p-n átmenetek elárasztva töltéshordozókkal, aminek következtében a gyújtóimpulzus megszűnése után azonnal kikapcsol a triac. Ezért érdemes folyamatosan befelé önteni a gate áramot.

persze a típusát nem látni, nem tudok ránézni ők (a Hunter) milyen triacot használtak.

Ha a BT138-800E használatát nem tiltja a vallásod, akkor nézz rá! :) Ide persze egy TO92-es tokba tett triac is elég lenne, de az a nagy elég strapabíró. Az A1 és A2 közé tégy egy soros RC tagot mondjuk 47 ohm és 10 nF, 630 V formájában, illetve még az A1 A2 közé tennék egy varisztort is, és akkor már tényleg elpusztíthatatlan lesz. Nyilván a varisztor méretezés tárgya.

Nem akartam volna NYÁK-ot tervezni gyártatni, vagyis "moduláris" felépítést akarok.

NYÁK-ot a JLCPCB megcsinálja neked, ha megtervezed. Ha nincs kedved dolgozni vele, menj be a gazdaboltba, aztán kérj egy öntözőrendszert, vagy bízz meg egy kertészt, aki locsolja a kertedet. ;)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Differenciál egyenlet ide vagy oda, a lényeg hogy nem kapcsol be vagy ki, sőt akár berezeghet.

A pulzussal történő vezérlés fel sem merült bennem minek, az a fázis hasogató áramköröknél kell.

BT136E-600 van fiókban (persze Kínai így még valahogy ellenőrizni is kell). Lehet igazad van a "minimum feszültséggel" a "kopasz" triac adatlapján nincs alsó limitáció, a kapcsolás ill. tartáshoz vannak áram adtok 25-10mA és az E betű (ha jól emlékszem az érzékenység
A snubber számításhoz lehet találni táblázatot és applikációt is, itt legfeljebb a jó minőségű kondi lehet fontos.

Lehet a diszkrét elemekre épülő cucc lesz a befutó.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( hyperborg | 2023. 04. 20., cs – 11:45 )

Én most írom a HB házvezérléshez az öntöző drivert, remélhetőleg mindját kész lesz, mert lassan öntözni kell.
Nálam HHC-8I8OP relépanel vezérlni a 24V AC-t a szelepekhez. 

Eddig is az volt :D 

Qt6 (QML/Widget, distributed, decentralizált) ... és főleg nem omlik össze egy frissítés után :)
(Aztán van még olyan, hogy Android kliens, WebAssembly vagy natív kliens Win-re meg Linuxra.)
Az események és egyebek konfigurációja nodeRed-hez hasonló felületen fog megtörténni, éppen azon dolgozom, természetesen ez is Qt.

Bár elsődlegesen családközpontú házvezérlés lesz, de vannak olyan pluginok, amelyek az egyes szerverek infóit (CPU, RAM, IO, HDD, stb) gyűjtik össze. Mivel van nem-GUI üzemmódja, ezért log gyűjtésre is alkalmazható.

Saját szórakozásból írom, van rakás ötletem, aztán vagy megvalósulnak, vagy nem. Kérdés, hogy lesz-e igény, tömegbázis egy Qt alapú házvezérlésre.

 

( g3rg0 | 2023. 04. 20., cs – 16:40 )

Én úgy tudom nem mindegyik szelep működik kis nyomás esetén, pl. ha egy magasabbra helyezett tartályból történne az (csepegtető) öntözés.

Ez nehéz kérdés. Itt jön majd hogy ki kell próbálni.

Lehet, mivel a "végleges" kivitel elég nehezen megy (lerakni a csöveket, szerelvényeket) először egy nagyon lebutított verzióval indulnék. Itt kellene ezt is megnéznem mert nem látok rá igazán adatot.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A csepegtető öntözéssel is van bőven gond.
Hogy kerül a "magasabbra helyezett tartályba" a víz?
Körönként kellhet egy tartály - belső kert (nem veteményes) - az esztétika is játszik.
A csöpögtető öntözést, hogy állítod meg? - zuhogó esőben fogsz csöpögtetni.

Egyébként megbízható és egyszerű lenne, de az én feltételeimnek nemigen felel meg.

 

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Szeleppel meg lehet állítani, csak írtam, hogy nem minden szelep alkalmas kis nyomásra.  pl. minden éjjel 3-4 órán keresztül csepegtetésre állítanám be. Talajnedvesség mérő szenzor van, az is egy bemenet a vezérléshez. Én pont veteményesbe gondoltam ( nyilván nem 100 ha gyümölcsöst akarok így öntözni) pl. hétvégi házban. A tartályba nyilván szivattyúval megy fel.
 

( hyperborg | 2023. 04. 21., p – 14:00 )

Segítenétek összegyűjteni, hogy SZÁMOTOKRA mi a fontos egy önzözés vezérlésnél? (Szeretném hamarosan kiadni a drivert, így jó lenne ha az összes feature belekerülne)

 

Amit még senki sem említett, hogy mi van ha esik az eső?

Ráadásul, a körök között van olyan ami esőtől "védett" - fák, bokrok alatt van - így ott akkor is kellhet locsolni ha esik. Vagyis nem elég, hogy esik hanem mennyi, mennyire vizes a talaj (körönként).

Talán így: talajnedvességnek megfelelő öntözés, több mérés alapján, körökhöz rendelve.

Megjegyzés: Nem igen láttam megbízható talaj nedvesség mérő eszközt (értelmes árban).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ami már a tervben van:
- a szokásos öntözési menetrend: (körönként, kezdő időpontok, időtartamok)
- talajszenzor adatainak felhasználása az öntözés tervezéséhez
- a menetrend módosítása (tolása, kihagyása) - ez függ egyrésztől a talajnedvességtől, továbbá az időjárás előjelzés alapján is tud módosítani (pl. a wunderground szerint nagyon felhős lesz a nap, akkor csökkenti az időtartamot, nagy szél esetén kihagyja vagy széliránytól függően engedélyez)
- szelepösszenyitás engedélyezése: a vízütés csökkentése érdekében amikor a körök között váltás van, akkor a következő kört rányitja az előzőre, így a vízütés csak a legutolsó kör után következik be
- a szivattyú kikapcsolás a legutosó kör befejezése előtt (így nem jön létre vízütés)
- automatikus téli üzemmód: megadott hőmérséklet alatt tiltja az öntözést és a rendszert kompresszorral vízteleníti (itt kell egy aktív kompresszor vezérlés és extra szelep a kompresszorhoz)
- automatikus szivattyú védelem: bekapcsolt állapotban a szivattyút időnként megpörgeti, hogy ne tapadjon le (értelemszerűen nem víztelenített szivattyú esetén érdekes. Ha a szivattyú ekkor a zárt rendszerben nem generál nyomást, akkor ez a feature felfüggesztődik és hibát dob a rendszerre. 
- elosztott öntözés: az adott körök nem 1x mennek hosszab ideig, hanem a beállított időt kisebb szakszos üzemeléssel érik el. Így ugyanannyi idő a teljes öntözés, viszont nem terheli túl a talajt a víz.

Mindez értelemszerűen grafikus kijelzéssel és szükség szerint manuális felülbírálással.
(Interneten keresztül is, a házvezérlés részeként)
 

Én nem hiszek abban, hogy jól lehetne ezt automatizálni.

Például aszály van, eljön az öntözés ideje, de hatalmas eső közeledik, fél óra múlva szakad. Felesleges öntözni, sőt, akár káros is lehet.

Fordítva is igaz: nem indul el az öntözés, mert hosszan csepereg az eső, de valójában semmire nem elég.

Anno foglalkoztam az építés gondolatával, néhány ígéretes komponenst találtam is, de aztán nem maradt idő végig vinni, egyelőre most sincs, sokkal jobban örülnék egy kész, kipróbált megoldásnak. Pl a Gardena majdnem jó is lenne, de a fűre valószínűleg alkalmatlan, kánikulában az a legkritikusabb.

Ertem. Csak azert gondoltam, mert (akar Aliexpressen kaphato cuccokbol is) ossze lehet rakni, vannak keszen foldnedvesseg mero szondak (kb. egy NYAK) meg radios boardok (akar BLE, ami fogyaszasban akar megfelelo is lehet, bar en valoszinuleg valami sajat protokollal csinalnam) - ezekbol aranylag egyszeruen ossze lehet legozni.

Felteszem, ha radios, akkor elemes a taplalas is, ha ezek telire is kint maradnak, az nem annyira jo az akkuknak / elemeknek.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Talán 2-3 éve játszottam ezzel.

Az érzékelővel kapcsolatban ezt tapasztaltam:

- Vettem már Aliexpress-en érzékelőt, de nem volt megfelelő, megbízhatatlanul mért. Azaz egy saját megoldásnak az is része lenne, hogy néhányat ki kell próbálni, ami ismét időigényes. Másrészt, ahogy utánaolvastam, valószínűleg drágábbat lenne célszerű venni, amit egy nagy tételben gyártó cég sokkal gazdaságosabban meg tud valósítani. Például ha a Gardena valamiből terméket csinál, az valószínűleg megfelelő minőségű, amit én lehet, hogy csak drágábban tudnék kihozni (a ráfordított időt nem is számolva; az ezzel való tökölés nem érdekel annyira, hogy elkönyveljem hobbinak).

- olyan is rémlik, hogy nem minden érzékelő alkalmas arra, hogy folyamatosan a földben legyen. Ha erre nem alkalmas, akkor eleve nem játszik.

- másik problémám a víz volt: olyan érzékelőt kell venni, aminél eleve biztosított a vízbiztos kábelezés. Ez jelentősen leszűkítette a lehetőségeket.

- találtam Zigbee és BT lapot is (talán XBee), de korlátozott az elektronika tudásom, bár ez még talán megugorható lett volna akár külső segítséggel. Valami egyéb rádiós lapot is találtam, ahol a rádió a kábel szerepét tölti be (azaz két kütyü, melyek rádióval kommunikálnak), az valószínűleg energiatakarékosabb lett volna.

- Több jópofa projektet, kezdeményezést is találtam, de valami miatt egyik sem volt elérhető, ez is azt mutatta számomra, hogy nem triviális a feladat, talán egyszerűbb figyelni a kertet, mikor kell öntözni.

Most ismét kerestem kicsit a témában, szerencsére változott a helyzet:

- Lehet, hogy jó a Gardena is a pázsitra, elvileg lemegy annyira a fű gyökere (bár nem találtam meg a méreteket, ~10cm körülinek tűnik). Annyi a hátránya, hogy dupla szívás, mert elemes és vezetékes is.

- Toro érzékelő nagyon szimpatikus szerkezet, de kérdés, milyen protokollt használ

- Hunternek is van már érzékelője

ChatGPT egész hasznos a témában, lehet, hogy érdemes ismét nekifutnom, ha legalább normális érzékelőre van kilátás.

Télre be lehet ezeket venni, úgysem kell öntözni. Bár 5-10 év múlva már lehet, hogy ez sem lesz igaz.
 

Nem tudom, hogy csak bognarattila valaszolhat  de ha "barki", akkor én csináltam talajnedvessehmerot regebben, amo teljesen jol bevált.

De egy talajnedvessegmero nem mero  azzal csak azt tudod mehallapitani  hogy kiszáradt a fold. Azt, hogy tulontozted, azt mar nem. Ahhoz ketto kell magassagban eltolva es ugy tudod, hogy mennyi vizet vett fel a fold es kell-e meg neki.

 

En a merot ugy csináltam, hogy rozsdamentes menetes szarat kiontottem gipszbe

 A gipsz felveszi a talajból a nedvességet.

A ket menetes szar 15mm-re volt egymastol, m3 meretu volt es 7 centi hosszú.

Először lefolyó csövet használtam formának (32mm), de aztan ismerosi körben megtetszett, es akkor gyártottam egy mini sorozatot  es akkor talaltam ilyen hajcsavarót, es az lett az (egyszerhasznalatos) forma.

 

De aztan az egész szoftver oldal ramszakadt , igy a leglehetetlenebb idokben jovo supportrequestekkel elég hamar elvettek a kedvemet kb. az egesz projekttol.

Mostmar elektronika nelkulire allok at. Masokat meg elhajtok. Persze a negativ szajiz megmaradt, meg en voltam/vagyok a g*ci.

De most, hogy mar nincs elektronikam, igy egyszerűbb lepattintani az ingyenmunkat.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Valami fénykép van ezekről a szondákról?
Ellenállást mértél a két gipszbe öntött elektróda között?
(A gipsz valóban szívja a vizet, azonban nedvesen gyorsan elmállik. Ráadásul hova teheted, azért a növényeket időnként kapálni kell, a füvet pedig nyírni. Kicsit hiányos a leírásod.)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem igazán van erre good enough adat szerintem. A hőmérséklet kevésbé para, az, hogy nálad most épp mennyire felhős, és valójában mennyi esett ... az nagyon helyi mikroklíma. Én láttam már olyat, hogy a telek előtt kb félúton volt egy fél méteren a vizes csík széle, balra fossá ázás és szakadó eső, jobbra csontszárazság és kék ég.

Nálunk van mulcsos ágyás, kavicsos ágyás, pázsit, rét, sövények alja (több fajta). A talaj is eltérő az egyes helyeken, az árnyékolásról nem is beszélve. Képtelenség kiszámolni, melyik területnek mennyire van vízigénye. Például 35-40 fokban a pázsit a tűző napon nyilván nagyon hamar kiszárad, a sövények alatt árnyékban sokkal kevésbé, ráadásul a gyökerek is mélyebben vannak. Ha az öntözést beállítod "normál" esetre, kánikula napokon extrém esetben a pázsitot akár naponta kell öntözni, de a sövényt nem.

Nyilván nem patika technológia az öntözés, ahogy az eső sem úgy esik, ahogy kell, de a víz egyre inkább szűkös erőforrás. Ezzel nálunk kevésbé van gond, mert patak melletti a telek, ennek köszönhetően elég jó kút van vízhozam ügyileg, de rendkívül vasas, a szűrőt tisztítani kell. Ha 5-ből 1 tisztítást meg tudok spórolni (mert kevesebbet öntözünk), akkor nagyon szívesen megspórolom.

Nem kell ezt ennyire túl komplikálni, mert körön belül sem fogsz tudni feltétlenül egyenletesen öntözni, ráadásul a természetben is van fák és bokrok alatti növényzet.

Ez nem patika technológia.

Nálunk be van lőve, hogy melyik körnek mennyit kell menni, van egy százalék és ismétlés érték, amivel minden kört egyszerre lehet paraméterezni, mindig kézzel indítjuk az öntözést, mikor szükséges. Ha ennyit nem tudsz odafigyelni a kertre, akkor majdnem mindegy.

(eleinte én is akartam talajnedvességmérőt, de nem igazán találtam jót, aztán rájöttem, hogy felesleges ennyire bonyolítani, +x db kütyü, ami elromolhat stb)

Szórófejes öntözés nálunk úgy van, hogy nem egyszerre mennek sokat a körök, hanem kevesebbet és ismét körbe, így talán jobban le tud szivárogni a víz.

A talaj nedvesség mérésére még nem találtam jó megoldást, de valójában az esőre sem. Csak a történelem megörökítésének kedvéért szeretnék egy csapadék mérőt, de minél többet nézegetem annál bonyolultabb és nem tudom szabad e rábízni az öntözést.

A kézi megoldásról semmi képpen nem mondanék le, de nem cél. Nem szeretnék ilyet a napi rutinomban.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A házhoz tartozó esőérzékelő annyit tud jelezni, hogy éppen esik vagy sem (nálunk). Ezenkívül van egy mérő, ami méri, mennyi eső esett. Ez főleg akkor praktikus nyáron, ha nem vagyunk otthon.

Például a Hunter érzékelője (legalábbis amit ~6 éve lehetett kapni) egy parafa, ami kiszárad vagy rövid zárat okoz. Egy fokkal jobb, de arra vonatkozóan nyilván nem mérvadó, hogy eső nélkül a következő öntözés mikor esedékes. Olyat tudsz csinálni, hogy hűvösebb időben (pl. április-május) ritkábbra, melegben gyakoribbra ütemezed az öntözést, illetve az intenzitással játszol (és ha a Hunter érzékelő nedves, akkor nem locsolsz).

Ha napi rutinban nem szeretnél arra figyelni hetente max 3x 5 percet, hogy most éppen kell-e locsolni, akkor kérdéses, hogy megéri-e a nedvességérzékeléssel kínlódni: megfelelő érzékelőt találni, annak megfelelő helyet, az egészet összehangolni stb. Én rádiósat kerestem elsősorban (könnyebb legyen neki megfelelő helyet találni, a vezeték eleve korlátozó tényező), de nem találtam megfelelőt.

Mivel ez egy nyaraló, általában csak hétvégeken vagyunk ott. Persze kamerával befigyelhetek de ebből sem igazán tud kiderülni esett vagy sem.

Már a relatív páratartalom mérésével is meggyűlt a bajom, pedig abból van jó néhány verzió. A parafa viszont most bogarat ültetett  fejembe, érdekes ötlet.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Jót fogsz röhögni, első pillantásra úgy nézett ki ez a cucc, mint egy WC tartály szelepe.

Akkor most ezt összerakva, azt hiszem meg van a megoldás. Kell egy (vagy több) esővíz mérő tartály - ezek általában olyanok mint egy tölcsér és egy cilindrikus mérőedény - benne egy úszó. Az úszó magasságából már kilehet következtetni mennyi eső esett és elég megbízhatónak tűnik a mérés.

Mondjuk ilyen méretben az úszó magasságát nem olyan egyszerű megmérni - mágnes vagy esetleg reflektív fény érzékelő - nem kell nagy pontosság, de megbízható adat annál inkább.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ilyennel tudod mérni, mennyi eső esett: https://shop.idokep.hu/?product=hengeres-csapadekmero

Úgy képzeld el, hogy a középen van egy mérleghinta jellegű "rúd", két "kanállal". Ha megtelik a kanál, akkor a víz lenyomja (billen) és akkor a másik kanálba esik bele víz. Ha megtelik, ismét billen. Minden billenéskor csinál egy rövidzárat és ezt kell számolni.

Időjárás figyelő készletekhez is van ilyen, és akkor önmaga számolja.

https://www.conrad.hu/o/idojarasjelzo-allomasok-0514060?ATT_LOV_WEATHER…

https://www.amazon.com/weather-station-rain-gauge/s?k=weather+station+a…

Köszönöm!

Minden link olyat mutat aminek a kommunikációját meg kell hackelni, ha használni akarod az adatait más intelligens eszközben.

A "megtelik a kanál" elv tetszik de kicsit nyűgösnek tűnik. Látszik, hogy valójában nem is olyan egyszerű a feladat.

Még az jutott az eszembe, hogy kell egy nagyobbacska tartály, tetején tölcsérrel és ennek a súlyát meg lehet mérni. Persze ez sem egyszerű, különösen kültérben. Viszont még a legegyszerűbben megvalósíthatónak tűnik.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.