Mikor lesz érintőképernyőnk?

Nekem 4 éve van HP envy, ami 360 fokban kifordítható és kapsz egy 15-ös nehéz tablet-et. Kb. 3x fordítottam ki az első 1 hónapban, hátha valami történik. De nem történt. Azóta még 10x használtam az érintőt, amikor a gyerekek tapogatva mutattak és odakattintott valahova. Előtte és azóta sem semmi. Egy-egy videóba beletekernék, de azt sem.

A demo szerint 3d-s objektumokat kezelhetek vele, de nem kezelek (pedig nyomtatok 3d-ben), illetve prezentációra is jó, ha egymás mellett ülünk, mint egy tablet-nél. De nem ülök egyméás mellé, mert csak kollégák vagyunk, nem élettársak.

Szóval nem lett áttörő siker részemről.

Egy X220T azaz  "tabletem" van. 99%-ban normál laptopként és dokkolón több monitorral és rendes billenytűzettel használom. (amúgy nem rossz a benne lévő billenytűzet sem).

Azért választottam ezt, nem pedig rendes X220-at, mert kíváncsi voltam a benne rejlő lehetőségere. Ezenkívül tervben van olyan program írása, ami touch-ra készülne, így ezen demózni is lehetne és kipróbálni a valóságban, de mégis hordozhatóan.
A benne lévő érintő rész, egy WACOM valami talán, ami speciális ceruzával is "érinthető". Felismeri a ceruza két végét (rajz és radír), van jobb gomb lehetőség is, nyomásérzékeny (vonal vastagsága), külön kezeli a kézzel való fogdosást, amit szoktam is tiltani, mert egy egyszerű monitor látószög beállítása is érdekes dolgokat hozhat össze. 

Jelenleg éppen alaplaphibás (kontaktos), amit Aliexpress-ről tudtam rendelni hozzá, az pedig háttérfény hibás. Szóval elég lesz feléleszteni, nem mai gyerek.

Amire használtam és használom az érintő részt rajta:
- Gyerekeknek demózás (rajzolás, színes kifestő szerü pl. Krita)
- Autóban (természetesen álló helyzetben) széthajtva a gép kényelmesebb, mint touchpaddel, mivel a kormány miatt kicsi a hely, pedig hasam sincs. Itt jól jön, hogy érintős.
- Ha lusta vagyok egerezni, van hogy a gép kikapcsolás is pár érintés.
- UI tervezés, próbálgatás

Volt erintokepernyos desktop All in one gepem. 
Multimedias dolgokra jo volt (megboktem a kepernyot felebredt es elinditottam rajta a videot zenet akarmit) viszont errol kesobb leszoktam mert a kijelzot ugye ha nyomkodod akkor ha csak nem laborban dolgozol es nem csontszaraz a borod akkor szepen osszezsirfoltozod a kepernyot.
 

Nekem a hardverrel az a gondom, hogy az érintőképernyők 90%-a vagy több fényes felületű és szinte mindig tükröződik benn valami vagy valaki. Egy ThinkPad Helixet használtam kb. 3 évet, 90%-ban billentyűzetébe dokkolva.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

érdemes lenne-e alkalmassá tenni a szoftvereinket érintőképernyős használatra?

Nem, nem és nem. Ennek ellenére mindenki ezt csinálja és ebből a trendbuziskodásból születnek a használhatatlanabbnál használhatatlanabb, áttekinthetetlen tablet-idealista felhasználói felületek, ahol minden widget, gomb, szöveg stb. 3x nagyobb, mint kéne lennie és minden térköz 10x annyi, mint amennyinek kéne lennie. Nehogy zsírosra hízott ujjú kényelmes seggű smartpolgárka ne tudjon rábökni valamire elsőre és meg kelljen néznie, merrefelé tapicskol. Cserébe mindenki más, aki értelmesen szeretné használni a UI-t, szívjon és érezze magát óvodásnak.

megvalósul-e ez a közeljövőben, vagy az érintőképrnyőt "átugorjuk", és más, fejlettebb módon fogunk a digitális térben tevékenykedni?

Az egér és a billentyűzet továbbra is a leghatékonyabb módja a haladó, illetve a tudatos felhasználásnak. Ezt folyamatosan silányítják a felhasználói felületek érintőképernyőre való optimalizálásával, de ettől még alapvetően igaz az, hogy egy egérre és billentyűzetre optimalizált felhasználói felületen nagyságrendekkel produktívabban lehet dolgozni egér és billentyűzet segítségével, mint lehet egy érintőképernyőn egy arra optimalizálton.

Tartalomfogyasztási módban igen, kényelmes az érintő. De ez nem az asztalon, fél méter magasra emelt kézzel jó, hanem tabletként. 

Anno tableten próbáltam windows-t, de dögletes volt a tablet nézetben is. Sokkal kiforratlanabbnak tűnt, mint egy sima android. Még a tabletes módot támogató alkalmazásoknál is folyton fennakadtam szövegbevitelnél például.

A másik véglet meg az, amikor az emberek nem értik, hogy a telefonos appokat nem lehet távirányítóval használni, hogy ahhoz külön támogatás kell. És ezért például köpködik az androidtv-t, mert azt hiszik két fillérért komplett pécét kapnkak a tévére. És persze sokan tabletes android rendszerű boxot használnak tévével és egérrel meg billenyzűzettel kolbászolnak rajta és azt hiszik az a természetes.  Szóval az emberek fejében is vannak problémák, mert sokan nem képesek intuitívan a natív kezelőszerveket használni bármelyik rendszeren, mert fel sem fogják, hogy máshogy kell / lehet kezelni egy tévét, egy asztali számítógépet és egy tabletet.

érdemes lenne-e alkalmassá tenni a szoftvereinket érintőképernyős használatra?

Igen, érdemes olyan felületet is készíteni, amelyik érintőképernyős módra van kitalálva, mivel a mobil, a tablet és az érintőképernyős laptopok miatt erre amúgy is szükség van vagy lesz. De kell legyen olyan felület is, amelyik billentyűzetre és egérre van kitalálva. A kettő nem egy és ugyanaz, vannak persze közöttük átfedések, de nagyon másképp kell tervezni a UI-t a két esetben, a Microsoft azt a hibát követte el, hogy amikor átszabta a UI-t, akkor az érintésre fókuszált és kevésbé az egér-billentyűzet támogatásra.

Nem lehet hatékonyabbat. Az érintőképernyő meg GUI-s egerezés sokkal kevésbé hatékony, mint a rendes billentyűzetorientált interakció. Ezt magamon tapasztaltam, mikor 20+ év után visszatértem a parancssorhoz, terminálhoz, megtanultam a vim-et (sok frusztráció és nekifutás után), stb.. Persze ahhoz, hogy hatékony legyen, eleve úgy kell kezdeni, hogy gépírni kell megtanulni, ha csak a billentyűzetet nézve 1-2 ujjal kopácsol valaki, és a figyelmének cikáznia kell állandóan a képernyő és a billentyűk között, akkor valóban nem tűnhet hatékonynak.

Érintőképernyővel az a baj, hogy sok összetett műveletkor, húzás, gesture-ök használatakor nem elég pontos, valamint miatta az UI elemeket nagyon nagyra kell venni. Plusz ahhoz, hogy érintőképernyőzz, vagy markolni kell az eszközt (telefon, táblagép), vagy ha nem tudod kézben tartani (pl. érintőképernyőn desktop monitor, vagy laptop), akkor meg a karod előre nyújtva tartani, ami kényelmetlen. Az érintőképernyő csak addig tűnik egyszerűnek, míg nagyon alap felhasználásod van, csak tartalmat fogyasztasz (böngészés, videók, fingóappok), de nem állítasz elő (nagy mennyiségű szöveg vagy kód bevitele, rajzoló, modellező, videószerkesztős, zenélő, kiadványszerkesztős szerkesztőprogramok), ezekbe elég precíz, összetett műveleteket kell bevinni, azokból is rengeteget, arra nem jó. Ugyanez van hardcore gamerkedésnél, oda sem jó se az érintőképernyő, se az konzolos kontroller, lassúak, körülményesek, nem hatékonyak. Mire a konzolkontrolleres meg képernyőn tapicskolós játékot kitekergeti, hogy merre menjen, merre célozzon a játékban, addig egy bill+egeres profi gamer már 5× körbeszaladta, 4× ki-strafe-elte, 10× fragelte, nem lesz esélye (ezért is van, hogy konzolon a mai napig nem engedik a bill+egér használatát, vagy ha kivételesen igen, akkor csak külön játékokban, külön szervereken lehet csak használni). Egyedül autós játékok azok, meg repcsiszimulátorok, ahol a bill+egér helyett kivételesen hatékonyabb lehet a kormány+pedál, vagy botkormány.

Szerintem a két leg intuitívabb irányítás az érintés (vagy érintés nélküli mutatás) és a beszéd.

Jól meg tudtam figyelni, hogy amikor a gyerekeim egészen aprók voltak még, akkor simán amikor mondjuk valami videót akartak megnézni, akkor ráböktek arra a képernyőn (én meg az egérrel kiválasztottam és elindítottam), illetve simán ilyeneket mondtak, hogy "Számítógép! Mutasd a következő fényképet!"

Ez mindkettő 2-3 évesként alapból jött nekik és nem azért, mert látták. Amikor ez történt, még nyomógombos Nokia telefonom volt, szó sem volt érintőképernyőkről vagy Google assistant, Alexa, Siri, Cortana és valahány név a naptárban beszédfelismerős asszisztensekről.

Szóval szerintem van benne fantázia, nem véletlen, hogy a tabletek és érintőképernyős telefonok is elterjedtek.

Ugyanakkor, amikor én a Surface Bookot használom, számomra pl. az érintő képernyőt érintgetni (laptop konfigurációban) macerás. Ahogy te is írod, felemelni a kezet a billentyűzetről a képernyőhöz, stb. Nem szoktam ezt csinálni.

Természetesen lecsatolt képernyővel viszont minden pont az ujjaim alatt van, így amikor épp nem a tollal jegyzetelek, akkor teljesen természetes, hogy tapogatással irányítom.

Szóval én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó kiegészítés. Meg lehet nélküle lenni, nekem laptopon a kézzel tapogatás nem hiányozna, de pl. a tollal jegyzetelés nagyon. (Sokat jegyzetelek papírra, tollal, ha a képernyőre nem lehet).

Asztali felhasználáshoz nem való az érintő képernyő, egyszerűen nem ott van a kezed ahol a képernyő. Másrészt a billentyűzet+egér párosban benne van cirka 40 év felhasználási tapasztalat. Ezt sem könnyű átlépni.

Fejlesztői szemszögből érthető, miért szeretnének egyetlen felülettel lefedni mindent, de sajnos a gyakorlatban ez nem igazán működik. Valamelyik interakciós mód elsődleges lesz, a többi pedig csorbul.

Kb 3 éve nyúzok egy céges érintős notit. Az érintőképernyőt csak akkor használom amikor nem az asztalnál ülve gépezek. Kanapén filmet nézni vagy webezni jól jön. Autóban amikor letörne a csuklóm a tapipad elérésekor megint csak jól jön. Azaz akkor segít amikor nincs rendes munka környezet, de ilyenkor is csak a meglévő kompromisszumot teszi jobbá, az asztali használathatékonyságától messze van. És ezekben az esetekben is rengetegszer van útban. Pl. kódolok, és CTRL+Fx gombok leütésekor rendszeresen hozzáérek a kijelzőhöz a kisujjammal. Ennek hatására elveszti a fókuszt a beviteli mező amivel dolgozni szeretnék (taszkot váltok, vagy panelt), ami nagyon zavaró.

Magamnak sosem vennék érintős notit, mert nincs rá szükségem. Majd ha az ára is annyi lesz mint a felhasználás aránya (1-5%), akkor jobban elterjed majd, ha jobban elterjed, a programok is jobban támogatják majd. De nem hiszem, hogy valaha is jól elfér majd azonos felületen az egerezéssel. Az ideális megoldás a két külön üzemmód lenne, de nem hiszem, hogy a fejlesztőknek valaha megéri majd a dupla munka, illetve nem is lehet tisztán szétválasztani a tapis és egeres alkalmazásokat. Mert ha van tapis videó lejátszóm, kell a tapis start menü, tapis file kezelő, stb... A nap végére megint ott vagyunk, hogy szinte mindennek kellene tudja mind a két üzemmódot.

Annak idején voltak a fényceruzák, de azok se lettek túl népszerűek, kényelmetlen a monitorhoz tartani őket. Remélem nem is erőltetik desktop vonalon a tapizást.

Egy ilyen megoldás esetén nekem tetszene az érintőképernyő:  ASUS ZenBook Pro Duo

T480-am van érintőképernyővel, de nagyon ritkán nyúlok hozzá. Néha 1-1 ablakváltás, vagy görgetés, esetleg belenagyítás - de ilyenkor sem mindig jut eszembe, inkább bill. + egérrel dolgozom.
Ha kifordítható lenne, akkor talán több hasznát venném, mert sokszor macera terepen kézben tartani a kinyitott laptopot - de ha meg csak úgy lehet, akkor kéznél van a bill + trackpoint is.

Az a baj az érintőképernyős felhasználói felületekkel, hogy amíg egérrel egy .5x3 cm-es gombot eltalálni kényelmes, érintésnél legalább duplaekkora kell a kényelmes használathoz. (kivéve ha izommemóriába beégett helyen vannak a gombok - lásd pl touchos billentyűzet).

Azért én ellentmondanék itt többeknek. Igenis kell(ene) érintőkijelzőre fejleszteni. Mondjuk a fő gond talán az, hogy a GUI már alapból rossz/idejét múlt sok alkalmazásnál. Meg tényleg nehéz megtalálni az egyensúlyt, az érintőkijelző támogatás(lebutított felület) és a használhatóság között. A feladat azért nem lehetetlen.

Mondom ezt azért, mert én ténylegesen használok érintőképernyős eszközt elsősorban tablet módban Linux-szal, és az alkalmazások nagy részénél a felhasználói élmény a szánalmas és a tragikus között van valahol többnyire. Pedig nem sokba kerülne ezen javítani.

Itt a legtöbben elfeledkeznek arról, hogy nemcsak egyféle laptop létezik, és nemcsak egyféle felhasználói igény. Persze egyértelmű, hogy egy 15,6" laptopon külső monitor, billentyűzet, egér használat esetén az érintőkijelző nem előny hanem egyenesen hátrány. Csakhogy nemcsak ilyen felhasználás létezik.

Azért fogadjuk el, hogy lassan felnő egy generáció, ami azt szokta meg, hogy az érintőkijelzőt tapicskolja. Másrészt pedig sokkal népszerűbbek manapság a kisebb 12-14" ultrahordozható eszközök, ahol az érintőképernyőnek igenis van létjogosultsága. Nem is beszélve a még kisebb 10-12" eszközökről, ahol egyenesen elvárt. Nem azt mondom, hogy ez lesz az elsődleges használat, és erre kell elsősorban fejleszteni, hanem azt, hogy úgy kellene megírni a programokat, hogy egyszerűbb ad-hoc feladatokat érintőkijelzővel is meg lehessen oldani. Ez pedig a linuxos alkalmazások nagy részére nem igaz.