Arduino + PWM + venilátor = zúgó venilátor

 ( gaby | 2018. december 8., szombat - 11:24 )

Üdv

Szeretnék arduino-val 12V-os 3 vezetékes ventilátort fordulatszámot szabályozni.
Igazából megy teszi dolgát, fordulatszám szabályoz az elképzelésem. Csak egy ciripelés szerű zaj keletkezik a ventilátorban. amit nem tudok kiküszöbölni.
Van dióda a venivel párhuzamosan. Próbáltam kisebb, nagyobb kondikat a ventilátorral párhuzamosan kötni (100nf, 10uf tantál)
A zaj makacsul kitart.
Fórumban találtam olyat, hogy a PWM frekvenciát kell vissza venni ~31Hz-re. Használt, de nem eleget. Inkább csak kicsit csökkent a ciripelés.

Megoldás lenne, ha 4 vezetékes ventilátorra váltanék?
Vagy van valami PWM-ről szabályozható, igazi feszültségcsökkentő elektronika?

Köszönöm a válaszokat.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Én kétvezetékes ventiket szabályozgattam vezérelgettem Arduinoval.
Egy tranyót vezérel a PWM, amit egyszerűen analogWrite paranccsal csinálok elő. A venti plusz lába a 12 V-on, a mínuszt rángatja földre a tranyó. (Vagy fordítva, ha pnp tranyód van.)
A venti meg rángatott, nem indult, szóval kapott egy 220 mikrós kondit, azóta béke van. Nanoval és tiny85-tel is kipróbálva.
Ja, a PWM frekijéről semmit nem tudok.

Nálam is ez van TIP31C 1k a bázison ...
Ugyan így LED szalagokat szabályzok, azok nem zúgnak :-)
Az venti induláskor 1 másodpercig ~80%, aztán kívánt érték.
Kösz infót.

Feliratkozok ide
> Sol omnibus lucet.

Neked ESC-re can szukseged!

Ha magad akarod csinalni, akkor pedig inkabb magasabb frekvenciat hasznalj (emberi hallasi hatar felett) es simito kondit! En a helyedben megprobalnam forgas kozben levenni rola a vezerlest, hogy kizarjam azt, hogy esetleg mar onmagaban is ciripel az eszkoz forgas kozben (mert akkor feleslegesen bajlodsz).

Hogy adsz ki 12V-ot egészen pontosan?

Szép.

Tippre azért ciripel, mert olyan """ritkán""" rántja be a ventillátort, hogy nem folyamatos zajnak hallod.

Azzal a diódával több baj van. Nem véd induktív terhelés esetén, pedig most ez a helyzet. Egyedül arra jó, ha valaki például kompresszorral kezdi pörgetni a ventilátort üzemi irányban, de a névlegesnél nagyobb fordulatszámmal. A másik baj a dióda típusa. Ide nem egyenirányító, hanem gyors kapcsoló kell. Illetve nem ide, hanem a terheléssel párhuzamosan záróirányban.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bocs bénáztam.... a dioda BY133 (ez van itthon, ezt ajánlották reléhez párhuzamosan) és a ventivel van párhuzamosan.

Üsd agyon azt, aki ajánlotta. trr=1500 ns. Ez is egyenirányító:

https://diotec.com/tl_files/diotec/files/pdf/datasheets/by133.pdf


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

1N4147 inkabb?

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

A 300 mA-t kevésnek tartom.

UF4002


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

1N5819 vagy 1N5822, ezeket általában a "sarki boltban" is lehet kapni.

Ajánló: http://bajielektronika.hu
Kösz infót.

Azért a kondenzátor használatán, annak mikéntjén erősen elgndolkodnék ilyen esetben. (Lásd még: kapacitív hurok, elvileg dirac-delta áram.) Rossz a megközelítés.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kondit kötni nem javaslok. A normál ventillátoroknál ami kellene neked, az egy (megfelelően méretezett) LC szűrő, az megoldaná a problémát.
Így nem PWM-et kap a venti, hanem rendes DC-t.
Négy vezetékes ventillátor viszont erre van tervezve, bár nem tudom milyen frekvencián szokás.

Erről "hallottam" kb tudom a működését az LC szűrőknek, de tudásom sovány a témában. Így a méretezést nem tudom megoldani.
Persze eltudok készíteni egy tekercset. Csak a ventilátor induktivitását is bele kellene kalkulálni a képletbe és tudományom már ez előtt megáll egy kicsivel.

Nem kell számolni vele. Eleve nem is tudom hogy egy BLDC mennyire tekinthető induktív terhelésnek.

Épp az az LC lényege, hogy a kondi két kimenete között kb. DC feszültség marad, és nem kell semmit tudnod a terhelésről.

npn tranzisztor:
Úgy ahogy van. (bázis vezérel, emitter GND-n, kollektor FAN(2)-n).

L: +12V és a FAN(1) közé
C: FAN(1) és FAN(2) közé
D: +12V és FAN(2) közé. +12V-on van a katód.

Mekkora a ventillátor árama? Ezt bírja el mindegyik elem.
D: schottky-t érdemes használni.

BLDC valóban nem induktív terhelés szerintem sem. Az LC-tag jogos, de annyiban érdekes a méretezése, hogy baj lehet akkor, ha a PWM frekvenciájára vagy annak első néhány felharmonikusára adódik a rezonancia frekvenciája (1/(2*pi*sqrt(L*C))). Az induktivitást és a ventillátort felcserélném, mert az általad javasolt elrendezésben mindkét vezeték mozog potenciálban, így nagy lesz az EMC sugárzása. Ha felcseréled, akkor viszont alig mozognak azok a drótok, így nem sugároz.

Ezen felül kapcsolóelemként MOSFET-et használnék, mert a bipoláris a telítés miatt lassú, ha meg nem telíted be, akkor disszipál.

Szerk.: a PWM frekvenciája mindenképp legyen nagyobb, mint az LC-tag rezonancia frekvenciája.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Valamennyire biztosan induktív, mert szokott feszültséget adni, ha megpörgeted.

LC felharmonikussal miért lenne gond? Én még olyan másodrendű szűrőt nem láttam, aminek két rezonanciája lett volna... felharmonikusból meg ritkán lesz kisebb frekvencia. De az alapharmonikust valóban kerülni kell.

EMC-zni még saját célra tudtommal nem kell :) De abban igazad van, hogy főleg az hogy az "alsó" lábát rángatjuk valóban kicsit több zavart ad. Hát ez van, ez csak egy buck kapcsolás, előtte, utána még illik szűrni, de most nem eladásra lesz, és gondolom nem egy épület szellőztető ventillátort kell vele hajtani :)

Lehet, hogy félreérthetően írtam. Nem az LC-körnek vannak harmonikusai, hanem a négyszögjelnek, s ha teszem azt, a harmadik harmonikus gerjeszti a soros rezgőkört, az még okozhat csúnyán nagy feszültségeket ezen a frekvencián. Annyiban viszont okafogyott a dolog, hogy a kellő hatást akkor érjük el, ha a PWM frekvenciája az LC-kör rezonanciafrekvenciája fölé, a -40 dB/dekádos szakaszra esik, itt viszont már túlvagyunk a rezonancián, tehát a harmonikusok sem eshetnek rezonanciára.

Az EMC meg azért jutott eszembe, mert olykor eltöltök egy-egy napot EMC laborban, s nagyon a szemem előtt vannak ezek a tervezési szempontok is. Aztán, ha valami a működés szempontjából mindegy, de más - pl. EMC - szempontból van különbség, akkor válasszuk a jobb megoldást. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akkor azt is megfigyelheted, hogy az áram meg háromszög alakú. A zavar inkább a kapcsoláskor keletkező, néhány nagyságrenddel magasabb frekvenciájú tranziensek miatt keletkezik. Ha a delta IL elegendően alacsony, akkor csak a tranziensekkel kell foglalkozni. Akár van aluláteresztő, akár nincs.

Ha van aluláteresztő, akkor jóformán kapcsolóstáp+DC motor konfigurációt csináltál. Motorszabályzásnál - ha nem követelmény a DC meghajtás - nem szokás, mert bonyolítja a kapcsolást, esetleg a visszacsatolást is. Ilyenkor maga a motor az induktivitás. Az indukciót nem fogja megszüntetni a(z elektronikus)kommutátor, tehát majdem úgy lehet méretezni, mint egy buck-ot.

Hogy jön ide az áram jelalakja? Csináld meg a Fourier-analízisét, én erről beszéltem. De mondom, értelmesen méretezett LC-tag esetében nem lesz gond, de méretezni kell, mint amúgy mindent. Az áram egyébként nem háromszög alakú lesz. Illetve közel igen, de akkor már közelítéssel élsz, s ennek a közelítésnek épp az az alapja, hogy a rezgőkör rezonanciája fölött vagyunk, mégpedig markánsan, a kör induktív jellegű, a kondenzátor feszültsége minimálisan változik.

Az elektronikus kommutációjú motor szerintem azért nem lesz induktív, mert vélelmezem, az elektronika egy kondenzátorral kezdődik. Elektronikától másodpercenként sok tízezerszer elvenni meg annak visszaadni a tápfeszültséget az esetek jelentős részében nem egészséges elképzelés.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bizony, így van ez. A mérnök közelítéssel él. Persze van olyan mérnök is, aki az elektron töltésének meghatározásával kezdi az űrhajó tervezését. XD
Rossz hírem van! Ha szerinted nem háromszögű az áram, akkor bizony az üzemi áramod jóval kisebb a kelleténél, vagy pedig telítésben van a vas. ;) Még rosszabb hír, hogy amikor valamit L induktivitásnak hiszel, akkor is közelítéssel élsz, mert nem létezik tökéletes mágneses anyag.
A gyakorlatban meg háromszög vagy parabola alakú jellel dolgozunk.

Hiába röpködnek a Fourier-analízisek, mert annak csak igen rossz topológia mellet lehet jelentősége. Az EMC mérésekor én is megdöbbentem, hogy a 100kHz-es tápot nem 200-300-400..stb. kHz ferkvencián mérik, hanem több tíz MHz-en kezdődik a mérés. De hiába, akkor még nagyon fiatal voltam. ;)

Az áram jelalakja azért fontos, mert a feszültség soha nem csinál semmit. Legfeljebb áramot. No, és annak a jelalakja dönti el az egész mindenséget, amiről beszélünk. A többit leírtam.

vélelmezem, az elektronika egy kondenzátorral kezdődik
Hát ugye? A hit ereje, meg minden. Hiheted azt is, hogy brushless fan==szokolrádió+tekercs.
Persze, ha utánanéznél, netalántánhacsaknem szét is szednél egyet, akkor kiderülne: Itt a hit ereje szart sem ér. ;)
Itt egy tipikus elektronikus kommutátor. A 12. ábrán a tipikus alkalmazás, meg egy kép az elhelyezésről.
Ezek után élek azzal a közelítéssel, hogy kapcsoló(bekapcsolva)+induktivitás=induktivitás. ;)

Elektronikától másodpercenként sok tízezerszer elvenni meg annak visszaadni a tápfeszültséget az esetek jelentős részében nem egészséges elképzelés.
Fajtája válogatja. Általában a gyártó specifikálja, hogy bírja-e a pwm üzemet, vagy vezérlő bemenetet ad hozzá. (Pl. a 3 vagy 4 drótos pc ventillátor.) Volt már olyan is, amikor a gyártó ellenére kiválóan működött. ;)

Nem merném azt állítani, hogy ez helyesen fog működni, ha gyakran elmegy a tápja.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Pedig dehogynem.
Ha elmegy a táp, akkor nincs villany. ;) Ha meg visszajön, akkor a hall a korábbi állapotba billenti vissza a kimeneteket. Ezt a hall előtt elsuhanó van vas/nincs vassal alakítják ki. (Házi feladat: Előfeszített Hall elem.)
Mivel a táp kondenzátor híján szinte 0 idő alatt feláll, a maximális frekvencia a "szinte 0" értékének függvénye.

Nem értek egyet veled. Az a tápfeszültség nem végtelen meredekséggel, azaz nem nulla idő alatt épül fel illetve múlik el. Ennek megfelelően lesz olyan pillanat, amikor a sprcifikációnál alacsonyabb tápfeszültségről jár az elektronika, amikor is semmit sem tudunk arról, mi lesz a kimenetén. Külön jó ebben, hogy van hiszterézise, s a billenési küszöbök közötti indukció esetén a kimenet állapota attól függ, honnan jöttünk, de ha közben elmúlik a táp, honnan is emlékezne erre?


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A motor szegmentált.
A Hall előtt elsuhanó vas is szegmentált.
A következő módon:
- van vas
- nincs vas
- loop (annyszor, ahány szegmens van - hívhatod pólusnak stb.)
Innentől meg nincs mit tenni, elértük a kör végét.

Állapotok (a tranziensek rövidek):
- nincs vas nincs villany = egyik kikapcsolva, a másik kikapcsolva
- nincs vas van villany = egyik kikapcsolva, a másik bekapcsolva
- van vas nincs villany = egyik kikapcsolva, a másik kikapcsolva
- van vas van villany = egyik bekapcsolva, a másik kikapcsolva

Nem is tudom. Folytassam?

Pedig adtam egy házi feladatot. Persze nem néztél utána.
Nincsen semilyen "indukció".
Az érzékelő a vasat és a nincs vasat különbözteti meg.

Persze azért lehet meglepi! Fordulatszámot mértünk precíziós Hall érzékelővel. Faék egyszerűségű hardver: vastárcsa egy bevágással. Egyszer csak szólnak, hogy rossz a programom, mert a fordulatszám hülyeséget mutat. Aztán kiderült, egy kicsit igazítottak rajta. A tárcsát Józsi felfogta a mágnesasztalra... :-D

Azért kellemetlen veled beszélgetni, mert hiányzik belőled a mérnöki alázat. Kevesebb vehemenciával és kinyilatkoztatással, több vitaképességgel előrébb lennénk szerintem.

Indukció alatt a mágneses fluxus felületi sűrűségét értettem (B [Vs/m2]), azt a mennyiséget, amit a Hall-elem mér. Te egy igen leegyszerűsített modellt adtál, míg én figyelembe vettem azt az esetet, amikor épp a „van vasból” „nincs vas” lesz és fordítva, mert itt bizony lesz egy olyan tartomány, amikor a Hall-cella elektronikájának hiszterézisét használjuk, úgy értem, a mágneses indukció a be- és kikapcsolási küszöbök között lesz. Én erről beszéltem. Illetve arról a néhány száz ns-ról, amikor a pwm be- illetve kikapcsolja az egész kócerájt.

Tisztában vagyok vele, hogy egyesek szerint szigszalaggal bármilyen probléma megoldható, meg sok dolgot el lehet hanyagolni. Én óvatosabb vagyok ennél, mert egyfelől érhetnek meglepetések, sokszor meglehetősen intelligens egy-egy integrált áramkör, másfelől műszeriparban dolgozom, ott nem megy nagyon az elhanyagolósdi.

Továbbra is örvendenék, ha mellőznéd a személyeskedő, fellengzős hülyének nézést. Hidd el, nem áll jól, pláne a te korodban. ;)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

OK, jöjjön a személyeskedés! ;)

Az első, abszolút mérnöki alázatmentes megállapításom: Ez csak egy vacak pc-ventillátor. Nem mindegy?

Mérnökileg meg ott az adatlap. Amire választ tudok adni, azt én is onnan olvasom ki. Ami nincs benne, arról persze kialakíthatok egy véleményt.

A gyártó vagy javasolja az külső pwm meghajtást, vagy nem. Tapasztalatom szerint amikor nem javasolja, akkor is működik.

A tápfeszültség nem azonnal épül fel, de feltételezem sokkal gyorsabban, mint az ajánlott kapcsolás 3-10 us váltási ideje.
Van az áramkörben egy ST is, ami biztossá teszi a váltást. Abban csak reménykedni lehet, hogy a minimális tápfeszültség eléréséig tiltott a működés.
A Hall hiszterézise és a motor valószínűleg úgy van kialakítva, hogy határozottan felismerje a váltási pontot. Ha ezt megzavarja a kapcsolgatás, akkor kicsit rángatni fog a motor. Ekkor legfeljebb egy hajszálnyival nagyobb lesz a zaja.

Mégegyszer: Ez nem atomrakéta. Fogsz egy 555-öst és kipróbálod. Többet nem ér.

Az azért nem igaz, hogy a feszültség nem csinál semmit... feszej ki/bekapcsolása simán tud antennaként működni, akkor is, ha áram nem folyik.
Mert persze folyik, mert a szórt kapacitást töltögetni kell, és ez több 10 kHz nagyságrendben már biztosan kimutatható lesz. Azt nem állítom, hogy zavarna bármit is, de egész biztosan mérhető.

Annyira így van ez, hogy láttam már SMD tekercs adatlapban "1"-es láb jelölést. Ha fordítva kötöd, akkor elvileg jobban sugároz.

... feszej ki/bekapcsolása simán tud antennaként működni, akkor is, ha áram nem folyik.
Ehhez a témakörhöz tudom ajánlani az ingyenenergiával foglalkozó szakirodalmat. XD
A fizikában meg egészen másképp működnek a dolgok. Ilyenkor szoktam ajánlani a Texas TTL Recepteket. De kezdetnek egy fizikakönyv sem utolsó.

Ha fordítva kötöd, akkor elvileg jobban sugároz.
Ez meg olyan hifi téma. Ha ugyanazt a huzalt (hangszórókábelt) fordítva kötöd be, akkor másképp szól. Megmérni ugyan nem lehet, de hallani igen.
Bár egy tekercs jóval bonyolultabb. Már csak egy kérdés maradt: A tekercsen folyik áram, vagy csak sugároz? ;)

Köszönöm, a fizikus szak elvégzése után pár könyvön már túl vagyok a témában.
Igaz, már biztosan megkopott a tudásom az eltelt 8 év alatt.

De ez határozottan NEM hifi téma. Attól függ, milyen szinten kezeled.

Kezdő villamosmérnöknek van áram meg feszültség. De az EM térben, vezető jelenlétében a kettő egymástól elválaszthatatlan. Ezért nem akartam elektromos (pl. dipól) meg mágneses (hurok) antennákról írni, mert alapjelenség szinten talán szét lehet esetleg őket választani, de lényegi különbség nincs a kettő működése között, és én nem is szeretem őket szétválasztani.

De itt valamilyen szinten mégis szétválasztom, mert a dipól antennát nem úgy magyarázzák, hogy az áram miatt sugároz, hanem mert a feszültség polaritást váltogat a két vég között. Az elektromos térből indulnak ki.

De ez ugyanúgy létrehozza a mágnesesest, és nem is működne áram nélkül. Épp ezért lesz érvényes ez az érvelés a jelen témára is: ha az egyik vezetéken ki/bekapcsolsz feszültséget, az fog sugározni, ez egy antenna. Akkor is, ha akár közös módusban jelenik meg a kapcsolt feszültség (sőt, akkor még inkább).

Az SMD tekercs meg épp a parazita kapacitása miatt sugároz, és ezért számít a polaritás. Itt több MHz-es kapcsolóüzemű tápok tároló tekercséről van szó. A tekercs egyik pontja általában itt is egy fix potenciálra van kötve. Az adatlap épp arra próbálta a tervezőt rávenni, hogy a tekercs nem NYÁK felőli oldala legyen ez, és a NYÁK felőli oldala legyen kapcsolva. Mert így az elektromosan a NYÁK felé sugároz, ami gyakran teleföld, és arról már jórészt visszaverődik.
Ha fordítva kötöd be, akkor a NYÁK-tól elfele simán sugároz, egyszerűen a szórt kapacitása miatt.

Sőt, ez a sugárzás szinte* független attól, hogy mekkora a konverter teljesítménye, hogy mennyi áram folyik a tekercsben. Épp azért, mert ez a sugárzás az elektromos térből adódik, nem a mágnesesből.

* konstans frekvenciás konverternél legalábbis

Összefoglalva: amíg az ember keveset tud, addig elhisz mindent. Aztán tanul valamennyit, és utána azt gondolja mindenhez ért, és mindent le tud vezetni a Newton törvényekből meg a Maxwell-egyenletekből. Aztán ha még többet tanulsz, akkor rájössz, hogy nem, és egy csomó olyan jelenség létezik, és foglalkoznak vele mérnökök, amikre azt mondtad volna, hogy "nem lehet".

Igazán örülök, hogy fizikus szakot végeztél! Így ki tudom jelenteni, hogy amit megtanultál nem érted. Nem akartam leírni konkrétan, hogy mekkora ostobaságot írtál, ezért céloztam az ingyenenergiára meg a hifire. ;)

Nézzük mégegyszer, mit is írtál:
... feszej ki/bekapcsolása simán tud antennaként működni, akkor is, ha áram nem folyik.
Nyilvánvalóan erre az állításomra:
...mert a feszültség soha nem csinál semmit. Legfeljebb áramot.

Tehát veszünk egy (ideális) kapcsolót, amivel kapcsolgatjuk a feszültséget. Kötünk is rá egy antennát, ami majd lesugározza az így kialakult rádióhullámokat.
A való világban a lesugárzott rádiófrekvenciának van energiája, a rádióadónak meg teljesítménye.

Ezzel szemben azt állítod, hogy ehhez nem kell áram.
Tehát:
- A kapcsoló nem vesz fel áramot a feszülségforrásból. Azaz a felvett teljesítmény U*0==0.
- A kapcsoló nem ad le áramot az antenna irányába. Azaz a leadott teljesítmény U*0==0.
- Az antenna vígan sugározza a teljesítményt.

Ezt úgy hívják latinosan: perpetuum mobile. ;)

(Ne zavarjon az U*I vagy U*0 kifejezés! Szabadon helyettesíthetsz teszőleges frekvenciával bíró kifejezést.)

Szóval a fenti elképzelés lenne a rádióamatőrök álma, hiszen közel nulla bemenő teljesítménnyel (most legyen a kapcsoló nem ideális), elég nagy teljesítményt tudnának sugározni. Mekkorát is? Megmondom.

Egy antennának van ún. talpponti impedanciája, ezt "látja" az adó. Ezt írják: Ha az antenna bemenetére Urf rádiófrekvenciás feszültséget vezetünk, azon Irf rádiófrekvenciás áram indul meg.
Forrás: http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/antennak_tapvonalak.pdf

Röviden: Ha csak feszültség van, de nincs áram, akkor nincs teljesítmény. Ez azért jóval egyszerűbb a Maxwell-egyenleteknél, bár nyilvánvalóan azokból is levezethető.

Légyszíves linkeld ide azt az SMD tekercs adatlapot! Kíváncsi vagyok a fejjel lefelé beültethető SMD alkatrészre.

Sőt, ez a sugárzás szinte* független attól, hogy mekkora a konverter teljesítménye, hogy mennyi áram folyik a tekercsben. Épp azért, mert ez a sugárzás az elektromos térből adódik, nem a mágnesesből.
Ennek a mondatnak már megint csak a fele igaz.
A sugárzott zavarnak nincs köze a konverter kapcsolási frekvenciájához, de a terheléstől kismértékben függ. A kapcsoló akkor jó, ha a kapcsolás ideje << a működési frekvenciánál. Sajnos egy kapcsoló elem a rajzjeléhez képest olyan 60-80 alkatrésszel modellezhető nagyfrekvenciásan. Szempontunkból az egyes alkatrészek feszültség vagy áramfüggést is mutathatnak.
Itt egy szép ábra, amin látszik a négyszögjel a valóságban. A kapcsolás nem négyszögjel lesz, hanem elég nagy túllövést és lengést mutat a kapcsolás "pillanatában". A lengés frekvenciája több 10MHz tartományban kezdődhet, amikor a szórt/parazita reaktáns elemek - mivel induktivitás is van ám - hatása már számottevő.
Természetesen minden áramot vezető alkatrész előállít valamilyen elektromágneses teret, de a nagyobb áram és nagyobb frekvencia hatására keletkezik számottevő elektromágneses térerő.
A linkelt ábra alapján nem csak azt tudjuk, hogy az üzemi frekvenciánál lényegesen nagyobb frekvenca keletkezik. A belengéskor lényegesen nagyobb áram is folyik.
A keletkezett zavarsugárzást egyszerűen lehet detektálni egy szkpószonda segítségével. A krokodilcsipesz végű test csatlakozót kell a szonda végére csíptetni. Az így keletkező kis hurok nagyfrekvenciás antennaként viselkedik. Az áramkörhöz közelítve a szkópon szépen látható a sugárzott zavar.

Összefoglalva: Egy kapcsoló elemen akkor keletkezik zavarfeszültség, amikor a kapcsolás pillanatában - a parazita elemek miatt* - nagyfrekvenciás rezonancia lép fel. A rezonancia hatására az üzeminél lényegesen nagyobb frekvencia keletkezik és nagyobb áram is folyik, ami zavarsugárzást eredményez.

Nyilvánvalóan az áramkör nem csak a kapcsolóból áll, hanem az összekötésekből és egyéb alkatrészekből.

*Nevezhetjük parazitának vagy nemkívánatosnak is. A valóságban ezek az izék részei az alkatrésznek. Pl. a félvezető diódának van rétegkapacitása, amit töltögetni kell. Én inkább úgy mondanám, hogy egy adott felhasználásnál az alkatrészek olyan tulajdonságait is számításba kell venni, amit más esetben nem tennénk. ;)

No, lássuk kinek a bátyja erősebb!
Jó 45 éve az elektronika a hobbim. Fizika tagozatos középiskolát végeztem. 1978-ban rádióamatőr "A" vizsgát tettem. 1983 óta (volt közben megszakítás is) villamos (elektronikai) fejlesztőmérnökként dolgozom.
Igaz, a kapcsoló üzemmel csak 5 éve foglalkozom intenzívebben. Ebben a témában egy összesen 250A (12-17V) kimenő áramú, 100kHz effektív kapcsolási frekvenciájú szerkezetet készítettem. A zavar forrása a linkelt ábrához hasonlóan a 25MHz-es és 65V-os túllövésű lengés volt. Ekkor legalább 200A szalad át a kapcsolón. Persze ez nem maradhatott így. Csillapítás után 50A kapcsolt áram mellett 20V/80A körül csúcsok maradtak. Úgy gondolom, egy ilyen áramkör megtervezésekor néhány dologhoz nem árt érteni is. ;)

Felületesen olvastalalak, de: nem csak rezonancia esetén van sugárzás. Egy nagy jelmeredekségű négyszögjelnek igen sok felharmonikusa van.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igaz.
A gyakorlatban a felfutásból számítható határfrekvencia kb. a lengés frekvenciájának nagyságrendjében van.* A négyszögjel maximális frekvenciájú összetevője a Fourier sorban nagyon kicsi együtthatóval szerepel. A lengés amplitúdója meg jóval nagyobb ennél.
Ugyanakkor a négyszögjel alatt az üzemi áram folyik, míg a tranziens alatt ennek akár a többszöröse.
Szóval nem kérdéses melyik a jóval nagyobb és éppen ezért látszik csak a tranziens a szkópon. A négyszögjel sokadik harmonikusa meg nem. Biztosan ott van az, csak nagyságrendekkel kisebb.

*Ennek utána kellene számolni. Ráérzésre a Miller effektus + terhelés és az Ig maximuma korlátozhatja a felfutási időt. És itt főként teljesítmény MOSFET-ekről beszélek. Valójában egy induktivitás ki-be kapcsolgatásához nem kell a szükségesnél bikább gate meghajtás. Nagyobb teljesítménynél csak arra kell vigyázni, hogy a kapcsolás alatt keletkező disszipáció ne lépje túl a megengedett értéket.

Akkor mesélek. SOT23-6-os tokban kapcsolóüzemű tápegység, de benne a power MOSFET is. Ahhoz, hogy ez a picike tok ne disszipáljon, irdatlan jelemelkedést kell produkálni. Amit szkópon láttam, az 5 V/ns, de ki tudja, mi volt a valóság, mert már a szkóp sávszélessége volt a limitáció a mérésben. 500 kHz-en kapcsolgat az eszköz, 300 MHz környékén széles sávban sugároz kegyetlenül. Mindezt úgy, hogy nem leng ott semmi, illetve az induktivitás akkor, amikor már nem marad árama a Schottky-dióda nyitva tartásához. Az a lengés emlékeim szerint 3.5 MHz körül volt, de erőtlen, hiszen energia olyankor már alig van a rendszerben.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A tranziens inkább a kikapcsoláskor a nagyobb. Bár nekem inkább félhidas kapcsolással van tapasztalatom. Ott kb. 325W-os FET-et használtam, amit ha nem vigyázok el is érhettem volna. Eközben az átlagos disszipáció a bekapcsolás és tranziens miatt max. 2-2W volt. Úgy tapintásra is. ;)
Azért írtam le, mert a tranziens és az átlagos disszipáció más. A SOT23-6 tokot is lehet - ha jól emléxem - 8 négyzetcentivel hűteni és akkor nem olyan meleg. Csak a nyák lesz nagy.

Akkor ez most buck vagy boost? És a mobilodat kikapcsoltad? :-D
Ha mérhető a sugárzás, akkor látni kellene a jelen is. Biztosan a gyártó által előírt topológiát használod a megfelelő alkatrészekkel? A szkóphoz meg speciális szonda kell!

Buck. Nem kell látni a jelen abban az értelemben, hogy nem kell látni 300 MHz-es szinuszt, erről szól a Fourier-analízis. Abban az értelemben meg láttam, hogy az 5 V/ns igen csinos slew-rate.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Talán el kellene olvasni, amit írtam, nem baromságot belemagyarázni.

1. hsz.-em megfelelő része:
"Mert persze folyik, mert a szórt kapacitást töltögetni kell"
2. hsz.-em megfelelő része:
"ez ugyanúgy létrehozza a mágnesesest, és nem is működne áram nélkül"

Egy dolgot nem látok: hol írtam, hogy áram nélkül van teljesítmény? Ezt a mondatot csak te írtad le többször :D
Egyébként tudok neked olyan jelalakot mutatni, hogy a feszültség is változik, áram is folyik, és mégis nulla az egy periódusra vett teljesítmény. De ezt nyilván tudod.

Ennek a meddő vitának ugyan nincs értelme, de most folytassam?

Az SMD tekercseknél írt jelenségről itt van egy leírás: http://www.vishay.com/doc?34435

Itt meg egy másik, ami arról ír, hogy a tekercseken néha van jelölés: https://www.murata.com/products/emiconfun/inductor/2012/05/14/en-20120514-p1

A vishay épp azért tett ezekre a tekercsekre egy fémdobozt, hogy csillapítsa a tekercs sugárzását. Továbbra is állítom, hogy ez a sugárzás független attól, hogy a konverter mekkora teljesítményt kapcsol, mert abból adódik, hogy a tekercsre kapcsolsz változó potenciált.

SMD tekercsnél fodított *bekötésről* írtam, nem tudom honnan veszed azt, hogy fejjel lefele akarnám beforrasztani? A nagy teljesítményű SMD tekercsek konstrukciója szinte mindig vízszintes csévélésű, és az egyik kivezetés a NYÁK felőli oldalon van, a másik meg szemben.

Amit *én* írtam az az, hogy azt javasolják, hogy pl. egy buck konverternél a kimeneti, kondizott oldal legyen "kívül", a kapcsolt oldal pedig a NYÁK felől. Így a külvilág felé mutató oldal kb. konstans potenciálon van, és lényegesen kevésbé sugároz, mintha fordítva lenne kötve.

A kapcsolt potenciál sokkal nagyobb felfutású a tekercsen, mint az áram. Nincs ennek köze az áramhoz, legalábbis a KAPCSOLT áramhoz. A sugárzás abból adódik, hogy a tekercs szórt elektromos tere megváltozik, minden egyes kapcsolásnál. Ezért nem számít a kitöltési tényező, csak a kapcsolt feszültség nagysága, és a frekvencia (meg persze a feszültségmeredekség).

Arra válaszolj, ami a kérdés: van egy áramkörünk, amiből kilóg egy vezetékpár, aminek a végén van egy terhelés (de ha nincs, egyébként akkor is így lesz).

Abban nincs vita, hogy ha jó a meghajtás, akkor a vezeték végén kb. konstans feszültséget kapunk. Abban viszont igen, ha a topológia olyan, hogy a közös módusú feszültség változik, akkor jobban sugároz, mintha fixálva lenne. Én azt állítom, ha az egyik fix GND, akkor sokkal kevésbé fog sugározni.

Te meg azt állítod, hogy nem.

Ennyi erővel minek egy class 2-es tápba Y kondi a szekunder meg a PE közé? Vagy épp az ethernet-trafókba? Ja, épp azért tesznek hogy csökkentse a zavarkibocsátást.

Én azt állítom, hogy a vezetékpár *együtt* egy antenna, ha közös módusú feszültséget kap. Függetlenül attól, hogy differenciál módusban milyen áram folyik rajta át.

Igazad van. Kicsit megvágva ezt írtad:
... feszej ki/bekapcsolása simán tud antennaként működni, akkor is, ha áram nem folyik.
Mert persze folyik, mert a szórt kapacitást töltögetni kell, és ez több 10 kHz nagyságrendben már biztosan kimutatható lesz. Azt nem állítom, hogy zavarna bármit is, de egész biztosan mérhető.

És mire írtad?
Hiába röpködnek a Fourier-analízisek, mert annak csak igen rossz topológia mellet lehet jelentősége. Az EMC mérésekor én is megdöbbentem, hogy a 100kHz-es tápot nem 200-300-400..stb. kHz ferkvencián mérik, hanem több tíz MHz-en kezdődik a mérés. De hiába, akkor még nagyon fiatal voltam. ;)

Az áram jelalakja azért fontos, mert a feszültség soha nem csinál semmit. Legfeljebb áramot. No, és annak a jelalakja dönti el az egész mindenséget, amiről beszélünk.

Tehát igazad van, mert azt állítottad, hogy nem állítod, hogy zavarna bármit is. ;)
Persze kérdezhetném, akkor miért írtad?

Következzen egy jó elméleti példa: Fogok egy zseblámpát és jól megzavarom vele a mobilodat! :) Hiszen az izzó úgy 1300 Kelvin körül lehet, termikus zajt termel. Szerelek a lámpára egy 900MHz-re hangolt antennát és kész.
Vajon miért nem rettegsz ettől a lehetőségtől? Hát mert igaz, de hülyeség. :-D
Ha jól számolom, az antenna 1EV (exa Volt) feszültség töredékét kapja, amitől a mobilod antennájában akár több elektron is meg fog mozdulni - naponta.
Talán hasonló okok miatt nem számolnak egy csomó elméleti hatással a gyakorlatban.

Becsüljük meg a korábban említett 12V/50A-es áramkör viszonyait 25kHz négyszögjelre!
A 25MHz-es rezonancia és 35V túllövés mérhető, tehát adott. (Rosszul emlékeztem, nem 65V.)
A kapcsolt 12V 1000. felharmonikusának 1/1000, azaz 12mV lenne az amplitúdója. De még ennél is kevesebb, mert a felfutásból számolt határfrekvencia 5-10MHz a terhelt és terheletlen állapotban. Így a 25MHz-es felharmonikus amplitúdója 1,5mV, ugyanakkor a rezonancia kezdetekor 23V a túllövés, ami több mint 4 nagyságrenddel nagyobb.
A tipikus nyomtatott áramkör kialakítás olyan, hogy az alacsony értékű kapacitások inkább csak nagyobb frekvenciákon dominánsak. Ugyanakkor a vezetékek (nyomtatott áramköri) induktivitása is csak a magasabb frekvencián számít.
Tehát az alapfrekvencián az áramkör rezgőkört (antennát) hajt meg, a rezonancia frekvenciájának 1/1000 részével. Ha nem látszana a tranzienst okozó 1,2nF kapacitás, akkor ez az arány nagyobb, mint 1/10000, mivel a rezonancia 250MHz fölé emelkedik. Lényegében a szórt kapacitáson (a fólia) 4-5 nagyságrenddel kisebb áram fog folyni, mint a tranziens áram.
Ezzel azt hiszem, hogy jól kimerítettük az illesztetlen vagy félrehangolt antenna fogalmát. Azaz elhanyagolható teljesítményt fog sugározni.

Ez mindjárt megmagyarázza az Y és egyéb kodenzátorokat és veszteséges fojtókat, amelyeknek az alapfrekvencián nincs hatásuk. Pontosan a tranziensből származó zavarokat vezetik el.

A Murata induktivitások egy övön aluli csúsztatás. :-D Elég volt az első családnak megnézni az adatlapját. Nem tudom feltűnt-e, hogy ezek több GHz-en működő, 0,1..270 nH értékű induktivitások? Durván közelítve az induktivitás nH-ben kifejezett értékének megfelelő mm-ben mért hosszúságú fóliacsíkkal helyettesíthetők. Ráadásul deklaráltan asszimetrikus felépítésűek - felül van a tekercs, és 0402 méretben. Naná, ha fejre állítod, megváltozik az értéke! (Nézd csak meg a grafikon alatti pozíciókat!)
Valamiért úgy érzem, hogy ezek az alkatrészek nem kapcsolós tápba valók. ;)

A másik nagy találmány egy fél Faraday kalitka, ami forrasztással kiegészítő egy mágneses zavarokat rövidrezáró gyűrűvé. Az utóbbit már az 50Hz-es trafókon is használták, de pl. a pc táp kategóriában is van a trafón egy fóliagyűrű - annak ellenére, hogy földelt vasdobozban van.

A hosszas fejtegetésedből kiragadom a legkoplexebb mondatot.
Ezért nem számít a kitöltési tényező, csak a kapcsolt feszültség nagysága, és a frekvencia (meg persze a feszültségmeredekség).
Az első két tagmondatra: igaz, igaz.
A fenti okoskodásomból következően:
A feszültség meredeksége arányos a kapcsoló (esetleg beállított) határfrekvenciájával. Ez általában kiseb a bármilyen elem(ek) rezonanciafrevenciájánal. Ha megfigyeled a szkópon, a tápig kisebb a meredekség, de utána a túllövésnél nagyobb.
Az utána következő rezonanciánál a feszültség is nagyobb lesz a kapcsoltnál, az áram is nagyobb az üzeminél. (Gondolj bele, az az áram folyik valahova-valahonnan.)
Ez az ami sugároz és domináns.
Csak ennyit állítottam.
Minden bizonnyal, ha ezt a nagyobb frekvenciát bármire rávezeted, akkor az is sugározni fog.
Csak nem az alapfrekvencián.

Ez meg olyan hifi téma. Ha ugyanazt a huzalt (hangszórókábelt) fordítva kötöd be, akkor másképp szól.

Az sem baj, ha előbb gondolkozol, mielőtt írsz. ;)

Képzelj el egy több rétegű szolenoid tekercset. Ha a külsejét mozgatod potenciálban, a belseje van GND-n, akkor kívül lévő menetek vaskosan szórnak majd, mert van egy viszonylag nagy felületed, amelyet nagy amplitúdóval rángatsz.

Ezzel szemben, ha a belsejét mozgatod potenciálban, a külseje van GND-n, akkor a külső rétegből is lesznek menetek, amelyek mozognak, de jóval kisebb amplitúdóval. A komoly dolgok a tekercs belsejében tombolnak, de a külső réteg árnyékolni fog. Ha nem is lesz az egész felület GND-n, mindenesetre mozdulatlan potenciállal indul, majd axiális irányban lesz valami mocorgás, de nem sok.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Lehet, hogy okos vagy, de hifibuzi biztosan nem. :-)

Nem a pólusokat, hanem a drót két végét! :-D

Biztosan lehet mindenféle hülyeséget, rézkristályokat is magyarázni, de kizárt.

A félreértésből eredő okoskodásoddal kapcsolatban meg rossz hírem van! Az erősítők jó része BTL (híd) kapcsolásban működik. Nincs GND, abszolút szimmetrikus a meghajtás. Sőt olyan erősítő is van, ahol még a táp is abszolút lebeg. A hangszórók meg mágnesesen árnyékoltak.

De most bogarat ültettél a fülembe! Mi van, ha mindkét csatorna fázisát megfordítom? Az üstdob a hirtelen ráütés helyett hirtelen ráhúzással fog megszólalni? ;)
Persze, ha 30ms-nál hosszabb idejű felkeverést csinálok, akkor ugyanezt a hatást el lehetne érni.
Ki fogom próbálni!

Az összes fenti okoskodással kapcsolatban érdemes tudni, hogy a hang átlagértéke mindig nulla. És hiába adsz hozzá DC komponenst, a hangszóró nem fog keresztülgyalogolni a szobán. ;)
Pontosan ezért a hangszóró tekercsén oda-vissza ugyanolyan áram fog folyni. Ha mégsem, az roppant durva hiba lenne. (legalábbis hangfrekvencián)

Nem tudom eldönteni, hogy szándékosan trollkodsz, vagy magad sem tudod, mit miért írsz. Te hoztad az audiofilek ámokfutását példaként arra, hogy a tekercs két vége között különbséget tenni ugyanilyen kuruzslás. Abban egyetértünk, hogy az audiofilek körében sokan nem értenek a szakmához, így a jobbra sodort vezetéket talán többszörös áron el lehet nekik adni, mint a balra sodortat, s ez éppen olyan, mint a homeopátia.

Az ideális tekercs szimmetrikus, ebben is egyetértünk. A valóságos tekercs viszont konstrukciójából adódóan lehet aszimmetrikus, ami EMC szempontból érdekes lehet.

A baj az, hogy ezt az esetet is besoroltad reflexből a kuruzslás körébe, holott az aszimmetrikus felépítésű tekercs esetében érthető, magyarázható, hogy minek mi a következménye. Ezek után az audiofilek ostobaságát magyarázni terelés, hiszen csak te beszéltél róluk, rájuk példaként hivatkozva, ráadásul ebben nincs is nézeteltérés közöttünk.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen. Képtelennek tűnő dolgokra írtam képtelenségeket, mintegy hasonlatként vagy költői túlzásként. Ha ez trollkodás, akkor amire írtam, az is az.

Az ideális tekercs ilyen. :-D

A rossebeket sorolok valamit reflexből a kuruzslás körébe!
Egyszerűen unalmas, hogy egy kapcsolóüzem táp méretezése Lenz törvényével kezdődik. Ugyanis az még gimnáziumi anyag, míg az áramkörtervezés kemény technológiai és anyagismereti tudást igényel.
Komoyan gondolod, hogy az adatlapok és AN-ok elolvasása és megértése után (ahol, mivel nem mindegy, pontos gyártó-alkatrész ajánlások is szerpelnek, mert nem mindegy mit építesz be) szórakoztató a "de mi van, ha asszimetrikus a tekercs és a külső végét kötöd a meleg pontra" elmélkedésekkel foglalkozni. Ebben az esetben nem olvastad amit én, és szar tekercset választottál.
Ugyanez áll a hangszórókra is. Vajon hány hangszórógyártó cikkét olvastad az utóbbi időben - különös tekintettel a tekercselés kialakítására? Meg is mondta a Die hard 2-ben a repülőtér főmérnöke: "Amit mi kitalálunk, kitalálják ők is." ;)

Ugyan én vagyok a troll, mert hifis baromságokkal viccelek. De az nem troll, aki ugyanott megemlíti a pöttyel jelölt asszimetrikus induktivitást. Persze én elolvasom és én megértem az általa linkelt cikket. És utána én megnézem az adatlapot is. Eleve azért kértem a linket, mert csodálkoztam a fejjel lefelé beültetett smd alkatrészen. És bakker, ott van a cikkben a fejjel lefelé beültetéshez tartozó mérés. Bár a linkelő tagadja ezt, mert nem tűnt fel.
És mindez azért érdekes, mert ezek az induktivitások 0402 méretű, több GHz frekvencián használatos cuccok. Legalább annyira illik a kapcsolóüzemhez, mint az aranyozott hifi audió kismegszakító! :-D

Mert mondjuk egy 22 µH-s tekercs feltétlen szimmetrikus kialakítású lesz? Vagy igen, vagy nem, s ha ez utóbbi, valamint EMC laborba is menned kell a cuccal, akkor bizony a tekerék külső végét teszed GND-re.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tehát a linkelt tekercs bal csatlakozóját kell hajtani?

Erről beszélek én is. Ne tegyünk úgy, mintha a tekercs elektromos teret nem hozna létre maga körül.
Nyilván a nagyobb frekvenciákon lesz ebből baj.

És nem a lentebb említett analóg áramköröknél, ahol <100 kHz-nél is kisebb a sávszélesség, hanem főleg a tápegységeknél, ahol nagy meredekséggel kapcsolják.

Tudom, buckonak próbáltam elmondani, miután gondolkodás nélkül söpörte le az asztalról, amit írtál.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az antennának van valami impedancia nevű tulajdonsága. Ezzel terheli az őt meghajtó erősítőt, energiát (=áramot) vesz ki belőle.
Mérhető.
És zavar is.

akkor is, ha áram nem folyik.
...
a szórt kapacitást töltögetni kell

Az ugye megvan, hogy ha töltögeted a kapacitást, akkor azt áramnak hívják? ;-)

Egy kicsit pontosítok ezen is, mert a "szórt kapacitás" nagyon misztikusnak tűnik.
Sajnos a vezetékeknek, nyomtatott vezetékeknek, a passzív alkatrészeknek és a félvezetőknek is elég konkrét kapacitásai vannak.
Az egyik probléma tényleg a "töltögetés". Kapcsoló üzemnél meg azzal is kell számolni, hogy ugyanezeknek a vezetékeknek, kivezetéseknek (!) induktivitása is van.
És már meg is van a megoldás: kondenzátor + induktivitás + ellenállás = csillapított rezgőkör. Ami természetesen a saját frekvenciáján fog rezonálni. Arról meg azt tudjuk, hogy ilyenkor a kapcsolt áramnak a többszöröse is folyhat, miközben az üzemi feszültség töbszörösét is kaphatja a kapcsoló eszköz.
Ilyen esetben már nem csak a zavar a probléma, hanem a kapcsoló is "életveszélyben van". A tranzienst a szabadonfutó dióda nem képes csillapítani, ezért a keletkezett energiát el kell disszipálni pl. egy ellenállás segítségével. Ennél misem egyszerűbb, hiszen a megoldás négy dimenzós lesz. ;)
Erre is céloztam, amikor a gyakorlati megoldást nem szokás az elméleti alapoknál kezdeni.
A kapcsoló kikapcsolásakor bekövetkező lengés frekvenciája és amplitúdója alapján meghatározható az effektív induktivitás és kapacitás. Az adatok alapján méretezhető egy 0,7 körüli jósági tényezőt biztosító csillapító tag, amivel a zavarimpulzus nagysága és ezzel a túláram mértéke is kordában tartható. És egyben ez a szokásos megoldás a négydimenziós okoskodás helyett.

Remélem ez sokkal misztikusabb volt, mint a szórt kapacitás. ;)

31Hz???

Próbáld meg 31kHz környékén!
Párhuzamosan ne köss kondenzátort, mert az rövidzár.

Persze nem ártana a ventillátor adatlapját is ismerni.

A dióda meg lehetne pl. 1N5817.

A dióda meg lehetne pl. 1N5817.

Nézem, de nem látom a dinamikus paramétereit.

Amúgy a diódával ügyetlenkedés helyett inkább két MOSFET-ből álló fél híd kellene, persze ehhez a mikrokontrollernek tudnia kell, hogy az épp vezető eszköz kikapcsolását követően várjon kicsit a másik bekapcsolásával. PIC tudja, nem tudom, az Arduino-val mi a helyzet.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"For Use in Low Voltage, High Frequency Inverters" - Ennyi elég.
Nem kell túlbonyolítani, ez csak egy ventillátor.
A pwm kiválóan működik elektronikus kommutáció mellett is.
Valójában akár 1db FET is elég, de ahhoz meg nagyobb áram kell.

"For Use in Low Voltage, High Frequency Inverters" - Ennyi elég.

Ez bullshit, nem mérnöki megközelítés. Pont olyan, mint a low noise erősítő, de a kivételesen rossz paraméterekkel rendelkezők kivételével mindenre ráírják, viszont köztük simán lehet zajban egy nagyságrend eltérés, s ha műszert tervezel, nem mindegy, mit választasz. Vagy a high bandwidth. Kinek mi a low meg a high, ugye.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szia, ahogy előttem is írták 31KHz-en nem fog nyöszörögni.

Egy kis segítség:
http://playground.arduino.cc/Main/TimerPWMCheatsheet

TCCR2B = TCCR2B & 0b11111000 | 0x01;

enyit kell berakni a programba(nekem NANO-val szépen működik), és akkor egyből 31372.55Hz-en fog menni a PWM de csak a 3-as illetve a 11-es lábon

Elhiszem, bár szerintem nem nekem akartad írni. ;)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bocs, jól látod a helyzetet :-)

mármint 31Hz-t akartál írni, nem 31Khz-t..
mér ne menne 31Khz-en?

Szép a magyar nyelv. :) Amikor azt írta, nem fog nyöszörögni, nem azt mondta ezzel, hogy nem fog működni. Épp azt, hogy jól fog működni, s nem lesznek járulékos zajok két okból. Ha lennének, akkor azt nem halljuk. Viszont nem nagyon lesznek, mert 31 kHz-re LC szűrőt lehet csinálni, amely által a ventilátor feszültsége lényegében egy kis AC komponenst tartalmazó DC lesz.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Pont hogy menni fog 31KHz-en.
("nem fog nyöszörögni" == "nem lesz ciripelő hangja")

Köszönöm a rengeteg hozzászólást. Hetekre elláttatok tanulni valóval.

Meg emeltem a frekvenciát és eltűnt a venti zúgó hangja. Itt valahogy fordítva gondolkodtam, valamiért a mélyíteni akartam a zúgást.
A diódát is cseréltem UF4007-re nem volt 4002. Azóta hűvösebb a tranzisztor. :-O

Itt találtam még értékes segítséget. (Persze kellet a fórum gondolatindítónak.)
https://playground.arduino.cc/Code/PwmFrequency

Még egyszer köszönöm a sok értékes infót.

PWM-mel zenelhetsz is, ha nem tetszik a zugas:
https://www.youtube.com/watch?v=NTNhGRzmCQE

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin