Led tápegység cicereg

Elektronika, Elektromos eszközök

Mit lehet házilag tenni egy led táppal, ha cicereg?

Két sor (más színű) led van raja, az egyik előtt van egy dimmer. Ha ezt a két végállás között (kikapcs és teljes fény) bármilyen pozícióba tekerem, akkor különböző frekvenciákon cicereg a táp... És mivel nem messze van a fültől, baromi idegesítő. Valami szűrőkondit vagy egyebet nem lehetne berakni?

  • 5331 megtekintés

( bennyh | 2017. 07. 13., cs – 08:10 )

Tápcsere.
Egyébként megnézni, nem púpos-e vagy folyik valamelyik kondi, ha nem, akkor meg valamelyik tekercs nincs rendesen lakkozva.

nincs rendesen lakkozva

Az sem biztos, hogy segít. Jártam úgy, hogy impregnáltam a tekercset, aztán cicergett tovább a magnetostrctiós változások miatt. Ha mágneses térbe helyezel egy ferromágneses anyagot, megváltoznak annak mechanikai méretei. Nem nagyon, de néhány mikrométer már épp elég.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( iattilagy | 2017. 07. 13., cs – 08:18 )

Legtöbbször tekercs cicereg. Lehet, hogy hibás kondi miatt, de az cicereg. Egyszerű megoldás ami használhat megkeresni és ragasztó pisztollyal fixálni.

( bucko | 2017. 07. 13., cs – 08:31 )

Azt tudjuk-e, hogy dimmelhető a táp vagy sem?
Képzeld el, amikor a dimmer szaggatja az áramot, a táp meg igyekszik állandó értéken tartani!
Szóval ehhez a konstellációhoz a ledek és/vagy a doboz színén kívül még néhány dolgot kellene tudni.
(Sajnos a cicergés-szűrő-kondit még nem találták fel.)

Szavaidból azt sejtem, hogy két táp is van...

Képzeld el, amikor a dimmer szaggatja az áramot, a táp meg igyekszik állandó értéken tartani!

... a feszültséget. Lelassultak az ujjaid, nem érték utol a gondolataidat. ;) A szabályozónak ez a dolga, teszi is, csak ezt nem kell felróni neki a topiknyitó részéről.

Ennek sem impregnálták elég jól a tápját (ezt viccnek szántam, nem is lehet, pontosabban nem ezen múlik):

https://www.youtube.com/watch?v=-SDYdHzT7Qw

A magnetostrikciós változásokkal nincs mit tenni, az MRI is kattog.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem tudom honnan vetted ehhez az információt.
Nem tudjuk milyen a táp!
De az biztos, hogy ha a ledek a kialakult munkapontban pl. 1A-t fogyasztanak, akkor a táp ezt igyekszik tartani akár áram- akár feszültséggenerátoros a kapcsolás.
Sőt, a dimmerről sem tudunk semmit. Se a működési módját, se a frekvenciáját.

A manapság használatos tápok (mivel ez vadiúj) tetszőleges terhelésnél >20kHz és <200Khz (ha hálózati) frekvencián mennek. Elég öreg vagyok, én ezt már biztosan nem hallom. ;) Kivétel lehet az egy fetes csoda (mint a pc táp standby része), vagy az egyfokozatú PFC+PWM áramkörök. Bár 50% terhelésugrásra ezek sem adnak hangot.

A dimmer PWM-jét hallja, pontosabban azt, hogy a változó terhelésre a tápegység szabályoz, más munkapontba kerül.

Igazad van abban, hogy nem sokat tudunk róla. Abból indulok ki, hogy ezek a LED csíkok jellemzően olyanok, hogy ban két tápsín, köztük 3 LED és egy előtét ellenállás sorba kötve, s ilyen blokkok vannak egymással párhuzamosan. Ehhez feszéltséggenerátoros táplálás való, többnyire 12 V. Na, nem, mintha nem lehetne ez másként. Ha jól emlékszem, az UAA 180-as kivezérlésmérő úgy működött, hogy volt egy rakás LED sorba kötve, áramgenerátorosan táplálták, aztán egy-egy tranzisztorral a föld felé söntölték azokat a LED-eket, amelyeknek sötétnek kellett maradniuk. Szóval igen, mint mindenben, itt is csak a fantázia szab határt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A PWM-et nem igazán lehet hallani. De talán egy tirisztoros dimmerrel, meg egy hibás soft start áramkörrel azért lehet koncertet adni. ;)

A szalagokban alkalmazott ellenállás a "szegény ember áramgenerátora". Pont úgy méretezik, hogy a pl. 9..11V nyitófeszültség és 12V táplálás mellett nagyjából a megengedett áramot kapja a LED hármas. Ennek ellenére a nagyobb installációknál ezeket is áramgenerátorral hajtják.

Nem is arra gondoltam, hogy a 200 kHz-et hallod, amiről a kapcsolóüzemű táp jár, hanem tegyük fel, a dimmer mögötte egy 5 kHz-es PWM. Aztán amikor épp bekapcsolódik a terhelés, a kapcsolós táp induktivitása összerándul ijedtében a nagy áramtól. A 200 kHz-et tekintve ez számára csak áram középérték, de kisvártatva a dimmer leszakítja róla a terhelést, s közel üresjáratban, árammentesen jár a tápegység. Így aztán a dimmer frekvenciáját lehet hallani a tápegység induktivitásán akkor is, ha a tápegység nem hangfrekvencián jár.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Jason v | 2017. 07. 13., cs – 08:39 )

felteszem, olcso+kinai. Ez ilyen, ha nincs max terhelesen, mindegyik ezt csinalja. Tudod, "olcsot, jol, gyorsan: valassz kettot".

( _neo v | 2017. 07. 13., cs – 16:02 )

Amit még nem írt senki: megpróbálni hagyományos toroid trafóra cserélni az SMPS tápot?

Igen, sajnos tud ez is búgni, bár ez a hálózati frekin (50Hz) fog búgni, ami pl. nekem jobban elviselhető. Kiöntött toroidot még mondjuk nem hallottam búgni (max ha hozzányomom a fejem), szóval sok múlik a trafó minőségén.
Másik apróság, hogy egy áramgenerátor akkor is fog kelleni a trafó után, ami megintcsak tud búgni/ciripelni. Persze az is lehet áteresztő tranyós, de az meg fűteni fog.
Harmadik, hogy gondolom a fényerőt PWM-mel szabályozza a dimmer, na az is tud ciripelni. :)

Csúsztatást érzek ebben. Ez egy dimmelhető kapcsolóüzemű áramgenerátor, de épp a dimmer nincs már rajta. A specifikáció szerint 50 kHz a maximális dimmelési frekvencia, ám ha azt nem analóg módon, s elég finom felbontással egy mikrokontroller csinálja, viszonylag alacsony frekvenciára fog kijönni a PWM működése, hiszen n bites felbontáshoz a PWM frekvenciájának 2n-szorosával kell hajtani a számlálót.

Nagyon is reális, hogy hangfrekvenciás tartományban járjon az a PWM. Nem maga a tápegység, hanem az, ami a tápot modulálja.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem azt modtam, hogy ez egy dimmer, csak az áramkör egyszerűségét szemléltettem. De 3 drótot rá is tudnál forrasztani. ;)
Az olyan 650kHz és 13 bit, de ez már az 1:5000. (Megjegyzen, az adatlap belül csak 20 kHz-et emleget) Kérdés, hogy szükség van-e erre a felbontásra. Ha igen, akkor esetleg olyan mikrokontrollert kell használni, amiben 16 bites a PWM. ;)
Az a szerencse, hogy itt minden paramétert ismerük. Ezért, ha a modulációtól félsz, pontosan méretezhető a bemeneten a csatolásmentesítés.

Ne bosszants már, 650 kHz-hez 13 bites felbontással 5.3 GHz-es órajel, meg persze ilyen gyors számláló kellene. Egyetlen periódus alatt el kell számolnia 8192-ig. De a másik dolog, hogy nyilván kisebb frekvenciájú a PWM, mint maga a tápegység PWM szabályozója, különben esély sincs a szabályozásra. Ebből a két tényből pedig jó eséllyel hangfreki jön ki, amit meg már lehet hallani.

ha a modulációtól félsz, pontosan méretezhető a bemeneten a csatolásmentesítés

Nem analóg alapjelre gondoltam, hanem továbbra is PWM-mel kapcsolgatom - már így a gondolat szintjén - a LED-ek áramgenerátorát.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De legalább mindketten hülyeséget számoltunk. ;)
Tehát.
Az 5000 lépés 50kHz az 250MHz. Sok, adjuk alább!
Az 1024 lépés 19,53kHz az 20MHz. Ezt tudja egy 8 bites pic.
Ezt az 1000 lépést sem tudja a szem megkülöböztetni. Úgy értem nem lesz durva a szabályzó felbontása.

A modulációnál a tápegység megzavarására gondoltam.

Persze, nem azt mondtam, hogy ez megoldhatatlan, csak minek moduláljunk egy tápegységet 650 kHz-cel, miközben ő maga is lassabban jár. Már eleve értelmetlen volna.

Nyilván magam is a realitás felől közelítek. Csináltam már PIC-kel beszélő órát, a D/A konverter PWM volt utána tett negyedfokú aluláteresztő szűrővel.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ne rugózz már azon a 650kHz-en! Nem a moduláló, hanem a bemenő frekvencia lett volna, csak rosszkor rossz gombot nyomtam a számológépen. :)

Na, én meg csináltam i8085-tel egy szebszámológép méretű kütyüt 1987-ben. Másodpercenként max. 10000 analóg koordinátát (8+8 bit) tudott kiadni, méghozzá a harmadik koordináta=idő intervallum szerint, aminek a legkisebb értéke >=50us lehetett. A hosszabbik oldalán volt egy Európa csatlakozó, amit a Homelab-2 hátuljába lehetett dugni, majd a grafikusan megszerkesztett ábrákat kitölteni rá és tesztelni. A másik csatlakozója hajtotta a két eltérítő tekercs erősítőit, ami egy tükröt mozgatott. A szerkezet a Pecsában rajzolt csillagjegyeket a KFT Ég és föld - Asztrológia c. lemezének a bemutatóján. A lézeregységet - beleértve a nagyfesz tápot is, egy gépészmérnök kolléga tervezte és kivitelezte.
A DAC egy 8 bites Burr-Brown gyártmányú cuccos volt demultiplexelve, de nem is ez az érdekes, hanem a jobbára szoftverből kialakított precíz 20kHz-es impulzus adó. A processzor effektív órajele 5MHz, az utasítások hossza 4..16 órajel. Azért ez sem olyan rossz. ;)

Bizony, a toroid magokat öntik, vagy kovácsolják, általában kazánkovácsok. ;)
A valóságban meg tekercselt. Ami megzavarhatott, az a műanyag bevonat. Sőt, néha el is vágják. Aztán van olyan csúnya toroid, ami U alakú, bár ezt nem is toroidnak hívják. Közös tulajdonságuk az állandó keresztmetszetből adódó állandó mágneses fluxus. A vágott magok esetén a vágási felületet gondosan polírozni kell, hogy minél kesebb legyen a légrés.
Ráadásul az ilyen magokat általába hiperszil anyagból készítik, ami jobban gerjeszthető, azaz nagyobb erők lépnek fel.

Más kialakítású vasmagoknál keletkezhet zaj az egyenetlen fluxus miatt, de szakszerű gyártás mellett ez nem jellemző. Viszont ugyanez a hatás azt is jelenti, hogy a tekercsekre sem egyenletes erő hat. Ezért a tekercsek elmozdulása is zajt okozhat, még a teljesen kiöntött transzformátorok esetében is. Ezzel szemben a toroid esetén minden szimmetrikus, ami kisebb zajt eredményez.

( hnsz2002 v | 2017. 07. 14., p – 08:32 )

Fú mennyi írás. :)
Nos, manapság az a gagyi, ami nem kínai. :) Viccet félretéve, fogalmam sincs, ez volt árban középkategóriába, V-TAC 120W-os led táp. Van rajta 5m piros meg 3m fehér led, egy plexi tábla háttérvilágítása A fehéret kell dimmelni, mert erősebb a pirosnál.
Igen, gondoltam, hogy a "szaggatás" miatt cicereg, ezért kérdeztem, hogy lehet-e mondjuk a dimmer akár bemeneti, akár kimeneti oldalára mondjuk egy nagy kondit tenni, ami kisimítja, vagy hasonló. Ennyire nem értek az elektronikához, ezért kérdeztem.
Közben a probléma megoldódva látszik, beszéltem a beszerzési forrással, kipróbálták, és másik ugyanilyen is cicereg. Kis ráfizetéssel küldenek másik (jobb) tápot.
--
"Sose a gép a hülye."

Ez részben azért van, mert olyan jó fej vagy, hogy a probléma megoldása után közlöd a körülményeket. ;)
Ha ezeket az elején leírod, akkor javasoltam volna egy 0,33..0,82 Ohm körüli előtétet a fehér ledsor elé, ami 6% körüli veszteséget okozna kevesebb, mint 200Ft költség és havi 100Ft többletfogyasztás mellett.
Ismeretlen dimmer megoldást külső alkatrészekkel megtoldva esetleg füstöt gyártott volna.

Viszont a max. 10A sepcifikációjú táp valószínűleg nem lesz hosszú életű. (1,2A/m fogyasztással számolva)

Attól függ. Ha ez olyan méretezés, amely miatt szomorkodtam egy blogomban a hangszórók teljesítménye kapcsán, akkor mindenki fejvesztve meneküljön. :) Ha viszont valóban 10 A megbízhatóan, némi tartalékkal, akkor rendben van. A nagyon túlméretezés sem jó, jellemzően a hatásfok maximuma a berendezések névleges teljesítményének 85 %-a körül van. Lejjebb nem disszipál sokat a teljesítmény elektronika, de a vezérlés konstans teljesítmény igénye az összteljesítményhez képest egyre nagyobb arányú lesz, így romlik a hatásfok. Feljebb meg már nagyon nagy a nagy áramú eszközök vesztesége.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ennyire nem bonyolult a helyzet, de lényegesen konkrétabb. :-)
A számított felvett terhelés 115W, míg a névleges (max.) terhelhetőség 120W. Az azt jelenti, hogy 15-20 fok környezeti hőmérséklet változásnál, vagy ha a 8m ledsorból csak 1m ragasztása leválik, akkor túlterhelted a tápegységet.
A 2A-es dugasztápra meg megadják az állandó terhelhetőséget: 1,2A. ;) (élettartam) Itt viszont nem tudjuk a beépítés körülményeit.
Ebben az esetben jó kompromisszum a 240W-os táp, az ár/érték sem kifogásolható.
A pécéd tápja meg legalább 5-10x túl van méretezve, oszt még sem nyafogsz? ;)