miktex és minion font

 ( roleez | 2017. április 16., vasárnap - 14:01 )

Sziasztok!

Sikerült valakinek windows alatt futó miktex (és LyX) alá betenni a Minion betűkészletet? Hogyan?
Én ezzel küzdök, most úgy tűnik sikertelenül...
http://ctan.ijs.si/tex-archive/fonts/minionpro/README

Köszönöm,
Roland

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Melyik lépés nem működött?

https://www.ctan.org/pkg/minion2newtx
ebben a README és a pdf alapján csont nélkül felment -gyanús...
Viszont a minion fonttal írt dokumentum betűi kinagyítva szőrösek.

MikTeX alatt és TeXlive alatt is plain XeTeX-kel így használtam Windowson:

\font\sajátfontnév="[D:/Elérési/Út/Fonts/Minion Pro/MinionPro_Regular.otf]: +fontfeatureök" at 12pt
(vagy bp, vagy akármilyen mértékegység, akármekkora méretben beállítható, akármilyen OpenType fontfeature-rel)
\font\dolt="[D:/Elérési/Út/Fonts/Minion Pro/MinionPro_It.otf]" at 12pt

De lehet használni OS-rendszerfontként is:
\font\sajátfontnév="Minion Pro:+fontfeatureök" at 12pt
:+fontfeatureök elhagyhatók, csak szükség esetén

Meghívni tényleges formázásra \sajátfontnév formázandó szöveg formában kell.

Doksi hozzá:
ftp://ftp.dante.de/tex-archive/info/xetexref/xetex-reference.pdf
https://www.microsoft.com/typography/otspec/featuretags.htm

LaTeX alatt meg van külön minionpro nevű csomag, azt kell használni.

XeLaTeX alatt pedig így működik csomag nélkül, ha a Minion Pro telepítve van a rendszerfontként az OS-ben:
\setmainfont[Numbers={Proportional, OldStyle}]{Minion Pro}
vagy, ha nem fő betűtípus lesz a dokumentumban, csak egy részre kell, akkor:
\fontspec[PunctuationSpace=0]{Minion Pro}

Doksi ehhez:
http://mirror.utexas.edu/ctan/macros/latex/contrib/fontspec/fontspec.pdf

LyX-nél nem tudom, elvileg abban is kell működnie, ha beleszerkesztesz a doksi forrásába, meg a megfelelő TeX-feldolgozót választod ki hozzá.

Igen, a minionpro. Ezt szeretném használni. Most nem vol időm rá, de napokon belül újrakezdem a telepítését.

[Feliratkozás]

https://www.fonts.com/font/adobe/minion erről a betűkészletről lenne szó?

Nagyon szép betűk, viszont nagyon drága.

Lehet, hogy némi kreativitással ingyen is megoldható :)

$ locate -i minion|grep opt
/opt/Adobe/Reader9/Resource/Font/MinionPro-Bold.otf
/opt/Adobe/Reader9/Resource/Font/MinionPro-BoldIt.otf
/opt/Adobe/Reader9/Resource/Font/MinionPro-It.otf
/opt/Adobe/Reader9/Resource/Font/MinionPro-Regular.otf

Igen, én is így tettem rá szert. Viszont így használni még mindig nem legális. Persze nem papolni akarok, mert én is ingyen használom, igaz elég ritkán, hivatalos levélhez. Jelenleg a legszebb talpas font, a legtöbb OpenType-feature-t támogatja. Akár még megvenni is érdemes, ha céges környezetben fontos a legalitás.

Épp így használok Adobe Cleant is, azt is az Adobe Readerből szedve, de azt megvenni sem lehet, mert az Adobe belső használatra fejlesztette, hogy a kiadványaiban használja kizárólagosan, és egyedi arculatot alakítson ki vele. Ezt főleg önéletrajzhoz használom, meg nagyon rövid szövegekhez. Webfontként beágyazva ingyen lehet használni weboldalakhoz is, igaz a használata ekkor is illegális.

Köszönöm, ki fogom próbálni a magam szórakoztatására, hiavatalos iratban viszont így biztos nem fogom használni.

Szerintem még hivatalos iratban is használhatod, csak az Adobe-nak, NAV-nak, BSA-nak ne küldjél vele megírt levelet. A legtöbb helyen nem értenek a betűtípusokhoz, csak azt látják, hogy jól néz ki, meg nem a szokásos Times New Roman. Azt sokan nem tudják megállapítani, nem azonosítják be, hogy milyen font, milyen licencfeltételekkel. Senkiről nem hallottam, akit betűtípus miatt hurcoltak meg (hacsak nem torrentes megosztás volt). Képlinkelését is max. német bíróságokon bloggereket. A szokásos jogvédési terület ki szokott merülni a fájlcsere megakadályozásában, meg a céges szoftverhasználat ellenőrzésében. Nem véletlen, hogy a LaTeX-es disztribek tárolóiban ott szokott lenni a minionpro csomag, senkit nem zavart az évek során, hogy licencsértő, emberek tömegei használják. Pl. nem egy weben publikált szakdolgozatban is láttam már használva, kötve hiszem, hogy lincencük lett volna hozzá, de senkit nem érdekel gyakorlatilag.

Igazából még a BSA sem tud vele szerintem sokat kezdeni, mert egyrészt nincsen rá szakijuk, másrészt ha ki is derítik, hogy ott a céges gépen, nem mennek vele semmire, mert mondjuk Adobe Readerrel vagy más legálisan használt Adobe-termékkel tetted fel (Acrobat, InDesign, stb.), akkor fent is lehet, vagy valami opensource LaTeX-disztribbel tetted fel, de azt meg nem fogják felismerni, mert ott más formátumban van tárolva. Plusz ha még van is használva 1-2 dokumentumodban (bár Xe(La)TeX-nél külső fájlként húzod be, még a rendszerbe sem kell a fontnak telepítve lennie, a generált pdf-et küldés után meg letitkosítod, .tex-forráskódokat meg nem fognak kielemezgetni, annyira nem érnek rá), azon sem tudnak megfogni, próbálkoztál vele, betűtípust teszteltél, nem tudják bizonyítani, hogy kiment az adott irat, elküldted valahová, felhasználtad.

Ráadásul ahhoz már tényleg szakmai szem kell, hogy a Myriadot megkülönböztesse valaki az Adobe Cleantől, mert az utóbbit fejlesztették az előbbiből, 99%-ban ugyanúgy néz ki, és a Myriadot meg lehet venni, azt meg nem tudják kideríteni, meg nem fogják ellenőrizni, hogy van-e hozzá licenced, főleg, ha csak egy levelet olvasnak tőled. A webes felhasználáskor, webfontként beágyazva már elvileg tudják pásztázni, de nem hallottam még olyanról, akit ezen fogtak meg. Plusz sok embert eleve megkever, hogy az Adobe Readerrel kapásból ingyen jönnek ezek a fontok, meg vannak az Adobe-nak ingyenes fontjai is (pl. Adobe Source Code Pro), így a legtöbb user számára ez összemosódik, nem tudják mire milyen licencfeltételek vonatkoznak, kevés mazohista néz utána. Pl. a ShateLatex.com-on is egy csomó dokumentumsablonba van jogvédett betűtípus beágyazva egész fájlként.

Ugyanilyen kényes, szürke terület a jogvédett betűtípusnak akár csak a részleges beágyazása valamilyen dokumentumba (pl. pdf, html, odt, doc/x/, stb.). Hiszen, ha van is hozzá licenced, akkor is elektronikusan licencel nem rendelkező helyre elküldve ott jogsértést valósítanak meg vele. Ezért van, aki az ilyen jellegű felhasználástól is inteni szokott.

Nem. a CTAN-on nem hinném ez lenne.

Miért, mi más lenne? Nem tudok más fontot Minion Pro névvel, és azt is kötve hiszem, hogy lenne belőle ingyenesen használható demóverzió.

A CTAN-os leírás, amit követni próbálsz, arra való, hogy az OpenType-fontból Type1-eset csináljon, mert azt alapból megeszi a texmf. Ez csak akkor fontos, ha (La)TeX-et vagy pdf(La)TeX-et hasznász, azok csak a Type1-et tudják kezelni, bár a minionpro csomagnak enélkül is működnie kéne (igaz sose teszteltem). Modernebb forkok Xe(La)TeX, Lua(La)TeX, ConTeXt viszont tudnak OpenType (és Graphite) betűtípust is kezelni, ők maguk berántják a texmf-et és elvégeztetik vele automatikusan a konverziót, neked semmit nem kell hozzá konfigurálni vagy állítani. Javaslom mindenképpen a modern forkok használatát, ha Minion Prót akarsz használni, mert pont az a poén ebben a betűtípusban, hogy nem csak szép, de egy rakat OpenType-funkciót (régies számformák, alternatív/helyzettfüggő betűformák) is támogat (amit sok igénytelenebb font nem szokott, nem csak marketingbullshit miatt van a nevében a Pro szócska), és ezeket bukod Type1-re konvertálással (meg szerintem a minionpro csomag használatával is).

Bookmark

Windows-on TeX Live-ot használok, ami alapból tartalmazza a XeLaTeX-et, én a TeX Live-val érkező szerkesztőt a TeXworks-ot használom. Az itt leírtak alapján először az Adobe Reader mappájából feltelepítettem a Minion Pro betűket, így minden alkalmazás tudja használni, majd a TeXworks-ben kiválasztottam, hogy a XeLaTeX legyen a fordító.
A tex állományban az alábbi két sort szúrtam be és tökéletesen működik.
\usepackage{fontspec}
\setmainfont{Minion Pro}

Köszönöm!
Így most már nekem is megy!
Már csak a latex-be kell telepíteni.
Vagy csak xelatex-et használjak?
Minden ugyanúgy megy? Bib, tárgymutató? husort.pl...?

A sima LaTeX alatti MinionPro-csomagot kipróbáltad? A doksi elejére beszúrod a \usepackage{MinionPro} sort.

Elvileg a MikTeX/TeXlive behúzza repójából első meghíváskor, semmit nem kell hozzá telepítgetned. Amúgy mi indokolja, hogy mindenképp sima LaTeX-et használj? Szerintem már elavult nagyon, érdemesebb modernebb forkjára áttérni.

Mondjuk én régen mindig full installos MikTeX/TeXlive-ot használtam (3-4 gigát is kitesz telepítve), hogy ha épp nincs net, akkor is elérjem a repó csomagjait. Viszont ma már plain XeTeX-et használok, mindenféle csomag nélkül, így ahhoz elég egy minimum install is.

Hát a sima LaTex alá (MikTeX) a MinionPro nem ment jól fel (forrásból), szőrösek a betűk...
A MikTeX repójából nem találtam a csomagot, nem települt.
Nem indokolja semmi, hogy a sima LeTeX-et használjak, annyi a kikötés, hogy legyen portable verzió. MikTeX-nak és
TeXstudionak van. Ennyi.
Milyen XeTeX-et használsz? Van linked? Van portable verzió?
Köszönöm, R.

Arch Linuxon használok TeXlive 2016.41290-at, azokból is csak a bin/core csomagokat (meg ezek függőségeit), nem az összes csomag van fent.

Viszont Windowson is használtam anno TeXlive full-t (egy egész DVD) meg portable MikTeX-et is (ez csak valami 170 MB volt összesen, és ilyen könyvtári gépeken is tudtam használni). A XeTeX-hez meg XeLaTeX-hez nem kell semmi extra. TeXworksbe beállítod, hogy ne sima LaTeX-kel fordítson, hanem mondjuk XeLaTeX-kel (vagy parancssorból a xetex sajátdokumentum.tex-et vagy xelatex sajátdokumentum.tex-et hívod meg). A plain (Xe)TeX-et viszont kicsit tanulni kell, ha még előtte nem használtad, persze sok utasítás ismerős lesz, viszont megéri, mert nem leszel többé csomagokra szorulva, és látod melyik utasítás mit csinál, pontosabban faraghatod ki a doksit, a kód is egyszerűsödni fog, meg a doksi is sokkal gyorsabban lefordul. A LaTeX egy köztes makróréteg, ami elrejti előled, hogy hogyan működnek a dolgok, meg csomagokat kell hívogatnod, amik agymás alá nyúlhatnak, nehéz kideríteni milyen változókat állítgatnak el. TeX alatt viszont te állítasz mindent közvetlenül, sokkal jobban látod mi hogy működik, melyik utasítás milyen változást eszközöl a dokumentumon.

Sokan állítják, hogy a LaTeX az egyszerűbb, de ez nagyon nem igaz, szerintem csak feleslegesen megbonyolítja a dolgokat. A XeLaTeX-en viszont semmit nem kell tanulni, mert visszafelé kompatibilis a sima LaTeX-kel, legfeljebb van 1-2 csomag, ami nem megy rajta, azokból másikat kell keresni. Cserében a Xe/Lua*-forkoknál alapból tudsz UTF-8-at használni, meg modern betűtípusokat (OpenType, TrueType, Graphite), meg mikrotipográfiai effekteket alkalmazni (pl. írásjelek kilógatása a jobb margón túlra, hogy egyenletesebb legyen a szövegtömb jobb széle). A sima LaTeX egy 32 éves írt szoftver 23 éves (2e) verziója, sok víz lefolyt azóta, erősen deprecated már a Type1-es Computer Modern-es szarságával együtt. Nem is értem, hogy sokan miért ragaszkodnak hozzá, mikor semmi nem szól mellette. A pdf(La)TeX sem mai már, de ahhoz azért ragaszkodnak egyesek, mert vannak csomagok, amik csak azon futnak normálisan (microtypography csomag pl.), ezt leszámítva nem érdemes már használni, a modern forkok is támogatják ezt saját megoldással meg tudnak pdf-et csinálni automatikusan, és legalább folyamatosan fejlesztik őket, jönnek ki új verziók.

"...Nem is értem, hogy sokan miért ragaszkodnak hozzá, mikor semmi nem szól mellette..."

Az gyenge érv, hogy valakinek az évtizedek során LaTeX-hel megírt könyvei, cikkei, jegyzetei, prezentációi most ugyanúgy szerkeszthetők, megnézhetők, konvertálhatók, nyomtathatók, mint 20 éve?

Az ördög talán a részletekben (abban az 1-2 csomagban van :)

$ dnf search beamer|wc
59 378 3997

Vajon ezekből a beamer csomagokból melyik (nem) működik az XeLaTeX-hel?
Amig a régi jó öreg LaTeX-hel egész pofás prezentációkat lehet gyártani a már egyszer megtanult módon, kevés ember érezhet késztetést arra, hogy valami újat, modernet tanuljon csak úgy l'art pour l'art.

Amúgy a matematikusok jó része a "Computer Modern-es szarságon" nőtt föl, ezt írta/olvasta, s bár ez elég szubjektív dolog, a mai (szabadon hozzáférhető) matematikai fontok közül nem biztos, hogy lehetne nála egyértelműbben szebbet/jobbat hirdetni.

Ezt nem tudtam, hogy pont a beamer nem megy XeLaTeX alatt (bár a neten megnézve van, aki azzal használja), de írtam, hogy 1-2 csomag nem mehet. Olyanok is szoktak ragaszkodni hozzá, akiknek nem lenne létfontosságú a régi alapverziónál maradni, mert adott esetben sem nem beameröznek, sem semmi más olyat nem művelnek vele. 1-2 csomagot leszámítva ugyanis a modern forkok visszafelé kompatibilisek és nem kell túl sok újdonságot megtanulni hozzájuk, 99%-ban azonosak maradtak.

A CM-font meg szerintem alapból nagyon szárazul és szarul néz ki. Az egy dolog, hogy Knuthnak ez tetszett anno, de egyrészt ez az ő egyéni ízlésficama, másrészt ma már egy csomó jobban kinéző font van. A CM-font olyan a (La)TeX-ben, mint a Times New Roman a Wordben, csak az nem használ mást, aki nem tudja hogyan kell átállítani. Kapásból a szóban forgó Minion Pro matematikai jelei sokkal szebbek, mint a CM-es megfelelőjük.

Hm, sose használtam még a XeLaTeX-et. Egy roppant egyszerű .tex-fájlt akartam vele fordítani (semmi régi csomagot nem használok, nem beamer), egy külön könyvtárba átmásoltam, a log vége:

Overfull \hbox (12.39595pt too wide) in paragraph at lines 120--120
[][][]
[5Broken pipe
Exit 141

(Az "Exit 141"-et a shell írja ki, miszerint a xelatex 141-gyel lépett ki)
Ugyanez a fájl latex-hel, pdflatex-hel simán fordul. A log-fájlban érdemlegeset nem látok.

Azért nem váltok, mert az igényeimnek teljesen megfelel a natúr LaTeX, amit szeretnék, meg tudom benne csinálni. Számomra előnyét meg nem látom a xelatex-nek, most épp egy hátrányát láttam.
Nem vitatom, biztos jó, sőt, biztos jobb is.

Én csak a "megtetszett" font miatt tértem át a XeLaTeX-re. A LaTeX alá nem sikerült beizzítanom a fontot. Egyszerűbbnek láttam a XeLaTeX alatt fordítani. Gondokat,
bajságokat nem láttam a 15 éves LaTeX forrásal. Bár az ékezeteket átírtam utf8-ra...

Egy régi dokumentumommal próbáltam ki, abban nem volt semmi változás, a magyar.ldf panaszkodott, hogy a \usepackage{t1enc}-et használjam, de a bekezdések, elválasztás rendben volt. Bib, tárgymutató, husort.pl nincs olyan doksim amiben ezeket használtam, így nem tudom kipróbálni.

Idáig LaTeX-t használtam, de ezek után megnézem, hogy mennyivel tud többet a XeLaTeX.

Igazából amiben többet tud: Unicode kezelése alapból, modern fontformátumok támogatása (külső fájlként és rendszerfontként is), mikrotipográfia (pl. character protusion), egy-két plusz képformátum natív kezelése, ellentétes írásirányú nyelvek támogatása, ilyesmik. Alap dolgoknak tűnnek, de akinek ez kell, az nem kapja meg ezeket a sima (La)TeX-ben, vagyis néhányukat igen, de csomagokkal gányolás árán vagy nehézkes konfigurációval, konverziókkal (pl. fontkezelés).

Arra kell még figyelni, hogy XeLaTeX-hez a polyglossia csomag kell, nem a babel (ha US-angoltól eltérő nyelven akarjuk használni). Sima XeTeX-hez nem kell ez sem, elég a dokumentum elejére a \uselanguage{hungarian} \frenchspacing parancsokat beszúrni, *TeX-nél nem kell csomagokkal kínlódni.

Köszönöm.

Ha nem a babel-t kell használni akkor a magyar.ldf sem kell?

Valóban nem kell a magyar.ldf sem. Igaz fent lehet, legfeljebb nem használja a rendszer.

Közben csináltam próbákat és az ábrák elnevezése nem jó, az angol változat szerint történik, de ha bent hagyom a magyar.ldf-t jó lesz.