~1970 - first shell in C

#define TRUE 1
#define FALSE 0
#define SHELL_TRUE 0
#define SHELL_FALSE 1

( persicsb | 2017. 04. 02., v – 19:49 )

És 1970 óta nem léptünk előre.

Minden mai "modern" OS és környezet 70-es évekbeli technológiával épül. Éljen.

Az urkutatas ezen aspektusaban annyira nem vagyok otthon, de annyi remlik, hogy az oroszok azota is a '70-es evek beli* technologiat csiszolgatjak. Az ursiklo megbukott, illetve a SpaceX tunik ujdonsagnak, ok nem tudom mennyire ternek el a regi megoldasoktol. Illetve az Orion is (az most akkor zold utas, vagy nem?) visszanyulas a regi koncepciokhoz.

*: szep lassan eljutunk oda (csak ido kerdese!), hogy mar nem irhatjuk, hogy a '20-as evek Europaja, mert nem lesz egyertelmu :)

Megpróbálom összeszedni az elmúlt 10 és az elkövetkező 10 év várható rakétafejlesztéseit (és ebből szándékosan kihagytam a már létező rakéták újabb, kisebb fejlesztéseit):

ULA - Vulcan
SpaceX - Falcon 9 és Falcon Heavy
NASA - SLS
ESA - Vega és Ariane 6
Blue Origin - New Glenn
Orbital ATK - Antares
JAXA - Epsilon
Khrunichev - Angara
Virgin Galactic - LauncherOne
CASC - Long March 5, 6, 7, 8, 9, 11
ISA - Safir SLV, Simorgh SLV, Qoqnoos SLV
Rocket Lab - Electron
Firefly Space Systems* - Firefly Alpha és Beta
Maritime Launch Services - Cyclone 4M
Vector Space Systems - Vector

* csődbe mentek, de valószínűnek tartom, hogy valaki tovább fogja vinni a fejlesztéseiket

Ez nem igaz.
Nasa a 60 evekben dontott a digitalis szamitogep mellett. Ez cserelte le nemet idozetesen alapulo vezerlo rendszert.

https://history.nasa.gov/computers/Ch7-2.html

Ne hidd azt hogy a digitalis szamitastechnika egy elkerulhetetlen szuksegszeruseg volt. A szovjetek egesz keson allitottak at az interkontinentalis raketaikat digitalis vezerlesre.

Lelki szemeim előtt megjelent egy ekcelt futtató analóg számítógép. :-D
Tanították, hogy a darut, liftet, stb. 10-es biztonsági tényezővel tervezik, míg a repülőknél ugyanez 1,05.
Hogy fel tudjon szállni. ;)

Tán itt is ilyesmiről van szó. A korai analóg és/vagy csöves áramkörök a feladat bonyolódásával olyan méreteket értek volna el, hogy a rakéta a földön maradt volna. Sőt, a nagy mennyiségű alkatrész miatt a megbízhatóság is csökken. Ráadásul a digitális megoldás a költségeket is drasztikusan csökkentette!

Meg ez a 60-as év is olyan nyilvánvaló. A tranzisztort 1947-ben találták fel, és a technológia megérett a komolyabb ipari alkalmazásra. Apollók már "fejlett" integrált áramköröket tartalmaztak: 2x3=6db tranzisztor/áramkör.

( locsemege v | 2017. 04. 03., h – 01:04 )

Azért van benne ráció, mert egyben a visszatérési érték is. Van egy féle jóság, és van a rosszaság, amelynek számos oka lehet. Például 255. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha egyféle jóság van, akkor miért kétféle értéke van az igaznak? :(
Valamint: ha egyféle jóság van és sokféle rosszaság, akkor miért igaz C-ben, hogy a 0 a hamis, és a nemnulla az igaz logikai érték?
Tudom, hogy a PDP-11-es gépcsalád utasításkészlete miatt.

A SHELL_TRUE neve valójában SUCCESS kellene, hogy legyen, mint ahogy az EXIT_SUCCESS létező konstans már.

Ez az egész egy hatalmas nagy gányolás.
Még mindig a PDP-11-es gépek és a 70-es évek logikája az, ami meghatározza a szoftveripart, yeah. Talán ez nem jól van így.

"miért kétféle értéke van az igaznak?"

Igazad van, legyen inkább 666. /ot

Nem nagyon értem én ezt a rinyálást. Különböző emberek különbözőképpen gondolkodnak, itt is összesen ennyi látszik. Lásd a programozási nyelv, amelyikben az első tömbelem indexe 0, míg a másikban 1. Az egyik programozási nyelvben associative array-nek hívják azt, amit egy másik nyelvben map-nek, a harmadikban pedig dictionary-nak. Van ahol csak előltesztelő ciklus van, van amelyikben hátultesztelő is. Vagy épp mit jelent az a = b ? Értékadás? Feltételvizsgálat? Hogy kell írni egy for ciklust? Kell-e külön ciklusléptető művelet, vagy az benne van a ciklus definíciójában?

blablabla, picsogás.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?