Mesterképzés 2016

 ( kovacsakos | 2016. január 5., kedd - 9:26 )

Milyen lehetőségek vannak jelen felvételi időszakban informatikus alapszakos végzettséggel? Szeretnék még tanulni valamit, de inkább gyakorlatiasabb képzés keretében, hiszen nem szeretnék "kutatói irányba" menni a későbbiekben sem. Tehát olyan mesterképzés érdekelne, ahol gyakorlatias felfogással oktatnak, a kontaktórák pedig tartalmasak. Azaz olyan tudást lehet szerezni, amit a későbbiekben kamatoztatni lehet a tudományos életen kívül is.
Tisztában vagyok vele, hogy a felvi.hu-n minden képzés megtalálható, amire jelentkezni lehet, ám engem inkább belső információk érdekelnének.
Attól a vitától, hogy kell e avagy sem az MSc most tekintsünk el. :)

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Mit akarsz tanulni?

Azt vettem észre, hogy alapszakos diplomával bekerülve egy konkrét pozícióba azt sem tudja az ember mihez nyúljon. Ez minden értelemben igaz. Ezt a fajta elméleti síkon való megközelítést betudtam még az alapdiploma velejárójának, de most már inkább szeretném, ha azt oktatnák amire a munkahelyeken is szükség lehet. Persze kell egy alap tudás, de nagy mélységű elméleti tézisekre egy "átlagembernek" nem lesz szüksége.

Olyat sehol sem oktatnak kicsiny országunkban. Munkavállalást javaslok.

+1

A Profession felhozatala sohasem túl biztató.

A profession-től tekintsünk el minden tekintetben.
ithub.hu, esetleg UBS :D

Az IT HUB-ra eddig kisebb figyelmet fordítottam, a UBS viszont kiesik a látókörömből, mert csak belföldi lehetőségek érdekelnének.

.

IT-s állást majdnem akkora baromság keresni profession-ön mint jófogáson. De csak majdnem.

Az nyilvánvaló, hogy nem apróhirdetési oldalakon kell, de a Profession lehetséges alternatívájaként eddig csak az IT Hub került megemlítésre.

Elég regelni Linkedin-re és jönnek azok maguktól is.


DigitalOcean 10$ kredit- Cloudatcost VPS 50%: MEQy2epUny - <3 openSUSE, Ubuntu, KDE <3

+1, heti rendszerességgel hívnak interjúkra

+1

Elkeserítő, ha ez így van, de az, hogy összesen 1 db konkrét vélemény érkezett mesterszakról már inkább furcsa.

hup!

Furcsa, de elmond valamit az ertekerol...

Azt nem hinném, hogy van a két dolog között összefüggés...

Szerintem a kovetkezo okok miatt van kevesebb IT MSc. manapsag:
- A BSc.-n elfogynak az allami felevek es onkoltsegbe eleg horror ara van (BME 400k/felev, azert palyakezdokent, nagyfaluba felkoltozve, elegge megterhelo ezt az osszeget kitermelni meg pluszba)
- Ha a BSc.-t idoben vegzed, az MSc.-n is max egy felevet csuszhatsz hogy "ingyen" vegezhesd el
- "Roghoz kotes"
- Bolognai rendszernek kovetkezmenyekent mar 3.5 ev eleg egy diploma megszerzesehez, sokan beerik ennyivel es ez mar eleg, hogy szobaaljanak vele a HR-esek
- A fenti trendekhez igazodva a cegek sem kovetelik mar meg (de pl. gazdasagi teruleten azt tapasztalom, hogy komolyabb poziciokra keves a BSc.)

> A BSc.-n elfogynak az allami felevek
> Ha a BSc.-t idoben vegzed, az MSc.-n is max egy felevet csuszhatsz hogy "ingyen" vegezhesd el

12 állami féléved van, ebből simán el lehet jutni mesterszak végéig. Elég kellene, hogy legyen.

> "Roghoz kotes"

Igen, de ez van BSc-n is. (Vagy nincs?)

> A fenti trendekhez igazodva a cegek sem kovetelik mar meg

True.

Hm, ahogy hallom régebben nem volt ritka a 10+ év egyetemen eltöltött idő sem, sőt a régi motorosoknak még most is kedvez az állam: http://index.hu/belfold/2015/10/21/felsooktatas_diploma_abszolutorium_zarovizsga_hatarido_palkovics_laszlo/

A röghöz kötés pedig szerintem kicsit túl van lihegve...

> Hm, ahogy hallom régebben nem volt ritka a 10+ év egyetemen eltöltött idő sem

Ma sem ritka, de aki egy 3.5 éves képzést majdnem háromszoros idő alatt (sem) végez el, az meg is érdemli, hogy perkáljon 400k-t félévente. Még a 12 ingyenes félévet is visszafizettetném vele.

> A röghöz kötés pedig szerintem kicsit túl van lihegve...

Szerintem is. Az állam befektet a képzésedbe, te meg utána elmész máshova adót fizetni. Ezzel semmi gond, nekem is megfordult a fejemben párszor, de akkor fizesd vissza a beléd fektetett pénzt.

Azt vettem észre, hogy az ilyen hallgatók mögött nagyon jó anyagi helyzetű szülők állnak, akiknek az sem lenne probléma, hogy mind a 6 évet visszafizesse.
A túllihegést az érintettek részéről értettem, hiszen valóban nem olyan mértékű kötöttség. Sokkal inkább vissza kéne fizetniük azoknak a képzés árát, akik nem a szakmájukban vállalnak munkát. Diplomáznak, mert az státuszszimbólum és jól mutat a polcon. Ellenben ha nem helyezkedik el a szakmájában, akkor minek kellett, miért járt a képzésre? Ez tényleg pénzkidobás, a felhasznált erőforrások elpazarlása.

> Azt vettem észre, hogy az ilyen hallgatók mögött nagyon jó anyagi helyzetű szülők állnak, akiknek az sem lenne probléma, hogy mind a 6 évet visszafizesse.

Jó nekik, kevésbé fáj a hibás döntés. :)

> Sokkal inkább vissza kéne fizetniük azoknak a képzés árát, akik nem a szakmájukban vállalnak munkát.

Na, ebben viszont nem biztos, hogy egyetértünk. Tudok olyat, aki progamozónak tanult, de softskill tréningeket tart. Tudok olyat, aki turisztikaszakos volt, de egy tech cégnél dolgozik, stb. Szerintem ezzel nincs baj, nem olyan élesek a határok a szakmák között.

Ez esetben a felsoroltak valószínűleg használják is a diplomát vagy a tudást, ha mást nem közvetve. Eltérőek a tapasztalataink. :)

régebben nem volt ritka a 10+ év egyetemen eltöltött idő sem

Az nagyon-nagyon régen lehetett, lévén pl. a BME-n már 23 évvel ezelőtt is a képzési idő kétszerese volt a maximális idő az aktív ÉS a passzív félévekre szumma. Ergó 5 éves képzésnél ez max. 10 évet jelentett a kezdéstől a befejezésig.

Vagy valami urban legendnek felültél...

Most nem így van szerintem a BME-n. Keresztfélév hiánya miatt kimaxolni egy BSC-t bukás nélkül így lehet: 1/2 év aktív + 1 év passzív, szóval egyből 9 év lesz egy BSC képzés is. Ha 12 fél év alatt végzi el valaki és minden félév után egy évre passzivál, akkor már összejöhet a 18 év is. :) ...mellesleg kezdheti passzív egy évvel is az egyetemi tanulmányait.

http://www.kth.bme.hu/document/1435/original/BME_TVSZ_20151001.pdf

A kérdés csak az, ki szereti ennyire az egyetemen tölteni az idejét(életét)?

ha anyunak el lehet adni azt, hogy az egyetem biza kurvanehéz, s engem ott csak szopatnak, meg utálnak a csinos kis pofim miatt a profok (sőt, sokmindenben irigykednek is rám!) - anyu meg addig fizeti az albit, meg a heti három berúgást, meg a havi fű-adagot, meg a kisfaszomat is, akkor én.
--
blogom

Nem tud 9 év lenni. A 7 féléves képzés a kezdéstől számítva legfeljebb 14 félévig azaz 7 évig húzható. A belinkelt TVSZ-ben is benne van az ominózus kitétel a hallgatói jogviszony megszűnéséről, amikor a standard képzési idő dupláját eléri.

Passzív nem számít bele.

Ez kell nektek:

"a passzív félévek száma összességében nem haladhatja meg a képzési idő felét (félévekben felfelé kerekítve). "

Onnantól, hogy nem kapod a diákigazolvány matricát nem igazán éri meg. Jobb messze elkerülni!

De, beleszámít. Nem szedtem elő megint, de valahogy úgy szól a történet, hogy a tanulmányok megkezdésétől (tehát a felvezető passzív félévek valóban nincsenek benne) x félév elteltével automatikusan megszüntetik a jogviszonyodat. Ahol az x a standard képzési idő duplája. És ha már látszik, hogy nem fogod tudni ezt elérni (mert már annyi a passzív féléved), akkor is.

De lehet többször próbálkozni! (sokan meg is teszik)

+1

En Gyorbe jartam (SZE) 2013-2015-ig Mernokinfo MSc. levelezon, ha jol tudom most alakitjak ott a tantervet, de leirom tapasztalataimat.
A tanari garda vegyes felhozatalu, de a legtobben kollegakent tekintenek az emberre, vannak elmeletibb targyak (algoritmuselmelet, nyelvek es fordito programok, szamitas elmelet), de vannak gyakorlatiasabbak is (elosztott rendszerek, dokumentumkezelo rendszerek, rendszerbiztonsag).
Levelezon gyakorlati orak nem nagyon voltak, osszesen ket targybol volt gepes gyakorlat (adatelemzes, interfesz technologia). Nehany targyat kilehet valtani beadandoval vagy ha nagy az atfedes a BSc. tantervben tanult hasonlo targgyal, akkor azzal.
Vannak nem eppen infohoz kotheto targyak is (vallalati penzugyek, szervezeti magatartas, ar- es piacelmelet, utobbi ketto eleg kemeny).
Ha nem programozol, akkor 1-2 targy elegge kinszenvedes (WEB fejlesztes, algoritmuselmelet)
En a levelezo tagozat es Budapestrol valo megkozelithetoseg miatt valasztottam elsokorben. Ha adhatok egy tanacsot, akkor munka mellett erdemes csinalni, mivel onmagaban nem ad hatalmas pluszt a munkaero piacon, ket ev munkatapasztalattal szemben.

A kollégának tekintés mesterképzésen szokás. Munka mellett némelyik képzés macerás.

Valójában az szerintem két külön dolog, hogy minek tekintik és magukban minek gondolják. :) Inkább a szemlélet, a megítélés fontosabb.
Ami érdekelne, hogy min van a hangsúly, mivel szerintem már inkább a gyakorlatiasabb dolgok lennének lényegesebbek és kevésbé a "tanuljuk meg ezt, mert" szemlélet, hiszen olyan tudást szeretnék még, amit később az ipar is acceptál. A K+F tevékenységekben való aktív részvételről pedig azt hiszem már lecsúsztam, így a tudományos irány kevésbé érdekel.

subs

+1

Idén is:
Master's Degree Programme in Bioinformatics @ University of Turku
Tandíj: nincs
Tartalom: 120 ECTS, általában 2 év
Belsős info: két fő tárgyat is tanítok ebben a programban
Külsős info: a hétvégére a hőmérséklet előrejelzés -30 fok
Jelentkezési határidő: január 29

--
Csaba

Inkább belföldi lehetőségeket preferálnék, de azért köszönöm az ajánlást!

Az MSc kepzesnek es altalaban az egyetemi kepzesnek nem elsodleges celja a gyakolrati ismeretek oktatasa. A gyakorlati tudas ugyanis elsosorban a munkatapasztalatbol jon, ezert a gyakorlati tudas az oktatasnak azon szegemenseiben dominal, ahol a munkatapazstalatbol leszurt "receptekre" van szukseg. Ez inkabb szakkozepiskolai vagy technikusi szint. A bolonyai rendszer elott persze a foiskolak is nagyobb aranyban oktathattak gyakolrati ismereteket, most viszont az MSc-t kell megalapozni.

A gyakorlati tudas szinte minden egyetemet vegzett embernel a munkatapasztalat reven all ossze, ennek viszont sokkal nagyobb az erteke, mintha elore oktatott semak es receptek menten dolgozna, hiszen a diverzitas es az innovacio sokkal nagyobb aranyu. Termeszetesen nem kell feltalalni mindenkinek a melegviizet, van egy csomo best practice, amit kovetni lehet, de az elmeleti tudas birtokaban ezek fejlesztehetoek es jobban adaptalhatoak. Az elmeleti tudas egy potencial, amit a gyakorlat soran sokfelekeppen lehet alkalmazni. Szerintem az egyetemi kepzes celja elsosorban ennek a potencialnak a megteremtese. A kihasznalasa pedig mar a cegek dolga.

> nem elsodleges celja

Nem is másodlagos. Olyan tizedlegesnek mondanám.

Igen, csak nem akartam ennyire elesen fogalmazni.

Ahogy tapasztalom, ezt a cégek többsége nem érzi sajátjának, hiszen az "ismered e...?", "használtad e...?" jellegű kérdésekre adott nemleges válasz után általában már nincs is tovább. Ennek egy fokozása, amikor kezdő pozíciókhoz is olyan teszteket íratnak, amiben a kérdések olyan gyakorlatias problémákat feszegetnek, amiket szintén nehéz megválaszolni vagy megoldani.
Könnyen látható, hogy valószínűleg ez a normális, épp ezért szeretnék olyan helyen tanulni még, ahol már ehhez hasonlókra is felkészítenek.

Az a ceg, aki ilyen felteteleket ir elo, az nem kezdot keres. Ertem en a problemat, de azert nagyon sok ceg keres frissen vegzett embereket, mert bar altalaban tapasztalatlanok, de motivaltak, alacsonyabb fizetesi igenyuk van, es tanulekonyak, es jellemzoen koruknal fogva kevesebb a csaladi kotottseguk. Ha egy ceg kicsit is hosszabb tavra tervez, akkor ezekbol lesznek 5-10 ev mulva a tapasztalt emberei, akik az ujakat betanitjak. Igazabol a cegek igyekeznek jo aranyban keverni az uj es regi motorosokat, es ez igy sok szemptonbol jo csapatot eredmenyezhet.

Igazabol az oneletrajzbol kiderul minden. A tanulast nem lehet felcserelni a tapasztalati evekkel. A kerdes mindig ugy szol: es hany ev tapasztalata van ebben vagy abban a temaban? Es biztosan nem azt kerdezik, hogy gyakolratias tanulmanyokat folytatott-e.

Valóban nem, viszont ha az egyes technológiákban és módszertanokban való jártasságot mindenkinek önszorgalomból, autodidakta módon kell elsajátítania, felvetődik a kérdés, hogy miért tanuljon bárki is egy alapdiploma után felsőoktatási keretek között?! Ezt nem hiszem, hogy mindenütt így működik...
Józan ítélőképességem van, tehát olyan pozíciókra, ahol mondjuk 2+ év tapasztalat elvárt nem is nyújtok be pályázatot, így a "hány év tapasztalata van" kérdés még sohasem merült fel. Utóbbit pedig nem kérdezik sajnos, hanem van ahol komolyan mérik. :)

Persze lehet, hogy csak én vagyok peches és nyúlok mellé általában.

Amit latni kell, hogy aki szakmai oldalrol interjuztat es van elegendo tapasztalata (pl.10+ ev), az egeszen pontosna tudja, hogy mit lehet elvarni egy frissen vegzettol. Ha egy frissen vegzett ettol elteroen nyilatkozik, akkor az igen jo esellyel kamu, es ket keresztkerdessel rovidre zarhato. A kiiarasok egyebkent gyakran csalokak, es a cegek pedig nagyon gyakran nem is tudjak, hogy mit is akarnak. Szoval nem kell a hirdetesek szoveget annyira komolyan venni.

Hogy miert tanuljon valaki egy alapdiploma utan?
Mert erdeklik az adott ismeretek, mert szeretne azokban jobban elmelyulni. Az ember nem a cegeknek tanul, hanem maganak. Persze nyilvan fontos az ismeretek kesobbi erteksithetosege is, de a motivaciot altalabn nem ez adja.

Persze, magának tanul, de azért egy idő elteltével már szeretne kamatoztatni is valamit abból a tudásból vagy olyan tudást, amivel előrébb juthat(belátható időn belül). A tanuljuk meg, mert miért ne egy idő után már nem az igazi...

Hát pedig, ha nem tanulsz egyetem mellett, akkor bajban leszel az mesterképzés után is.

Itt nem a tanulással van probléma, de nem olyan egyetemre vagy szakra szeretnék járni, ahol csak az egyetem melletti tanulás megy, mert oda csak az épp aktuális számonkérés vagy ellenőrzés miatt kell bemenni, illetve hogy kiadják a munkát. Azt, hogy mit kéne magam is tudom, tehát ehhez ilyen formában nem kell az egyetem.

Ahogy tapasztalom, ezt a cégek többsége nem érzi sajátjának, hiszen az "ismered e...?", "használtad e...?" jellegű kérdésekre adott nemleges válasz után általában már nincs is tovább.

Ebben van egyébként valami. Junior szoftverfejlesztői pozícióknál többször is volt szerencsém olyan interjúhoz, hogy a hirdetésben az előnyök között felsorolt technológiákból próbáltak nem alap szinten kikérdezni, majd közölték, hogy amúgy ők kifejezetten az adott technológiában jártas fejlesztőt keresnek.

Legyél gyakornok, vagy képezd magad, mindkettő sokkal célirányosabb, mint bármilyen egyetem. Még osztatlan 5 évet végeztem, és 15-20%-ra teszem a hasznos tárgyak arányát, és ez a háttér kb. 10-15%-ban segített a karrieremben (és ez egyre csökken). Úgy kaptam az első nyári munkámat, hogy azelőtt azt a programnyelvet az egyetemen egyáltalán nem is tanították, önszorgalomból vágtam bele.

Illetve láttam interjút mindkét oldalról, és amikor kezdőt kerestek, akkor nem a tapasztalat volt a középpontban, hanem hogy az illető tud-e programozni. Ha pl. nagyon jól nyomod a Codewars-t, nem túl magas szintű elméleti háttérrel (algoritumuselmélet, gráfelmélet, számításelmélet, ilyesmik) a világ bármelyik tech cégéhez simán bejutsz programozónak.

--

Egyetértek.
A legfontosabb szerintem, hogy tanulj, azaz képezd magad folyamatosan! Nem fontos egyetemen, bár azért nem rossz dolog. :)
Főiskolán/egyetemen nem lehet mindent megtanítani. A szemléletet kell megérteni, elsajátítani. A többi rajtad múlik.
Sőt, az a legjobb, ha több tudományban is jártas vagy!

Ettől függetlenül továbbra is kíváncsi lennék azok meglátásaira, akik már végeztek valahol mesterszakot.

Szerintem először is jó volna tudni, hogy az informatika melyik területe érdekel. Vannak területek, ahol jobb egy adott vizsga letétele, pl üzemeltetésben RedHat vizsga, programozásban nem tudom mik vannak, de ott már kettéválik a dolog, ha kóder akarsz lenni, akkor nem feltétlenül jó ötlet a mester szak, ha programokat tervezni, akkor már inkább. Vannak olyan területek, pl robotika, bioinfo, meg még lehet sorolni, ahol kifejezetten jó ötlet mester szakra menni, akár bizonyos tekintetben valami alkalmazott tudományi PhD is.

Meg kell még említeni, hogy jellemzően mester szakokon már az a helyzet, hogy a mögöttes dolgokat tanítják. Talán nem mindenhova igaz, de végletekig leegyszerűsítve, az alapképzésben a szakdolgozat valamilyen megvalósításról, jellemzően programról szól, míg mester szakon a matekról (PhD meg önálló módszerek fejlesztéséről/kitalálásáról). Ennek eldöntése egyébként nagyban függ attól, hogy milyen az ember beállítottsága. Ha leírod körvonalakban, hogy milyen terület érdekel és nagyjából azt eldöntöd, hogy a területnek a megvalósítási, tervezési része érdekel akkor sokkal könnyebben tudunk segíteni.

Az ÓE-n infó mesteren lehet tanulni robotikát, biomatikát, de játszik még az alkalmazott matematikus mester szak is, ami a mérnöki/informatikai problémák matematikájával foglalkozik, hogyan oldod meg azokat a problémákat.

Ha kicsit konkrétabbat írsz, akkor könnyebb lesz segíteni.

A programozási terület leginkább és azon belül is inkább a megvalósítás, kisebb mértékben a tervezés. Ugyanilyen aspektusokban még az üzemeltetés területe is szóba jöhetne, nyilván ott ezek valamelyest másképp néznek ki. Összességében olyan részek érdekelnének, amik már közelebb állnak a "kézzelfogható" dolgokhoz.

Én a helyedben akkor valami vizsgát néznék inkább, azzal általában nagyon jól el lehet helyezkedni, pl valami enterprise programozói.
Ha Angliába akarsz menni, ott vannak területek ahol előny az MSc, de ezek inkább spéci banki és egyéb területek.

Viszont ha mégis inkább az MSc irányba mész, akkor én programozóként lehet elte progmat-ra szavaznék. Tesóm is hasonló beállítottságú mint te, neki nagyon jót tett, az eleje nagyon elméleti, de bőven megtérült nála.

A baj ezekkel a vizsgákkal, tanfolyamokkal, "akadémiákkal", hogy nem tudom, melyiket érdemes egyáltalán elkezdeni is, nincs visszajelzésem melyik mit ad vagy mennyire elfogadott a kiadott papír.

A felsőoktatási intézményekkel is ugyanez a baj, Magyarországpon van belőlük vagy 70. Ebből nagyjából 5-10 darabot tudnék felsorolni

A felsőoktatási intézmények száma egyre csak nő. Már ennyi van: http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak

A programozáson belül is ezer terület van. Ha tényleg az igazi programozás érdekel, akkor ahogy fent írtam, algoritmuselmélet és társai, aztán told a Codewars-t és hasonlókat, és ha jól megy, menj el Google interjúra. Egyébként meg a teljes magyar közigazgatás összes szoftverét olyan emberek is össze tudnák dobni, akik azt se tudják, mi az, hogy gráf (és ez néha látszik is) (lazán kapcsolódik: nézd meg, milyen XML sémát rakott össze a NAV, és ez most egy törvény szövegének része). A PHP pistike megint tök más, és az AS/400 fejlesztő is egész más kategória, elég sok szint van. Az igényességhez tényleg kell némi elméleti háttér, de abból nem jön ki egy több éves kurzus.

Ha elmész egy egyetemre, néhány területbe belemennek egy kicsit, és még több irreleváns területbe is egy kicsit, aztán kapsz egy papírt. Már kb. arra se emlékszek, milyen szakirányt végeztem. Olyan ez, mint a TV: kapsz pár értelmes csatornát, a többi meg csak a csomag része :). Ha tényleg maximálisan releváns dolgot akarsz tanulni, akkor nézz meg esetleg online kurzusokat, külföldön van sok.

--

Az első bekezdésnél említetteknél egy szerényebb karrierrel is megelégednék, úgy gondolom. :) Azt a bizonyos arany középutat szeretném megtalálni.

szerintem menj el dolgozni. ha nem tetszik, válts, foglalkozz mással!

ott 2-3 év után nagyjából sejteni fogod, mivel szeretnél foglalkozni (most az jön le, abból, amit mondassz, hogy nagyon tág elképzeléseid vannak még). Utána tudni fogod, milyen vizsgát érdemes lerakni, vagy milyen egyetemi képzés felé érdemes nézelődnöd.

persze, csak akkor, ha érdekel. ha nem érdekel annyira, hogy szabadidődben próbálkozz (új technológiák felfedezése, új nyelvek, etc.), akkor veszett fejsze nyele.
--
blogom

Dehogynem érdekel annyira, most is ezt teszem! Épp ezért érdekelne, hogy kinek milyenek a tapasztalatai, hova érdemes járni ahhoz, hogy az egyetem ezekhez a törekvésekhez adjon "segítséget" vagy valami a munkában is használható pluszot!

ahogy írtam, ha programozáshoz felsőoktatási segítség kell, akkor szerintem az elte progmat a legjobb. Ott megkapod az elméletet olyan mélységig, hogy könnyen átülteted a gyakorlatba, némi gyakorlással párosítva nagyon hasznos tudd lenni. Nem mellesleg CV-ben sem mutat rosszul, így az első HR-res körön mész át könnyebben, vagy olyan országban, mint mondjuk Anglia, ahol számít a papír (könnyebben kapod meg az esélyt a bizonyításra, valamint a fizetéseden is meglátszik) ott is jól jön. Nem reprezentatív a minta, de azt láttam ismerősi körben, hogy ilyen apróságok mint a milyen programnyelvben kell programozni, meg társaik egyáltalán nem izgatja őket, inkább a feladat "szépsége" alapján szelektálnak, a programnyelvet pár óra - pár nap időintervallumban hozzánézik, bonyolultsági szint és lelkesedési szint függvényében :) .

Az ELTE progmatjáról sok rosszat olvastam, elég sokan panaszkodnak rá, hogy matematikusokat akarnak képezni.

Ez egyébként nem olyan meglepő, tekintve hogy a progmat rövidítés feloldása a programozó matematikus. ;)

Onnantól fogva, hogy elméleti már el is vetettem azonnal. Abban nem vagyok jó.

a kettő nagyon nem zárja ki egymást, de te tudod.

Szeretek / szeretnék a visszajelzésekre hallgatni és összességében az ELTE ilyen irányú szakjairól nem sok pozitív visszajelzést olvasni. Persze továbbra is várom a konkrét tapasztalatokat itt is, hiszen még semmi sem dőlt el.

nekem tesóm járt oda, először kicsit mérgelődött, hogy még egy sort se programoztak, aztán egyszer elkezdtek, azóta nagyon megy neki, nem számít, hogy milyen programnyelv, milyen környezet, egy feladathoz kb 1 óra alatt írt egy opencv wrappert (nyilván csak ahhoz a részhez amihez kellett). Azóta az egyetemi haverjával programoznak, saját vállalkozás... stb. Szerintem megéri ezért szenvedni, már amennyiben tényleg ezt akarod.

Ez egy 4 féléves képzés esetén sovány vigasz, főleg, hogy amikor csinálják csak úgy a lovak közé csapnak. Érzek abban némi veszélyt, ha valaki nem tudja elsőre felvenni azt a "ritmust".

Ha az alapképzést nem elte-n végezted, én nem ajánlanám, meg fogsz őrülni a matematika mennyiségétől.. (kollégám most csinálta az msc-t)

Igaz, hogy nem ott végeztem a bsc-t, de msc-re sem mennék oda...

Ami ma már programtervező informatikus.

A szemlélet valószínűleg még mai is a matematikus felé tendál: http://oktatas.atlatszo.hu/2016/02/03/fel-evig-meg-megmenekultek-az-programtervezo-informatikusok/

Ez egyébként a BME-n is probléma volt, ezért vezették be az elsősöknél a kötelező óralátogatást, kártyás azonosítással. Ez szerintem
egy jó kompromisszum, legalább első évben még járjon be a kedves diák, ne morzsolódjon le.

Ez lényegében fél évig tartott, azóta "nem működnek" az azonosító eszközök. Nem gondolom, hogy bárki szorgalmazta volna a javításukat.

Ezt jó tudni, köszi...

Ez költségtérítéses diáknál kb olyan, mintha a netflix felmondaná az előfizetésed, ha nem nézed eleget.

Mondjuk aki a mostani önköltségi díjak mellett nappalin jár elég "fura" szerzet lehet.

Van azért olyan előadás amire hiába érdekel a tárgy annyira rossz, hogy normális ember nem megy be mert idő pazarlás, meg vannak kamu tárgyak is amire a kutya nem jár (Ergonómia...)

Lehet, de amennyire tudom, a tananyag nem sokat változott az átnevezéssel.

így néznek ki a tantárgyak nevei: tanterv (nem hivatalos)
gyanítom, főleg arról szólnak a tárgyak, ami a nevük (azaz, adatbázisok néven nem analízis van, vagy vice versa)

Gratulálok: ADA-t tanítani 2016-ban...

Ez egy alapképzésen még csak elmegy, de ha még az MSc-n is egy agyon elméletiesített tanterv alapján oktatnak olyanokat is, akikről már az előző képzésben lássuk be nyíltan kiderült, hogy nem lesz belőlük kutató, az már probléma. Valószínűleg többet érne az egész, ha gyakorlatiasabban közelítenék meg, legalábbis annyira, hogy az a tudás a munkaerőpiacon valóban előny legyen.

Nyilván nekem is voltak nagyon felkészült, naprakész és valóban értéket közvetítő oktatóim is, azonban számtalanszor tapasztaltam azt is, hogy a 30 éve elsajátított anyagot papírok és jegyzetei segítségével körmölte fel a táblára, ami már kevésbé volt hiteles.

Pont msc-n kéne elméletesíteni, nem bsc-n. Bsc-n annak kéne kiderülni, hogy kinek van affinitása ahhoz, hogy az elméletbe is belemélyedjen.

+1

Ha a jövőben szeretél esetleg vezetői babérokra törni, érdemes megnézni ezt:
http://www.metropolitan.hu/tovabb/szakiranyu-tovabbkepzesek/executive-mba-for-it

Nem, ez az irány nem vonz.

@traveller7 - priviben tudnál többet mondani erről a képzésről? köszönöm

+1, szerintem sokakat érdekelne innen

Most nekem az jutott eszembe, hogy mindez fordított megközelítésben hogy néz ki?
Ha pl. nem akarsz végzettséget, se "mesterképzést", mert még alapdiplomád sincs és nem is akarsz, de már gyakorlati tapasztalatokra alapozva és autodidakta módon, plusz tanfolyamokkal "kitanulva" a szakmát senior rendszermérnök pozícióban vagy (13+ éve a cégnél folyamatosan fejlődve) egy multinál, akkor milyen lehetőséged, illetve egyáltalán van-e valamilyen lehetőséged külföldön elhelyezkedni és érvényesülni?

Ez nagyon jó kérdés. Szerintem cége válogatja. Én a helyedben elvégeznék egy bsc IT képzést kb. ott ahol a legegyszerűbben megvan, azt annyi.

írtam, hogy nem akarom. semmi olyat nem tudnak mutatni, aminek hasznát venném.

Már ha sikerül kifognod olyat, ahol egyáltalán akarnának mutatni is valamit.

Ha ilyen adottságokkal felregisztrálsz linkedinre nagyon gyorsan megkapod a választ.

á, minden hr-est elhajtok, mert nem akarok váltani :)
kifejezetten külföld érdekel, mert lehet egyszer betelik a pohár és felkapom a családot menekülni innen.

Külföldire is gondoltam. Nálam minden második szerintem az és én csak egy béna junior vagyok.

Nemrég láttam ezt a tanulmányt: http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/dpr/hazai_dpr/frissdiplomasok2014_zarotanulmany

Nem mondom, hogy valós adatokat tartalmaz, hiszen szerintem a friss diplomások nettó havi átlagjövedelme az ebben írtaknál alacsonyabb, de mutatkozik különbség az alapszak és a mesterszak között.

Ha msc helyett dolgozol, akkor annyi munka után már többet fogsz érni :).

--

Hm, szóval az egyetem csupán egy erős motiváció azért, hogy megtanulj valamit, amit egyébként durván fogalmazva otthon is megtanulhatnál? :) Semmi egyéb plusz csak egy kis kötelességtudat erősítés?!

nem, szerintem ezt nem mondta (nem ezt mondta).
--
blogom

Utolsó körös UP!
Tapasztalatok még esetleg valakitől, melyik felsőoktatási intézményben lehet mondjuk "munkahely kompatibilis" programozási tudást szerezni. (Persze tudom, hogy azt tapasztalattal lehet a legjobban elsajátítani, de 2 év valóban intenzív programozás után azt kell mondjam, van olyan probléma akár egy hobbiprojektben is, amivel elszüttyögök vagy egy hétig is...)

Attól tartok, hogy ilyen nincs. Én mérnök info BSc után az ELTE prog.tervezö informatikusra mentem volna, de végül nem iratkoztam be. Akkor már egy éve voltam gyakornok az NSN-nél, inkább oda mentem full-time-ba. Ugyan nem felsöoktatási intézmény, de valószínüleg elég gyakorlati, az a greenfox és társai (viszont itt nincs államilag támogatott).

Az egyetemen matekot fogsz tanulni, a.k.a "szemlélet" ahogy a lelki szegények nevezik. Ha látod hogy ezt a tudást hogy tudod kamatoztatni az iparban akkor jó választás az egyetem. Ha fogalmad sincs mire jó ez az egész akkor a hajadra kenheted a papírodat. Majd 6 év munka után egyszer szembejön egy feladat amihez kellene a matek és beugrik hogy hoppá mintha ezt a témakört hallottad volna az egyetemen, de addigra egy deriválást se tudsz megcsinálni nem hogy alkalmazni amit tanultál.

"Majd 6 év munka után egyszer szembejön egy feladat amihez kellene a matek"

A tapasztalatom az, hogy gyakran meg ennek a felismereseig sem jutnak el. Nekilatnak szepen probalkozassal...

Amugy becsulom a kitartasod, de baratunk szilardan ragaszkodik ahhoz, hogy o mesterkepzes cimen tanfolyamra szeretne jarni. A Master of Science az ugyebar, ahogy a neve is sugallna egy *tudomanyos* fokozat, de itt is latszik, hogy mennyire felesleges, hiszen meg arra sem vagyunk kepesek ennek birtokaban, hogy elmagyarazzuk, hogy mi is az. ;-)

Ha így nézzük a BSc-ben is benne van a tudomány, mint kifejezés, a legtöbben mégsem tudományos munkát végeznek annak birtokában.
Ha úgy látjátok, egy tanfolyam értékesebb(valóban használható) tudást ad, akkor ezzel kapcsolatban is szívesen fogadok lehetőségeket vagy ajánlatokat.
Sokszor hallom azt vagy olvasom mesterszakot végzettektől, hogy nem igazán tudják megfogalmazni, mi az amivel többek lettek. Amit jobban tudnak. Mennyivel nőtt az "értékük".
Nem szeretnék ebbe a hibába esni! :)

Ismét azt tudom mondani hogy látnod kell amit tanítanak azt TE hogy fogod tudni használni az iparban. Az általad említett emberek okosabbak lettek de fogalmuk sincs hogy aknázzák ki az ipart - az egy teljesen külön skill amire vagy rájössz vagy nem. Ha érdekel kezdj bele max abbahagyod 1 év után, de magától a papírtól nem nagyon leszel előrébb.

Ha kódolni szeretnél csinálj pl. egy Oracle Java vizsgát, ha az megvan kb bárhova felvesznek ahová Java fejlesztőt keresnek.

Viszont ha mesterszakon is lehet(ne) hasznos dolgokat tanulni olcsóbb megoldás lenne a megmaradt állami félévekkel, mint mondjuk az OCJP.

Ezt nyugodtan elfelejtheted. Értelmes gyakorlati dolgokat egyetemen szinte csak és kizárólag külsős (cégek által odavitt) projekteken lehet tanulni. Azt meg lehet a cégnél is csinálni, sőt, sokkal jobban is jársz, ha náluk csinálod.

Nem mondom, hogy az nem értelmes, amit oktatnak, de egy PhD-s valószínűleg nagyobb hasznát fogja venni, mint aki utána gyakorlati dolgokkal kell, hogy foglalkozzon. Nem értem, miért nincs olyan egyetem vagy szak, ami ezt áthidalná.

Értelmes, de nem igazán gyakorlati.

Azért nincsen ilyen szak, mert az informatikában ezek a dolgok kb. 5-10 év alatt elavulnak. Mire kidolgozzák a tematikát/tananyagokat, megtalálják hozzá a megfelelő embereket, jóváhagyatják, el is indul, addigra lassacskán el is avul az egész, lehet elölről kezdeni. Gyakorlati dolgokra kb. az önálló labor, tdk, diplomamunka, meg ehhez hasonló dolgok valók a jelenlegi konstrukcióban.

És igazából az igény sincs meg arra, hogy ezt ennél jobban erősítsék. Illetve értem, hogy ez neked tetszene, de a cégek generálják a munkaerőpiaci igényt, ők pedig ezt maguk lerendezik (vagy saját programmal, vagy összehaverkodnak valami közeli egyetemmel, és az ő konkrét igényeikre indítanak célzott projekteket - a leginkább tipikus esete ennek a diplomamunka kiírás).

> Nem értem, miért nincs olyan egyetem vagy szak, ami ezt áthidalná.

Mert az akadémikusok éhen halnának az iparban, 90%-uk sosem dolgozott benne. Az oktatóknak csak nyűg a "tanítás" amit kénytelenek végezni az egyetemi pozíciójuk mellett.

+1
Bizony

Az akadémikusokról nem tudok nyilatkozni, de az egyetemi oktatók között azt látom, hogy nagy részük nem egy lábon áll, másodállásuk(aik) van(nak). Persze nyilván ha valaki mellette mondjuk kereskedőként dolgozik, az nem viszi előre, de nem hiszem, hogy ez a tendencia.

Ha van másodállása, akkor éppen azért foglalkozik csak a legminimálisabban az oktatáshoz kapcsolodó feladataival. Ennek jelei, hogy össze vissza csapong a tananyagban, nem tartja a tantervben megadott sorrendet. A gyakorlatvezetői ezért sokszor az elméletet is kényetelenek leadni, a gyakorlati rész rovására. Másik jele, ha sokszor késik vagy sokat hiányzik és mások jönnek be helyette megtartani az előadásokat. Ők pedig lehetnek a beosztottjai vagy esetleg egy gyakorlatvezető, aki diából felolvassa az anyagot.

Szóval aki keményen tolja a pénzkeresést, annak csak szükséges rossz, hogy oktat mellette. Kapcsolati háló építésre, új ügyfelekkel való összeismerkedésre remek hely egy egyetem az oktató számára. A tudományos fokozatokhoz szükséges publikációk pedig könnyen megvannak a phd-sek publikációival, mivel ráiratják magukat is társszerzőként.

Rengeteg certifikacios program van, kulonfele cegek kinalnak ilyet a sajat termekvonalukra vagy preferalt megoldasaikra szabva. Ezeknek a certifikacioknak van piaci erteke, de csak addig, amig a technologia / termek ki nem hal.

Ezen kivul vannak fuggetlen (vagy annak mondott) szakmau szervezetek is, ezek viszont altalaban magasabb vegzettseget, hosszabb munkatapasztalatot, esetleg szakmai tamogatokat irnak elo ahhoz, hogy egyaltalan belekzdhess a programba. Ezek cserebe altalanosabb programok, pl. architect, QM, safety, stb, tehat feltetlenul altalanosabb es atfogobb temakorokben.

Ezért is nem certifikációban vagy tanfolyamban gondolkoznék. Nagyon hasznos dolog a tudomány, de amikor papíron való elméleti tusák után annyi a zárszava egy tárgynak, hogy ezeket le is lehetne programozni, így meg úgy lehetne használni, szerintem jogos a kérdés, hogy akkor miért nem azt csináltuk!? Ugyanis általában ezek használata vagy leprogramozás (számomra) egyáltalán nem triviális. Így pedig hasznukat venni sem tudom, mert nem tudom hogyan használjam akármire is.

Erre vannak a targykhoz kapcsolodo gyakorlatok, vagy laborok.

Épp ez lett volna a topik célja!, hogy felderítsem a gyakorlat hol tényleges, mondjuk irányított gyakorlat. Ilyen egyetemekről, szakokról vártam volna ide a visszajelzést. :)

Ez alapján Te úgy képzeled, hogy a munkahelyen megmondják, hogy mit kell csinálni, azt megcsinálod a meglévő információid alapján és ezt ismételgetitek. Igen, lehet így dolgozni és nem, ehhez nem nyújt tényleges segítséget az egyetem.

De egy érdekes kérdés: szerinted aki megmondja, hogy mit kell csinálni, az honnan tudja ezt? Ha olyan munkát szeretnél, ami nem ilyen megmondós-megcsinálós akkor segíthet az egyetem.

Én régebben jártam egyetemre, még az egységes képzésre, de a mostani MSc-s tárgyak jó része tipikusan szerepelt a 3-5. évfolyamokon a tananyagban. Sorolok egy párat, hogy nekem mi mire volt jó:

Formális módszerek, szoftver- és rendszerellenőrzés

Megtanultam azt, hogy mennyire hasznos egy jó, egységes absztrakciós szinten készített rajz. Próbálj meg akárcsak egy közepes méretű problémát megoldani enélkül. Megtanultam, hogy mikor fontos és mikor nem fontos lefedni a határeseteket egy informatikai rendszer esetében, mikor költséghatékony közel tökéleteset alkotni, és mikor jobb bizonyos problémákat egyszerűen elengedni. Ha képes vagy ilyenekben is gondolkodni és ezeket jól előadni, akkor utasításokat végrehajtó nem-emberi főemlősből könnyen kinőheted magad iránymutató vezetővé, ami sokszor többet fizet.

Algoritmuselmélet, információelmélet, kódelmélet, teljesítményelemzés és hasonló nevű tárgyak

Megtanultam pár érdekes algoritmus (pl. tömörítés, hibajavítás és hasonlók) működését és sajátosságait. Nem programozok a munkám során, de az a tapasztalatom, hogy a gyakorlatban többet fizetnek annak a rendszergazdának, aki ha látja, hogy egy 4 CPU-s gépen kiakad 1 CPU 100%-ra a többi meg pihen nem annyit mond, hogy "szar a szoftver", hanem tud segíteni elmagyarázni a fejlesztőnek, hogy mire figyeljen a programja kapcsán. Meg annak is, aki ilyen ismeretekkel felvértezve a kőbevésetten vacak programokat úgy osztja szét gépek között, hogy sokmillió Ft-tal olcsóbb legyen a rendszerek alá a vas.

Elosztott rendszerek, szolgáltatásorientált rendszerintegráció és hasonlók

Ezek arra voltak jók, hogy legyen alapom megérteni a mai gyakorlatban is működő rendszereket, ezek együttműködését. Tipikus eset, amikor a programozó bután néz a MongoDB-re, hogy "he, ez leállt, biztosan rossz!", én meg belinkelem neki ezt (http://i.stack.imgur.com/a9hMn.png), aztán néz bután, pedig szépen rajta van, hogy az ő kedvenc szuper elosztott adatbázisának fontosabb a konzisztencia, mint az elérhetőség, ezérthát persze, hogy bizonyos esetekben leáll. Jobb szakember vagy, ha az ilyeneket érted. Tökéleteset alkotni úgysem lehet, de ha tisztában vagy azzal, hogy milyen hiba történhet, akkor tudsz rá készülni. Ez sokat ér, a piacon is.

Számítógép- és távközlő hálózatok

Ezek engem arra tanítottak meg, hogy ne akarjak hálózatos lenni. Szép tudomány, de van egy csomó hülye kötöttsége (A/B/C címosztályok? Miért nem CIDR? Mert 30 éve nem ment? Oké, de _ma_ miért nem CIDR?), én meg nem szeretem az ilyen területeket. Másoknak jó lehet a terület, engem nem érdekel. Igen, ilyen is van tárgyként, az egyetem nem 100%-ig testreszabott.

Biztonsági tárgyak

Megtanított a kockázatarányos védekezés fogalmára. Aki elfogadja ezt a fogalmat létezőnek, az irgalmatlanul sokkal hatékonyabbá tud válni a munkájában.

Az itt szereplő szemléletmódokat sokszor visszaköszönőnek látom a felsőoktatást végzett kollégákban és sokszor nem látom visszaköszönőnek azokban, akik nem végeztek főiskolát/egyetemet. Vannak kivételek, de látok korrelációt a két dolog között.

Nagyon szep osszefoglalas.

http://karikasostor.hu - Az autentikus zajforrás.

+1, nagyon is hasznos dolgok ezek

Asszem már lejárt a határidő de remélem hogy inkább a munka világát választottad :)
Szerintem egy infós MA -nak semmiféle hozzáadott értéke nincs, cserébe elvesztesz 2-3 évet amiből karriert is faraghatnál.

--
arch,debian,osmc,android,windows

azért tudva, hogy milyen különbség van egy egyetemet végzett felvételiző meg egy fősulis vagy önképzett delikvens között, az itt lévő kommentek félelmetesek.

Én Hassan-ék MSc-jét toltam a BME-n anno (akkor még csak simán szakiránynak hívták), fejből tudtam kódolni 3-4 különböző nyelven és átláttam rengeteg architekturális modellt.

Diploma után 3 hónappal már technical architect titulusom volt az EPAM-ban, és az Expedia egyik leányának migrációját szerveztem, meg a PHP-sok és frontendesek felvételijét intéztem.

Itt azért szembesültünk sokszor vele, hogy praktikus kérdésekre (reflectionnel megoldandó kódrészlet, design patternek ismerete, stb), a napi munkából kivett és leegyszerűsített kódokat használva is ég és föld volt a különbség.

Lehet hogy azóta változott a világ, de az is lehet hogy a Kékestetőről nem látszanak az Alpok..

Ez sokszor egyéni képességek kérdése, illetve nem is az egyetem az egyetlen útja ezek megszerzésének.

Nekem van olyan ismerősöm, aki BSc-t sem végzett, most pedig egy Fortune 500-as cégnél people manager. Most végigpörgettem néhány EPAM-os architect kiírást, _egyikben_sem_ volt a követelmények között felsőfokú végzettség. Goto 0, nem az egyetem a kizárólagos útja a boldogulásnak.

A mi időnkben - 2008 - még bőven elvárás volt az architectektől a felsőfokú, de én a 334. alkalmazottja voltam egy olyan cégnek aminek a mostani létszáma 1200 felett van.

A ppl manager - ahogy a neve is mutatja - elsősorban humán szakember.

Az egyetem lesz az a hely, ahol még explicit elvárják tőle, hogy tartson fejbe dolgokat, és átfogó képpel rendelkezzen. Ott és csak ott adnak rá időt és teret. Ezt munkában szinte lehetetlen megszerezni. Munkában tapasztalatot szerezni olyan, mint zseblámpával mászkálni egy barlangrendszerben: sose tudhatod, mi van előtted.

Az egyetem dolga az, hogy belédverje a térképet, meg a barlangászati ismereteket, azaz amikor sötétben tapogatódzol, akkor is tudd, hol kell lennie járatnak.

Innen a buli túlfeléről tökvilágos, mire volt való a mesterképzés és miért fontos, hogy a szakma top 10%-a túlessen rajt, ami meglep az az, hogy ezt a zseblámpás sötétséget sokan annyira természetesnek veszik, hogy azt hiszik, nincs is más világ, és mindenki aki azt mondja hogy a barlang egy tök átlátható valami valójában nagyképűsködik csak hisz SENKI nem látja a barlangot. Dehogynem.

tényleg ennyire látszik ez (az msc-sek mennyivel jobbak) kívülről?

pont a héten volt Hassanéknál egy laborom, a rendkívül felbaszott. Oracle és MS SQL Server témakörben, PL/SQL és T-SQL a témakör. A laborvezető konkrétan ott elhasalt, hogy egy Oracle-s szekvenciából tépjen néhány értéket - de a laborvezetése később is csak annyi volt, hogy kérdés esetén felolvasta a megoldókulcs vonatkozó fejezetét.

Pedig néha annyira lelkes lennék, hogy MSc-, meg minden. De amikor ilyenek jönnek szembe (ugyanaznap reggel láttam, ahogy LZ 1.3-as JDK-val demóz valamit...), az annyira lehangoló.

Nem mellesleg, nem sok embert ismerek, aki MSc-t végzett, de tipikusan nem őket sorolnám a top10%-ba.
--
blogom

nézd máshonnan: ez lesz az utolsó hely ahol a PL/SQL és a T-SQL EGYSZERRE fordul elő. Mindkettőnek látod előnyét-hátrányát.

utána be fogsz kerülni egy környezetbe, ahol vallásosan (és tényleg, a pszichológiai jelenség mögötte konkrétan ugyanaz mint a vallás és hitválasztás mögött) ragaszkodni fognak egyikhez vagy másikhoz. Az oka egyébként az lesz, hogy abban nöttek fel, és a másikat nem ismerik vele azonos szinten, de ezt maguknak se tudják bevallani. Na, ez az a jelenség amiről beszéltem mint gyakorlati tapasztalatból szerzés vs egyetem.

LZ-vel az a bajom, hogy az elmélete is le van maradva, ráadásul még pontatlanul is tudja, és amikor vizsgán a pontatlan hülyeséget kéri számon akkor falra mászom (és emiatt persze LZ-ben kialakult egy olyan reflex, hogy nem ismer se embert, se Istent, ha tévedésről van szó, az csak te lehettél - szintén a kognitív disszonancia jelenségek széles tárházából származik), de nyilván leginkább az egyetemen volt időm hogy tanuljak tervezéselméletet, még ha nem is órán.

Soroljuk fel hogy az országban hányan vannak akik tudnak szoftvert tervezni is, nem csak írni.

Azért nem ismersz sok embert valószínűleg mert elsők közt mentek külföldre, és ha a műegyetemre jársz, meg mellette valahol Oracle-lel szívsz akkor nem jön veled szembe.

LZ... Kapufáról beszélünk? Az az ember ~20 évvel ezelőtt se volt sok mindenre jó.

hahaha.. 99-ben kezdtem az egyetemet, de úgy látszik, erre a jóemberre mások is hálásan gondolnak vissza.... xD

'90-ben kezdtem az egyetemet, már akkor is volt Kapufa...

Ó, dehogynem, csak amit tanít, az a hallgatók 99%-a számára tök haszontalan. De azt azért megtanította, hogy miért is szarok a régebbi módszertanok :-)

> ez lesz az utolsó hely ahol a PL/SQL és a T-SQL EGYSZERRE fordul elő

Na ne viccelj. :) Elég sok vállalat és állami szerv infrájába látok bele, de egyet sem tudok mondani, ahol ne lenne mindenféle. Az max a startupokra jellemző, hogy a "CTO" egy ökoszisztémát ismer/kedvel, és arra épül minden.

A vallásos ragaszkodás persze lehet igaz, de egyéni vagy max team szinten.

> nézd máshonnan: ez lesz az utolsó hely ahol a PL/SQL és a T-SQL EGYSZERRE fordul elő

ez tök jó, tényleg. ha nem ez lenne a szint, hogy a megoldókulcsot olvassa fel a gyakorlatvezető, mert ő nem ismeri az általa oktatandó technológiákat.

az egyetemnek két előnye van, szerintem, az otthoni tanuláshoz képest:
- összeállított tananyag
- oktatói jelenlét

tulajdonképpen a másodikat az esetek 50%-ban lőhetem, mert a gyakorlatvezetők többsége* a fent emlegetett szinten játszik. („hát, én is csak tavaly végeztem a tárgyat, nem tudom”, „sosem használtam még gyakorlatban ezt”, „én csak egy doktorandusz vagyok, nem nagyon foglalkozom ilyennel”, etc.)
a normálisabbja legalább beismeri, hogy tényleg nem ért hozzá, s felajánlja, hogy továbbdobja a kérdéseimet valakinek, aki ért hozzá.
a kevésbé normálisabbja erre sem képes, elintézi egy „nálam nem működik, de nálatok biztosan fog”-gal, esetleg tényleg szóról szóra felolvassa a megoldókulcsot.

az összeállított tananyag kb. ugyanennyit ér, amikor tele van az oktatás olyanokkal, mint LZ.

cserébe elvesz az időmből heti 10-15 órát, csak a kontaktórák. ez alatt az idő alatt, egy normális informatikus kiválogatja, hogy minek érdemes utánanézni (~5 óra), majd legalább ugyanennyit belelöl (~10 óra).

*: tisztelet a néhány kivételnek, akihez szerencsém volt.
--
blogom

@OP: jelentkeztél végül MSc képzésre?

Igen, sőt természetesen fel is vettek. :)

Melyik intézmény-szak pároson folytatod tanulmányaid? :)

Az, hogy folytatom is még a (közel)jövő zenéje.

De hol folytatnád, ha úgy adódik (hova, mire vettek fel)?

Nem osztanám meg itt az egész világgal mégsem. :)
Nem látom miért lenne ennek bármi előnye is.

Azok után, hogy többen végigkövettük a szálad, kíváncsiak lettünk volna, szerintem csak ennyi.

Én is sok szálat végigkövettem, de például még soha senki nem írta le, hol és milyen pozícióban dolgozik. :) Ez is egy érzékeny adat, főleg egy mesterképzésnél, amire egy intézményben ~50 fő jár.

Ne érts félre, engem nem érdekel, hová miért mehetsz, de rólam pl. egyetlen kereséssel meg lehet tudni, hol dolgozom. (Ellenben nem a Facebook-ról...) _Szerintem_ ez az "adok magamra" rovatba tartozik. (Dolgoztam olyan pozícióban is, ahol kifejezetten tiltották a biztonsági előírások, hogy ez így lehessen, akkor természetesen nem is volt.)
------------------------
{0} ok boto
boto ?

szóval Parafenomén szakra jelentkeztél és most szégyelled. Ennyi. Köszönjük, kérem kapcsolja ki.
-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Senkinek sem kell szégyenkeznie amiatt, hogy milyen szakra jár. Alapvetően a papírért az életben csak dicséretet és vállveregetést lehet kapni, de pénzt nem.

Régen rossz, ha valaki _csak_és_kizárólag_ a jobb anyagi juttatás reményében tanul valamit.

Ha nem ez motiválná az embert, akkor mindenki tanár lenne, ahol a teljes képzési idő alatt pályán maradási támogatást fizetnek ösztöndíj gyanánt nagyobb értékben, mint a műszaki területen elérhető tanulmányi ösztöndíj. Amint sikerült elvégezni az amúgy nem túl nehéz szakokat elég egy megüresedett pozíció és egy telefon után már ülhet is be a tanári asztal mögé(nem, nincs 8 körös kiválasztási folyamat), csupán a papírját kell meglobogtatnia. Nem, nem kell nyelveket beszélni napi szinten és a jelenlegi kezdő fizetése nem sokkal van alatta a kezdő informatikus fizetésnek.

Akik állandóan mások helyzetével foglalkoznak a sajátjuk helyett, ritkán érnek maguk el bármit is.
------------------------
{0} ok boto
boto ?

Akik midig a saját helyzetükkel foglalkoznak sohasem értik meg a világot, élnek egy kicsi dobozban, reális világkép nélkül. Nem kell foglalkozni vele, engem sem érdekel senki másnak az élete, de az ilyesmiket azért jó tudni.
Harmadrészt pedig senki ne tegyen úgy, mintha a szeretetszolgálat munkatársa lenne, hiszen minden pénzből élünk, nem szükséges alakoskodni.

> szeretetszolgálat munkatársa lenne, hiszen minden pénzből élünk, nem szükséges alakoskodni.

Mondjuk Isten ments az olyanoktól, akik csak a pénz miatt lettek informatikusok, végigszenvedték magukat egy BSc-n és egy MSc-n (mert kell a papír!), de mellette olyan seggek hozzá, s még csak nem is érdekli őket...
Aztán amikmor kiesnek az egyetemről, megy a hiszti, hogy az egyetemen 10+ éves, elavult dolgokat oktatnak. De saját idejéből egy percet nem hajlandó arra áldozni, hogy utánanézzen az aktuális dolgoknak, mert neki van papírja...

oh, wait...
--
blogom

Nem véletlenül emeltem ki a tanári hivatásnál a papírlobogtatást. Ez valóban nem arról szól, ugyanakkor tanulás alatt kevesebb ösztöndíjért és utána hasonló kezdő fizetésért egy nehezebb szak és hivatás. Mi ez, ha nem elhivatottság!? :)

lol
10/10

Előzményeket is érdemes olvasni a témában, valamint megnézni azt is, hogy az általam is elvégzett szak önköltségi értéke 2.100.000 Ft. Arra gondolnék, hogy a szakok között a többszörös ár többszörösen értékes tudást is jelent és nem csak azért kerül egy szak egy másik háromszorosába, mert valakinek épp azokat a billentyűket sikerült eltalálnia. Az sem baj, ha nem adnak értékesebb tudást, mint mondjuk egy olcsóbb szakon, viszont akkor az árakat is le kellene vinni.

Az elhivatottságot pedig inkább hagyjuk, mert én is jártam már pár munkahelyen és pontosan tudom, mennyire elhivatott az átlag munkavállaló. Ne butítsuk egymást.

> az általam is elvégzett szak önköltségi értéke 2.100.000 Ft

Amúgy figyu, matekozzunk. Legyen mondjuk 2.000.000 forint a képzés. Diplomázás után dolgozol mondjuk negyven évet, csak hogy egyszerű legyen a számolás. Ha havonta (jelenértéken) már csak 4166 forinttal többet keresel, akkor nullszaldós a biznisz.

Minden egyes thread, amit elkezdesz, arról szól, hogy virnyogsz valami miatt - ez nem tetszik, az nem tetszik, miért nem keresek nettó misit kezdőként, stb. Figyelj: egy tetszőleges egyetemet bárki el tud végezni. BÁRKI. Manapság különösebben olvasni sem kell hozzá tudni, de a tágabb ismerősi körben tudunk olyan _értelmi_fogyatékosról_, akinek szintén sikerült (nyilván az enyhébb fajtából).

Az élet sokkal egyszerűbb, ha nem kezdesz el sírni minden lehetséges alkalommal, hanem mondjuk proaktívan teszel ellene valamit.

A bárki kifejezés azért erős túlzás, érdemes megnézni a felvi statisztika szerint felvett hallgatók és az azt elvégzett emberek számát. Mutatkozni fog némi differencia. (Nyilván nem évenként hasonlítgatva.)

A "vinnyogásról" annyit, hogy nem a fizetés összegét nézem, az nem érdekel. Ahogy azt már írtam sokszor korábban is az értéke a fontos. Hiába hangzik szuperül az összeg, ha valójában minden olyan iszonyat árakon érhető el, hogy gyakorlatilag nullszaldós a munkába járás. Ezen valóban lehet vinnyogni vagy mellette keresni a lehetőségeket a "hö, miért vagy elégedetlen?!" emberek elfelejtésével.

> az általam is elvégzett szak önköltségi értéke 2.100.000 Ft
kifizetted? menj, és reklamálj az egyetemen, miért nem képesek ezért rendes anyagot oktatni...
de ha veszek egy ásót, majd árokásást vállalok bérbe, kurvadrágán, kurvalassan, akkor nem az ügyfeleimet (akik fizetnek nekem az árokásó tudásomért) ócsárolom, ha a kapott ásó szar, és csak lassan, meg nehezen lehet vele haladni.
most őszintén, miért a munkaadód a hülye, ha egy darab szart nem ér a papír, amit az egyetem végén hozzádvágnak?

> Az elhivatottságot pedig inkább hagyjuk, mert én is jártam már pár munkahelyen és pontosan tudom, mennyire elhivatott az átlag munkavállaló. Ne butítsuk egymást.
ah, igen, ennél a takarózásnál már csak az „állam nem ment meg engem” mentegetőzést bírom jobban.

ps.: és igen, olvastam az összes szál elejét. nekem az jön le, anyuci azt modta, „legyél fiam informatikus, csak 5 év egyetemen szopás, utána meg kurva gazdag leszel”. aztán mikor szembekerülsz azzal, hogy úbaszki, ez lehet, hogy egy egyetemi diploma után nem olyan egyszerű, meg szeretni is kéne azt, amit csinálok, meg mások sokkal jobbak nálam (igen, b+, beleölik azt az időt, s nem egy vacak egyetemi diplomával takaróznak), akkor elkezdtél hisztizni, hogy szarazélet, szarinformatikusnaklenni, szarinformatikaimunkaadók.

meg kell hogy lepjelek: szerintem egészen sok, boldog informatikus van itthon.
--
blogom

Az, hogy ki mennyire boldog nem ettől függ, hiszen nézzünk csak körül mennyi minimálbérből élő boldog embert is láthatunk. Viszont a flame wart szerintem is hagyjuk, mindenki tudja miről van szó, esetleg aki nagyon elvakult, az nem.

nagyon remélem, hogy sosem fogok együtt dolgozni ákossal :D

Tényleg nem lenne szükséges, de szemlátomást képtelen vagy abbahagyni. Segítek: Te mások fizetésének konkrét mértékével vagy elfoglalva, én azzal, hogy a sajátom - bármennyi is éppen - elég legyen a családom számára.
------------------------
{0} ok boto
boto ?

Az első jobbá teszi a világot, a második meg nem. (sőt, potenciálisan rosszabbá)

Kifejtenéd?
------------------------
{0} ok boto
boto ?

Petőfi v Mészáros

Neki az a baja, hogy mások is közel annyit keresnek, mint amennyi neki kinéz kezdőként. Ha a Lidlbe nem bruttó 300-ért csak 150-ért keresnének főpénztárost, egyből boldog lenne a 300 bruttóval.. önértékelési problémái (is) vannak a srácnak.

Nem önértékelés, de valóban sokkal jobban érezném magam, ha mondjuk egy kezdő tanár csak nettó ~100e-t keresne. Sokkal jobb lenne, hiszen más lenne az én fizetésem értéke is.

Remélem ez komoly, mert viccnek elég erős lenne..

Ha az önértékeléseden segít: a te fizetésed az évek során drámaian emelkedni fog (ha nem is az egóddal arányosan), a pedagógusoké meg alig. Ha az inflációt és a növekvő kötelező óraszámokat belekalkuláljuk, akkor szinten van/csökken.
Egyetemi oktatóknak dettó.

De azért még mondj ilyen dolgokat, hadd gyakorolhassam a dühkitörésem elfojtását/levezetését, mert ilyen parasztságokat rég olvastam.

Nem vagy normális. Sőt, egy idióta vagy.

Aki ennyiből ilyen mélyen szántó és megfontolt következtetést von le... nem tudom biztosan adnom kell e a véleményére...

Noha én is műszaki területen tanulok, de többet keresek az agrár vállakozásommal mintha programoznék teljes állásban + még csak nem is dolgozom vele annyit. Viszont érdekel a kutatás/projektek/valami maradandót alkotni és állandóan fejlesztem magam + becsülöm akik nálam okosabbak (és milyen sokan vannak, nap mint nap látom). A munka nem büdös, ha kint ások másokkal és nem érzem magam felsőbbrendűnek mert több diplomám van valakinél. Rengeteg ember sikeres papír nélkül mert nem szemfedővel járnak a világban + szorgalmasak és alázatosak. Hidd el a szerénység kifizetődik hosszú távon.

A tanárokra szükség van + nem vagy az, nem is tudod mi az kb olyan mint a corvinust fikázni, persze egy gazdelemző köröket ver rád matekból, de arról már fogalmad nincs, mert ugye az is egy szabadidőközpont ahogy a magad "fajták" hívják.

Mielőtt továbblépünk a tanár szó jelentse a közoktatási tanárokat. Ők azok, akiket oktatásuk során elhalmoznak ösztöndíjakkal, majd egy megüresedett pozícióra mindenfajta előszűrés nélkül jutnak be önéletrajzuk leadása után.

Wut? Ez melyik ország?

Magyarország.

Fú, akkor valamit nagyon rosszul csinálunk itt a tanszéken...

Vagy valakik valahol máshol, nagyon rosszul csinálják, igen.

Ezzel csak annyit szerettem volna mondani, hogy olyan magabiztossággal állított olyan dolgokat, ami nagyon ellenkezik azzal, amit nap mint nap tapasztalok (közoktatásban /BME VIK/ tanítok, illetve családom jelentős része szintúgy), hogy azt hittem, már nem Magyarországról van szó.
De most, hogy már tudom, hogy igen, elgondolkodom az életemen, mert állítólag magas pozícióban kéne lennem, tele kitüntetéssel, ösztöndíjjal ;-). (Jó, kitüntetéseket kaptam már kari/tanszéki szinten. Sokra megyek vele ;-))
Tudnék amúgy insider sztorikat mesélni az egyetemen dolgozók _valódi_ életéről ;-).

Talán egyet mondanék: a
két dolog tart minket itt: a szellemi szabadság és az emberekkel való intenzív foglalkozás szeretete (ennek a kettőnek a lineáris kombinációja).

Te a rendszert mozgatod, más meg az eredményét látja.
A logika azt diktálja, hogy mi tudunk releváns megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy jól működik-e, és nem te.

"közoktatási tanárokat. Ők azok, akiket oktatásuk során elhalmoznak ösztöndíjakkal,"
"kéne lennem, tele kitüntetéssel, ösztöndíjjal ;-)."
http://eduline.hu/felsooktatas/2013/7/2/Ilyen_lesz_a_tanarkepzes_szeptembertol__ker_O3MILX

Szerinted a "közoktatási tanárokat oktatásuk során" mégis mit takar? Te pl beleesel?

közoktatás != felsőoktatás

Ahogy mondod, két külön szféra, utóbbiban pedig oktatók vannak inkább az esetek többségében.

Ez elég gáz hozzáállás.

Csináld a munkádat jól, kapj olyan fizetést, ami elég neked és amivel elégedett vagy. Ezzel foglalkozzál!

Mit törődsz azzal, hogy más mennyit keres? Attól neked nem lesz se jobb, se rosszabb.

Abbahagyni? Ennek a szálnak volt egy témája, amiről nem esett szó, de rögtön elkezdődött az anyagiaskodás. Ez ennyi, az annyi... A kedves Fórumozók foglalkoznak állandóan ezzel, ha pedig ezzel foglalkozunk, akkor ne rébuszokban beszéljünk, mert abból nem lehet információt szerezni, semmi értelme.

&> /dev/null
------------------------
{0} ok boto
boto ?

bookmark
--
blogom

Itt a kezdo fizetesen van a hagsuly? Ha egy karriert valaszt valaki azt gondoltam, hogy illik elore gondolkodni mondjuk 10 evre... Es szerintem ha egy informatikus fejlodik, tapasztalatot gyujt, olyan szakteruletre specializalodik amire van kereslet, halad a korral akkor sokkal meredekebb lehet a kereseti gorbelye mint egy tanarnak. Kivetelek vannak, de sztem altalanosagban informatikuskent jobban lehet felefele kapaszkodni (papirral vagy anelkul) akar onkepzessel is meg ha a beszallo fizetes kozel hasonlo mint sok masik szakmanal.

információhoz jutás esetleg

vagyunk páran a különböző egyetemekről ezért el tudnánk látni pár jó tanáccsal, esetleg témavezetés... stb.

Bár mindig vidéki intézmények hallgatója voltam, de szerintem a segítő szándék ritkán van jelen. Pláne ha téma ajánlásról lenne szó. Mondván azt mindenki maga tudja. Ez igaz is, az a kérdés az, hogyan lehet abból az elvárásokat is teljesítőt alkotni. Ez utóbbi a nehézkesebb.

Ez most komoly?

No comment...

Igen, komoly, szerencsére ennek a szűrőnek a kihagyásából következő hátrányokat nem a saját bőrömön éreztem meg, de közeli tanúja voltam és tanultam is belőle.

Nem csodálom, hogy bajod van az elhelyezkedéssel.

Az itteni hozzászólóknak is elég sok bajuk van, ennek mi sem jobb bizonyítéka, mint a hozzászólásaik. Nem tudom csak vicc e vagy a másik butítására irányuló kísérlet némelyik. Mindenesetre ezt a parttalan beszélgetést hagyjuk, mert ebben a szálban sem hangzott még el értékes információ.

Egyébként ezt sem tudom, hogy szándékos e, de a probléma itt nem az elhelyezkedéssel van. Nem tudom én vagyok e ennyire félreérthető vagy a flame warnak vannak ilyen komoly hagyományai itt.

Valahogy mindig ide lyukadsz ki, ha nem olyan választ kapsz, amit hallani szeretnél. Ne haragudj, de muszáj vagyok leírni neked, azt, amit, még ha helyenként nyers is leszek..

Az egyik fő probléma, amit nem vagy hajlandó elfogadni, megérteni, hogy attól, mert elvégeztél egy Info Bsc-t, semmivel sem vagy értékesebb, mint pl. egy tanár! Egyáltalán nem, ekképpen mesze nem is kell, vagy talán még csak nem is szabad többet keresned pl. nála. Tanultál három évig, nagyszerű, mit tudsz felmutatni? Mit csináltál az iskolán kívül? Vannak hasznos programjaid? Értesz egy kicsit is a programozáshoz a kötelező programokon kívül, amit szerencsés esetben nem mással írattál meg? Valami kurrens témához - mondjuk IT biztonság, agilis fejlesztés, adatbázisok, vagy bármi hasonló?

Mégis mi az, amitől te olyan k értékes kéne legyél egy munkaadónak?? Emlékeztetsz egy volt kollégámra - (még korban is hasonló hozzád, remélem ez nem generációs probléma, mert akkor még jobban megijedek..) elvégzett egy Bsc-t, előtte diákmunkás volt nálunk, nettó 160k körüli pénzért, de szent meggyőződése volt, hogy amint befejezi az iskolát (szintén info), simán 300k-t kell keresnie, hiszen az elvárható. Finoman mondtuk neki, hogy ez nem lesz így. Elkezdi idén az Msc-t, de kitart a tévképzete mellett, pedig ha 200k-val kezd, már boldog lehet. És te is az lehetnél, jelenleg a munkád jó eséllyel még annyit sem érne (ha más nem, a hozzáállásod miatt semmiképp). Próbáld meg felfogni és elfogadni, hogy attól, mert van egy népszerűnek számító diplomád, mág egy senki vagy a piacon, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, még rengeteget kell tanulnod, fejlődnöd - nagyon hosszú még az út ahhoz a 300k-hoz, hogy mást ne mondjak.
És de, neked a fizetés mértékével ugyanakkora problémád van, tekintve, hogy ha többet keresnél, az értéke is nőne. Az IT-s diplomád csak egy lehetőség, amiből kihozhatsz valamit, de az, hogy X évet tanulát érte, önmagában pont semmit nem ér (forintban kifejezve). Ébresztő!

Szerintem itt más probléma is van. Infó szakon "piacképes" tudást nem nagyon kap a kedves hallgató. Csak ezt senki nem mondja el. Ettől függetlenül van értelme, nem is kevés. Egy BSc képzésen megtanulja azt, hogy sajátítsa el rövid időn belül a piacképes tudást. Persze itt arra is figyelni kell, hogy hol végezte a sulit. Minden egyetemnek megvan a maga specialitása, ezért bizonyos területekkel jobban fog boldogulni. Pl egy ELTE Progmat-os megfog egy könyvet/doksit és pár nap múlva (ez pesszimista becslés akiket én láttam azok órák alatt megugrották) tetszőleges programnyelvben elfogadhatóan tud programozni.

Ha mérnöknek akar menni az ember, akkor érdemes kiválasztania a kedvenc területét és arra ráfeküdni, ezt egyébként nem árt a hallgatói évek alatt. Ha ezt jól csinálja akár a 300k is összejöhet, de ahhoz le kell tennie az embernek az asztalra rendesen.

Az MSc abban több, hogy itt már sokkal szélesebb az alapod, sokkal durvább dolgokra lehetsz képes sokkal gyorsabban. Ehhez is eléggé sokat hozzá kell tenni. De akkor már elvileg tudnod kell értelmezni a területedről a tudományos cikkeket is, esetleg felhasználni.

Ha ez a része nem érdekli, csak pl programozgatni akar, akkor akár ki is lehet hagyni az egész egyetemi mókát, elmegy valami céghez melózni, úgy is magasra lehet jutni. (nyilván üzemeltetőre is igaz)

A probléma itt, hogy nem igazán van képben a kérdező és makacs, nem akarja elfogadni ha itt többen elmondják mi a helyzet.

Korrekt.

Illetve még egyet hozzátennék: az egyetemnek elvben az is célja, hogy megtanítson ütemesen dolgozni, sok esetben stresszes körülmények közt (M.Sc.-n, ahol több kontaktunk van a hallgatóinkkal, a magunk részéről ezt próbáljuk is így csinálni)

természetesen így van

bocsi, dupla

A generációs problémára:

Valamelyik OP topicjában volt ez a link (nem tudom, ki linkelte, de köszi neki): http://waitbutwhy.com/2013/09/why-generation-y-yuppies-are-unhappy.html
--
blogom

'kovacsakos' sajnos betű szerint megfelel ennek a leírásnak. :(

Annyi különbséggel, hogy én a sikerre áldozok is, illetve elvárásaim már egyre kevésbé vannak.

Nagyon jó cikk! Köszi a linket! :)

+1, kíváncsi lettem volna.

Így, két félév elteltével mik a tapasztalataid? Eléggé gyakorlatorientált az MSc, ahova mentél?

Sajnos nem kaptam választ :( Pedig szerintem akik követték a szálat, azokat érdekelné, hogy alakulnak a dolgaid