Málta -- MFSL IV.

Kicsit röhögök magamban a római számokon a címben, mert hát a fiamnak az iskolában már a folyó írást sem kell tanulnia,
csupa nagybetűvel krikszkrakszolja tele a krikszkrakszolni való füzeteket. Hiába, a világ változik.

Mosolyogva ültem ki egy szál pólóban ebédelni Pieta-ban a kikötőbe, csak úgy a mólóra az olasztól hozott mittoménmivel.
Hajók már nem járnak, ahhoz hideg van, elmaradtak a búvárok is. 20 fok nyugalom.
Itt senki sem rohan. Nincs miért, nincs hova. Egy maratoni futó hamar begolyózna itt, nincs akkora a sziget, hogy egy rendes
távot lefusson. :)
Megtudtam, hogy otthon már esett a hó, hogy valakik már megint lelőttek egy repülőgépet, hogy nincs gyermekéhezés,
országunk erős, és a tisztelt Miniszterelnök úr mindent megtesz szeretett népéért, nem hiában ő az ország első szolgája.

Nem járok kocsmázni, focimeccsre, össze a haverokkal, csak a család. Már ami megmaradt belőle.
Reggelete csinálok kakaót és egy szendvicset a fiamnak, megmossa a fogát, felöltözünk, felvesszük a villogós cipőt és
az egyenruhát, berakom a kajáját a táskába, táskát a gyerekre és indulunk a suliba.

Rendszerint 7-kor leadom a gyereket a breakfast clubba, utána beülök a Becky's Cafe-ba egy kávéra elolvasni a híreket.
7 és 8 között mindig megérkezik a falu koldusa. Azaz nem is koldus. Laknia biztosan van valahol.
Elektromos tolókocsiban közlekedik, bár nem látszik kívülről de a lábai rosszak.
Dohányzik.
Nem beszél angolul.
35-40 éves lehet.
Mindig baseball sapka van rajta.

Van egy rettenetesen idegesítő szokása. Odagördül hangtalan mellém és egy jó nagyot rácsap arra a testrészemre amit éppen elér.
Utána tartja a markát, hogy adjak neki egy cigit. Pénzt sosem kér.
Egy időben szóltam neki, hogy ne csinálja, mert utálom. Sosem válaszolt.
Másnap megint hátbavágással köszöntött.
Kipróbáltam mindent. Mondtam angolul, angolul lassan, gyorsan, próbálkoztam cigaretta megvonással, hogy megértse, én nem
vagyok annyira oda a hátbacsapkodásaiért mint ő hiszi. Meg hogy tiszteljük már egymást. Leszarta.
Még máltaiul is mondtam neki, hogy héjj, - ma tmissx me - ne érj hozzám, faszkalap. Leszarja.
Annyi változás történt, hogy most már észrevehetően kisebbeket csapkod.

Azt hiszem hiányozna ha egyszer csak nem jönne. :D

( sj | 2015. 11. 24., k – 15:21 )

jol ertem, hogy valas utan a fiatok nalad, a lanyokat meg az exed vitte magaval?

Leszarta.

shortcut! :-)

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

( BaT | 2015. 11. 24., k – 21:48 )

"Kicsit röhögök magamban a római számokon a címben, mert hát a fiamnak az iskolában már a folyó írást sem kell tanulnia, csupa nagybetűvel krikszkrakszolja tele a krikszkrakszolni való füzeteket. Hiába, a világ változik."

AFAIK több országban is az a szokás, hogy először nyomtatott, majd később folyó írást is megtanítanak. Tehát nem marad ki a folyó írás, csak nem az az első. A magam részéről nem tudom eldönteni, hogy ez jó-e vagy sem, mindenesetre én rondán írok így is úgy is. :)

Azon kívül, hogy valamivel gyorsabb, mint a "nyomtatott" betűs (bár valamikor negyedikes koromban én is átszoktam a nyomtatott betűkre, hiába mondták, hogy "érettségin majd ilyet nem lehet", lehetett :), illetve fejleszti a motorikus izmokat.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

A folyó írás számomra nagyon szép dolog. Én magam rondán írok, de azt hiszem, hogy ez az első dolog egy gyerek életében, ahol nem csak az számít,
hogy mit csinál, hanem az is, hogy hogyan. Megtanulhatja általa az esztétikát, a szépség szeretetét és megismerheti az alkotás örömét.
Kiderül, hogy milyen a kapcsolata a világgal. Egyébként is, mi lesz a grafológusokkal? :D
Az írás maga az ember, ha csak nyomtatottal, vagy billentyűzeten ír, hamar személytelenné válik.

Lehet h sokaknak ez hülyeség, de én fontosnak tartom.
--
Ami elől menekülsz, az után szaladsz.

Bal kézzel, töltős tollal csodás folyó írást tanulni! Halálba szívattak vele alsóban. Gondold el, simán szétkened a tintát, mert nem tudod máshogy csinálni! Esztétikáról szó sem volt, már az is sikernek számított, ha nem voltam nyakig tintafoltos. Állítom, h a későbbi rossz helyesírásom is ennek a stressznek tudható be.
Bizonyára nagyon sok mindenről árulkodik a kézírás, de nekem nincs rá szükségem. 3-4 gépelt mondatból is le tudom vonni a szükséges következtetéseket - nekem az egyáltalán nem személytelen.

( ruczati | 2015. 11. 25., sze – 11:28 )

...Nem járok kocsmázni, focimeccsre, össze a haverokkal...
Ne szúrd el. 60évesen aknakeresővel/etc. már nem lesz akkor fun ezeket csinálni.