Mire megy el a bevetel?

Flame

Mire megy el a bevetel?

  • 611 megtekintés

( Toma_ | 2004. 10. 29., p – 13:51 )

[quote:a0f61caf47="Darkfish"]
Sajnos nálunk (tán a szocializmus szomorú maradványaképp) ez nem természetes, hanem megvetendő dolog. Kár, mert nem értjük meg, hogy csak akkor lesz egy dolog folyamatosan élő dolog, ha MEGÉRI foglalkozni vele. Ennek hiányában max hobbi lehet, vagy el-el haló dolgok sorozata.

Ehhez talan annyit, hogy nálunk sem megvetendo dolog a profit.
Nem is a profitot vetjuk meg, hanem az extra-extra profitot, amit a hazai vallakozok 1-5 ev alatt akarnak gatlastalanul, mindenkit legazolva 50-100 evre elore biztositva magukat megszerezni...
Ma ez a kapitalizmus magyarorszagon IMHO, politikai tamogatassal...

( _Joel | 2004. 10. 29., p – 14:09 )

[quote:bf36ceb39c="Toma_"]
Nem is a profitot vetjuk meg, hanem az extra-extra profitot, amit a hazai vallakozok 1-5 ev alatt akarnak gatlastalanul, mindenkit legazolva 50-100 evre elore biztositva magukat megszerezni...

Igazabol az extra-extra profitot altalaban a verseny korlatozasa teszi lehetove. Ez pedig ma itthon tobb szinten is igen ugyesen mukodik.

Amugy meg, ha en eladok valakinek valamit, ami annak a cegnek eves szinten mondjuk 1 milliard forint koltsegmegtakaritast okoz, akkor nem baj, ha ez neki 2 milliardba kerul. Mert 2 even belul behozza a koltseget a projekt. Es technologiai teruleten rengeteg ilyen projektet el lehet(ne) sutni.

Ha masik ceg ugyanezt 1,9 milliard forintert meg tudja csinalni, akkor kapja o a megbizast. Ha csak en tudom megcsinalni, akkor ugy arazok, ahogy nem szegyenlem. Errol szol a monopolium, ami lehet mestersegesen generalt (lasd Kozponti Kozbeszerzes 1-2 kitetele, hogy miert kellett pl a Sun linuxos x86-os szervereit RISC kategoriaban arulni: mert a CISC kategoriaban kovetelmeny a Windows HCL-en szerepelni:)

De visszaterve ontopicra: az egyetemista Linux hacker-ek egy ido utan lediplomaznak, es allast keresnek. Ha nem talalnak olyat, ahol tovabbra is Linux-ot hackeljenek, akkor vagy csinalnak egy Linux-os ceget, vagy elmennek Windowst eladni. Lattam mar ilyet... az utobbi jobb uzlet. Mar csak azert is, mert aki jo kernel hacker, az lehet meg csapnivalo cegvezeto...

( _Joel | 2004. 10. 29., p – 14:17 )

Ja, es hogy mire megy el a bevetel, pl Red Hat-nel?

Nos, tozsdei ceg, tessek elolvasni a publikus jelenteseket, amiket minden tozsdei cegnek kotelezo nyilvanossagra hozni...

( Toma_ | 2004. 10. 29., p – 14:55 )

[quote:81c25e7a11="_Joel"][quote:81c25e7a11="Toma_"]
Nem is a profitot vetjuk meg, hanem az extra-extra profitot, amit a hazai vallakozok 1-5 ev alatt akarnak gatlastalanul, mindenkit legazolva 50-100 evre elore biztositva magukat megszerezni...

Igazabol az extra-extra profitot altalaban a verseny korlatozasa teszi lehetove. Ez pedig ma itthon tobb szinten is igen ugyesen mukodik.

Amugy meg, ha en eladok valakinek valamit, ami annak a cegnek eves szinten mondjuk 1 milliard forint koltsegmegtakaritast okoz, akkor nem baj, ha ez neki 2 milliardba kerul. Mert 2 even belul behozza a koltseget a projekt.

Nem pont erre gondoltam, hanem a hatterere a profit megvetesnek:
A kertben all 3 uj terepjaro, az alkalmazottak meg minimalberen....
(Az ilyen profit megvetendo, es altalaban nem a kulfoldi multikra jellemzo... A magyar szivatja legjobban a honfitarsat...)

( mikebela777 | 2004. 10. 28., cs – 22:01 )

Eredekelne, hogy mire megy el a kereskedelmi linux-terjesztesek bevetele. Altalaban egy uj kiadas megjelenesekor (mint pl. manapsag a 9.2-es SuSE) a mellette szolo reklam jelentos reszet olyan programok dicserete alkotja, amelyek nem disztro-specifikusak, hanem a nyilt forraskodu programok fejlkesztoi kozossege mintegy nekik "ajandekozza", es barmelyik terjesztesben egyarant elofordulhatnak. (A kivetelek szama igazan nem nagy: MainActor, Textmaker, Planmaker...) Reszesedik-e a disztribuciok beveteleibol a nem terjeszteshez kotott programok fejlesztoi kozossege, vagy csak a tetszetos csali halatlan feladatat toltik-e be? Azert is kerdezem, mert az asztali Linux (M$-sel szembeni) sikere/sikeruletlensege nagy mertekben fugg a rendelkezesre bocsathato csomagvalasztek sokoldalusagatol es minosegetol. Marpedig jelenleg ugy tunik, hogy sokkal dinamikusabban no az uj terjesztesek mennyisege, semmint a programok szama es minosege. Es ez nem celszeru. (Nem sok ertelme van 100 fele live cd-t csinalni, amelyeken kb. mind ugyanaz megy, mikozben a programfejlesztes lassu vagy stagnal.)

( Darkfish | 2004. 10. 28., cs – 22:17 )

Fordított fontossági sorrendben.

5, A disztró fejlesztése. + esetleg a disztró számára fontos projectek pénzelése. pl Evolution.
4, Support. Az egész csak akkor ér valamit a nagyfelhasználók számára, ha van a disztróhoz FOLYAMATOS support. Tehát nem olyan, hogy vagy ráérek vele foglalkozni munka mellett vagy nem, hanem FIZETETT főállású munkatársak.
3, Reklám.
2, Cég rezsi költségei
1, És természetesen a Profit. Hisz minden cég csak ezért csinálja. Sajnos nálunk (tán a szocializmus szomorú maradványaképp) ez nem természetes, hanem megvetendő dolog. Kár, mert nem értjük meg, hogy csak akkor lesz egy dolog folyamatosan élő dolog, ha MEGÉRI foglalkozni vele. Ennek hiányában max hobbi lehet, vagy el-el haló dolgok sorozata.

( mikebela777 | 2004. 10. 28., cs – 22:20 )

És természetesen a Profit. Hisz minden cég csak ezért csinálja. Sajnos nálunk (tán a szocializmus szomorú maradványaképp) ez nem természetes, hanem megvetendő dolog. Kár, mert nem értjük meg, hogy csak akkor lesz egy dolog folyamatosan élő dolog, ha MEGÉRI foglalkozni vele. Ennek hiányában max hobbi lehet, vagy el-el haló dolgok sorozata.

A Debian vagy a Gentoo nem profitorientalt, de azert megsem nevezhetok "el-el halo dolgok sorozatainak".

( Darkfish | 2004. 10. 28., cs – 22:36 )

[quote:87d13a7608="mikebela777"]A Debian vagy a Gentoo nem profitorientalt, de azert megsem nevezhetok "el-el halo dolgok sorozatainak".

Igaz. De ilyen projectekből egy kettő kivételéve nem sok él meg. Hisz a támogatásokból is meg lehet élni. Kérdés meddig, meg milyen szinten.

Pl a te céged forgalma 1 millárd forint, nem értesz hozzá és van 20 szervered. Mit tennél rá:
-Debiant
-Novell linuxot (nem véletlenül írtam így)
Az egyik mögött egy évtizedek óta létező cég áll a maga referenciáival és garanciáival a másik mögött meg a "becs szóra folytatni fogjuk, a stabil verziónk a 2.2".

Ja a mi cégünknél Debian van. Más kérdés, hogy nincs 1 milliárdos forgalmunk.

( ghost | 2004. 10. 29., p – 00:13 )

[quote:3179a3e0a7="Darkfish"][quote:3179a3e0a7="mikebela777"]A Debian vagy a Gentoo nem profitorientalt, de azert megsem nevezhetok "el-el halo dolgok sorozatainak".

Igaz. De ilyen projectekből egy kettő kivételéve nem sok él meg. Hisz a támogatásokból is meg lehet élni. Kérdés meddig, meg milyen szinten.

Pl a te céged forgalma 1 millárd forint, nem értesz hozzá és van 20 szervered. Mit tennél rá:
-Debiant
-Novell linuxot (nem véletlenül írtam így)
Az egyik mögött egy évtizedek óta létező cég áll a maga referenciáival és garanciáival a másik mögött meg a "becs szóra folytatni fogjuk, a stabil verziónk a 2.2".

Ja a mi cégünknél Debian van. Más kérdés, hogy nincs 1 milliárdos forgalmunk.

Nem mindegy mit teszel fel ha bármelyik kihal akkor sem ér nagy érvágás mert áttérhetsz egy másik linuxrra mi nagyon hasonló lesz mint a mosttanid. EZ az egésznek a szépsége!

( drojid | 2004. 10. 29., p – 11:35 )

Darkfish, szerintem értik, csak kötözködnek :D

( nc | 2004. 10. 29., p – 11:39 )

[quote:d3a88c33aa="Darkfish"][quote:d3a88c33aa="mikebela777"]A Debian vagy a Gentoo nem profitorientalt, de azert megsem nevezhetok "el-el halo dolgok sorozatainak".

Igaz. De ilyen projectekből egy kettő kivételéve nem sok él meg. Hisz a támogatásokból is meg lehet élni. Kérdés meddig, meg milyen szinten.

Pl a te céged forgalma 1 millárd forint, nem értesz hozzá és van 20 szervered. Mit tennél rá:
-Debiant
-Novell linuxot (nem véletlenül írtam így)
Az egyik mögött egy évtizedek óta létező cég áll a maga referenciáival és garanciáival a másik mögött meg a "becs szóra folytatni fogjuk, a stabil verziónk a 2.2".

Ja a mi cégünknél Debian van. Más kérdés, hogy nincs 1 milliárdos forgalmunk.

Juj, a mi cégünk forgalma 1,5 milliárd, most cseréljem le a Debian Woodyt? :roll:

( mikebela777 | 2004. 10. 29., p – 12:11 )

[quote:28c2fa9618="mikebela777"]Eredekelne, hogy mire megy el a kereskedelmi linux-terjesztesek bevetele. Altalaban egy uj kiadas megjelenesekor (mint pl. manapsag a 9.2-es SuSE) a mellette szolo reklam jelentos reszet olyan programok dicserete alkotja, amelyek nem disztro-specifikusak, hanem a nyilt forraskodu programok fejlkesztoi kozossege mintegy nekik "ajandekozza", es barmelyik terjesztesben egyarant elofordulhatnak. (A kivetelek szama igazan nem nagy: MainActor, Textmaker, Planmaker...) Reszesedik-e a disztribuciok beveteleibol a nem terjeszteshez kotott programok fejlesztoi kozossege, vagy csak a tetszetos csali halatlan feladatat toltik-e be? Azert is kerdezem, mert az asztali Linux (M$-sel szembeni) sikere/sikeruletlensege nagy mertekben fugg a rendelkezesre bocsathato csomagvalasztek sokoldalusagatol es minosegetol. Marpedig jelenleg ugy tunik, hogy sokkal dinamikusabban no az uj terjesztesek mennyisege, semmint a programok szama es minosege. Es ez nem celszeru. (Nem sok ertelme van 100 fele live cd-t csinalni, amelyeken kb. mind ugyanaz megy, mikozben a programfejlesztes lassu vagy stagnal.)

Nem igazán kaptam választ az eddigi hozzászolasokban. Az érdekelne, hogy pl. a RedHat, a SuSE - Novell Business vagy a Mandrake adnak-e pénzt azon programok fejlesztésére, amelyeket beemelnek a terjesztéseikbe, és amelyek új verzióival hangosan vitézkednek minden egyes kiadásnál.

( nug | 2004. 10. 29., p – 12:22 )

A redhat biztosan penzel egy csomo embert akik a kernel fejlesztesevel foglalkoznak.
Most igy elsore Jeff Garzik (SATA) es Molnar Ingo jut eszembe.

A novell/suse pl. finanszirozza az Evolution, Mono es az OpenExchange fejleszteset.
A redhat a Fedora fejleszteset tamogatja.

Sokan penzelik az OSDL-t, ami a kernel fejlesztesevel foglalkozik (pl. Linus is innen kapja a fizeteset).

Ennyi jutott most eszembe.

( samson | 2004. 10. 29., p – 12:23 )

[quote:5bcfd20144="mikebela777"]
Nem igazán kaptam választ az eddigi hozzászolasokban. Az érdekelne, hogy pl. a RedHat, a SuSE - Novell Business vagy a Mandrake adnak-e pénzt azon programok fejlesztésére, amelyeket beemelnek a terjesztéseikbe, és amelyek új verzióival hangosan vitézkednek minden egyes kiadásnál.

Adnak hat. Tamogatnak tobb projectet is, es ami meg ettol is fontosabb: a fejlesztoik aktivan resztvesznek a fejlesztesekben.