TESZT: A legjobb Linux disztribúciók tesztje

Linux

A cím egy kicsit elcsépeltnek tűnik. Naponta olvashatunk ilyen címmel cikkeket. A címet nem én találtam ki, a Varbusiness.com oldalán találtam a fenti címmel szereplő cikket.
Érdeklődve kezdtem el olvasni, hogy egy business névvel ellátott oldal éppen mit hoz ki győztesnek. Sokat nem csalódtam, de erről később.

Mark Fincher és Ray Bruni, a Varbusiness.com munkatársai egy cikket írtak, melyben 6 népszerű Linux disztribúciót nyúztak meg, szerintük alaposan. Ezek a disztribúciók a következők voltak: Caldera OpenLinux Server 3.1.1, Mandrake Linux 8.2, Red Hat Linux 7.3, Slackware 8.0, SuSE 8.0 és végül a Turbolinux 7 Server.A tesztek során több szempont alapján mérték a Linux terjesztések "jósági fokát". Ezekek a szempontok a management, biztonság és teljesítmény voltak.

Lássuk mit láttak a teszterek.

Biztonság:

A biztonsági ellenőrzéseket a KeyLab nevezetű cég rangidős mérnökei végezték, a felhasznált eszköz a Nessus 1.2.0 (népszerű, ismert security scanner - lásd. freshmeat) általuk megbuherált verziója volt.

Az eredméynek:

Caldera

Security holes: 19; warnings: 9

Mandrake

Security holes: 0; warnings: 3

Red Hat

Security holes: 1; warnings: 2

Slackware

Security holes: 8; warnings: 9

SuSE

Security holes: 0; warnings: 3

Turbolinux

Security holes: 2; warnings: 3

Hogy ez mennyire független eredmény azon a fenti cégek minden bizonnyal vitatkozni fognak. Elolvastam a cikket végig, te is megteheted itt. Nekem végig volt egy kis hiányérzetem. Mintha egy jelentős Linux disztribúciót kihagytak volna a tesztekből. Találjátok ki, hogy melyik.

Ha meg csak a kereskedelmi terjesztések tesztelése volt a cél, akkor kicsit szkeptikus vagyok az eredményt illetően.

Mindegy mindenki döntse el maga hogy mennyit ér egy ilyen teszt.

( trey | 2002. 07. 29., h – 13:09 )

A cikket mint erdekesseget tettem ide. Azt hogy mennyire erdemes ide tenni, azt majd megitelem en. Neked nem kotelezo elolvasni. Egyebkent, ha jol elolvasod az irasomat mellette akkor abbol kiderul, hogy pont azert tettem ide mert a tesztelesnek ami vegeztek az eg vilagon SEMMI ERTELEME nem volt. Igy akar egyet is erthetunk.

( trey | 2002. 07. 29., h – 13:26 )

>Alapban ugye debianon sincs firewall.

Ez hulyeseg. A Debian kernelbe alapbol modulba bele van forditva az ipchains, ami egy csomagszuro, es tekinthetjuk firewallnak. Az, hogy bootkor nincs egy egyszeru script, ami lefutna az igaz, de a Debianban van alapbol tuzfal kepesseg.

A SuSE meg bohockodik itt ilyen VPS inital.firewal, meg personal.firewall scriptekkel.. kit erdekel? tobbet art vele mint hasznal.

Az ember feltelepit egy rendszert, utana beallitja. Nem elbol kidobja az internetre, vagy barhova. Jobb is hogy magatol nem indul el egy rossz script, inkabb tudom, hogy nincs es megirom magam.

Megegyszer mondom: az hogy debian /etc/init.d-jeben nincs egy firwall script az egy dolog. ettol meg a debian kernelbe modulkent bele van forgatva az ipchains (es szerintem a woody 2.4.x kernelebe az iptables is ebbe nem vagyok biztos). Tehat a Debianban van tuzfal kod. Az egy masik kerdes, hogy normalis ember ugyis fordit maganak sajat kernelt, es nem a SuSE mernokei altal agyon patchelt, ki tudja mit (useful thingeket) tartalmazo "gyari" kernelt hasznalja. Meg Debian eseten SE.

Udv.

PS: legkozelebb egy nevet biggyessz a mondandod ala, mert ruhellem ha nem tudom kivel kell tarsalogni ;)

( gaboro | 2002. 07. 30., k – 09:25 )

"Ha meg csak a kereskedelmi terjesztések tesztelése volt a cél, akkor kicsit szkeptikus vagyok az eredményt illetően."

trey, ezt fejtsd ki legy szives bovebben. ezeket a disztrokat osszehasonlitva mit vartal? (en pl. nem azt, hogy a suse-rol azt irjak, hogy gyors)

udv.

gaboro