Butthurt Mozilla Dev-ek és más finomságok

Jó 10 évvel ezelőtt volt először VR szemüveg (akkor még sisak volt) a fejemen, még CRT kivitelben. Fejmozgást nem követett, szemenként kellett kézzel állítgatni a fókuszt. Szép volt, látványos, kicsi a felbontása, és drága, viszont az ember hátát csapkodó kábelkötegnek volt némi cyberpunk feelingje.
Aztán telt, múlt az idő, jöttek a LCD-k, de a köznépnek még mindig kicsi felbontású és drága a VR szemüveg.

Mi ennek az oka? Technológiailag minden adott, vannak nagy teljesítményű grafikus processzoraink, vannak nagy felbontású miniatűr kijelzőink, rizsszemnyi giroszkópjaink, 3D szkennereink, nagy felbontású CCD-ink tömeggyártásban.

Mi hiányzik?
Egy olyan, elterjedt kommunikációs szabvány, amivel vezeték nélkül, bármilyen eszközzel össze lehetne kötni ezeket az eszközöket, legyen szó tabletről, okostelefonról, vagy épp hűtőről.
A cél, pozícionálás, szoftver támogatás. Tisztán kijelzőként nem eladható, ha nincs mit megjeleníteni vele, ha az általa közvetített jeleket nincs mi feldolgozza. Játékplatformként, konzolként csak egy szűk területet fed le. Probléma, hogy ezen szűk területen nem sok olyan információ van amit érdemes lenne megjeleníteni 3D-be, amihez nélkülözhetetlen egy ilyen eszköz.
A masszív, gyors elterjedésnek egyetlen lehetőséget látok, ez pedig az AR-el kapcsolt megoldások. Egy bármihez kapcsolható vezeték nélküli kapcsolat, 2 nagyfelbontású kamera, 2 nagyfelbontású kijelző, plusz egy megfelelő szenzorcsomag egy olyan eszközt adna, ami nem csak a glasshole-okat ütné egy csapásra agyon, de megváltoztatná az egész hordozható eszköz piacot.
Innen kezdve a szemüveg bármire használhatóvá válna, 3D szkenneléstől kezdve, adatmegjelenítésen át, egészen új típusú médiafeldolgozásig. Az AR tagek elterjedése pozitív visszacsatolásként működne az eladásra. Megszűnne az okoskészülékek állandó humán interakciós problémája. pl. Egy okoshűtőbe nem kellene többé touchscreen és miegymás, csak tudjon csatlakozni a VR szemüveghez, ami inputként tudja mondjuk az okostelefon touch felületét használni, vagy elég csak a user fejmozgása és pislogása bemenetként. A user megfog egy doboz tojást, kinyitja a hűtőajtót, a szemüveg kapcsolódik a hűtőhöz, és elküldi a tojás dobozának a képét, a hűtő egy tag, vagy akár CV alapján felismeri, hogy egy doboz tojás került bele, amiben van x tojás a lejárati idő n nap. Ez alapján rögtön létrehoz egy riasztást a lejárat napjára és a polc súlyszenzora alapján azt is tudja, melyik polcra lett betéve. Nagyon kocka? Pedig nincs benne semmi ami mai eszközökkel nem megvalósítható. Millió és egy lehetőség van, de egy játékkonzol kevés ehhez.

10 év egy, szép, alibi duma egy pénztelen cégnek. Ennyi erővel mondhatnám, hogy az űrkutatás sokat fog fejlődni és ez origami űrrepülők hajtogatásával fog kezdődni. Vegyél te is tőlem, origami űrrepülőt!
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Megelőztél. Épp posztolni akartam frissítésként.
Én azért türelemre intenék mindenkit. Egy dev team lefeleződése könnyen vezethet masszív javuláshoz. Egy Mozilla jellegű project rengeteg felesleges fejlesztőt vonz, akik pusztán hírnév vagy más kétes indíttatás miatt csatlakoznak. Ezek akik, most egy emberként sírnak, felállnak, bojkottálnak, stb. Viszont ez azt is jelenti, hogy a "milyenfontlegyenalapértelmezett" agyfaszságaikkal sem terhelik a fejlesztőket.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ennél picit komplexebb a kérdéskör. A házasság alapvetően jogról és jogbiztonságról szól.
Az embernek kell 13-16 év mire ivarérett lesz, és legalább 10 év mire a klasszikus földművelési rendszerben képes az ellátását kitermelni. A probléma ezzel csak az, hogy ez igazándiból a nőknek szopás, lévén a gyerekről való gondoskodás a legtöbb állatfajnál a nőstényre marad. Ha hozzávesszük, hogy a szülés után 3-8 hónappal ismét teherbe tud esni, akkor látható, hogy ez igencsak lerontja az utódok felnevelésének a képességét. Ez az emberi szocializáció egyik mozgatója, lévén a csoportban kiegyenlítődnek a javak megtermelése, az egyedek tudják egymást segíteni. Pl. egy tisztán nőkből álló csoport meg tudja védeni magát a magányos kanos férfiaktól. (helló, asszonyházas törzsek Pápua új Guineában)
Ez mind és szép volt, míg be nem jött a földművelés. Ennek lett több következménye is: Egy ember képes volt a saját megélhetésénél több élelmiszert előállítani. Megjelent a tulajdon, mint fogalom. Az asszonyok jelentős hátrányba kerültek a férfiakkal szembe, mert ahogy egy seggel nem lehet két lovat megülni, úgy nem lehet azonos mértékű munkát végezni gyereknevelés mellet.
Ráadásul egyes területeken, ahogy nőtt a népességszám, úgy csökkent az egy főre eső termőterület nagysága. Ilyenkor ha már két szerelmes szív összetalálkozik, akkor logikus lépés az összebútorozás. Csak épp bejön a képbe, hogy ezzel a leendő férjnek dupla melója lesz, az asszonyka pedig függeni fog tőle. Mi a megoldás: Szépen lepapírozzuk, hogy mostantól a férj és a feleség egy közösség, az apuci innentől kezdve garantálja, hogy eltartja az asszonyt, ő pedig cserébe garantálj, hogy nem dug félre. Ez egy win-win szituáció, a férj nyugodt lehet, hogy a saját gyerekét eteti, az asszony nyugodt lehet, hogy lesz mit ennie. (helló, ókori egyiptom)

A fenti modell faszán működik is addig míg fel nem rúgjuk a tulajdoni arányokat, vagy épp az élelmiszer termelés körülményei nem változnak zordabbá. Nem kell sok, hogy hirtelen a nők függése a férfiaktól megugorjon. Ugyebár, cudarabb körülmények közt komolyabb garanciák szükségesek, és ez, szép, lassan, oda vezet, hogy a nők szigorúan le vannak szabályozva. Hmmm, várjunk csak, hol is alakult ki a kereszténység, az iszlám és zsidó vallás? Milyen munkakörülmények is vannak a rizsföldeken? Jup, egyik sem épp édenkert.
És itt csúszik be Isten a képbe. A közel keleti vallások (beleértve a kereszténységet is), a kellemes esti mese mellett, szabálygyűjtemények a sötét hívőknek, aminek segítségével minimális morált és alapvető túlélési praktikákat próbálnak átadni olyan formában, hogy megragadjon. Ennek része, hogy az össze-vissza való dugást, szexuális frusztrációkat és az ezekből adódó társadalmi feszültségeket minimalizálja, az-az biztonságot adjon és adott hitközösségen belüli szaporulatot, minél magasabb szinten tartsa. Riogatásnak az öreg Kaporszakállú jól jön.
Ehhez hozzá jönnek az öröklési szabályok, tulajdonjog, előjogok és más egyéb cifraságok, és bizony máris, adják-veszik a nőket, mint a kilós cukrot.

Akkor most ugorjunk az időben. A fenti szisztéma faszán be is jött eddig, csak becsúszott két apró bibi:
Ma már a nyugati félteke népességének igen csekély hányada végez fizikai munkát, vagy épp direkt élelmiszer termelést és ezen feladatok jelentős hányadát nők is el tudják végezni.
A társadalom igen jelentős terhet vett le a nők válláról, különféle intézményekkel és a szociális hálóval.
Ezzel csökken a nő kiszolgáltatottsága és a férfi súlya. Elmúltak azok a régi szép idők, mikor a pattanásos képű kocka, két tehénért, három kecskéért és egy marék rézért, örökgaris puncihoz jutott.
A fenti történés ráadásul rendkívül gyorsan zajlik, még napjainkban is. Százötven évvel ezelőtt még valami női választójog nevű dologról vitáztak, ma meg már benn ülnek magas manageri pozíciókban. Maga a társadalom, egy rendkívül lassú valami, két generációnyi idő semmiség 10-20 generációnyi szokásjog felülírására. Idő kell, újrapozicionálni a társadalmi struktúrákat, és ez akár oda is vezethet, hogy a házasság, mint fogalom megszűnik. Csak épp a házasságra épült jogi és szociális struktúrákat, szabályokat is át kell faragni.

A melegek házassági kapállózása leginkább jogi. Szeretnék elérni, hogy azok a jogokat amit egy férfi és egy nő egy aláírással megkap, az ők is egy aláírással kaphassák meg. És ez valahol érthető.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "