Sziasztok.
Nemrég akadtam rá a Lyx-re, miután már 10 évnyi latexelés áll mögöttem általában a geany editorral meg hasonlókkal.
Odáig fajult a dolog, hogy bátorkodtam a parancssori szövegprogramozást még grafikusabb megjelenítéssel segíteni magamnak. És itt jöttek a bajok!
Lyx-szel nem lehet parancssorban szerkeszteni, bár megjeleníti a parancssori részletet, képtelenség azt editálni. Nem olyan, mint pl. a dreamweaver a dózer alatt, hogy ugrálni lehet az editorablakok közt.
Azon kívül nem jöttem még rá, hogy ha mondjuk egy bekezdést saját ,,makróval'' szeretnék megjeleníteni, azt a grafikus módban hogyan bogarászhatom ki...
Meg ilyeneket még sorolhatnék.
Most úgy dolgozom vele, hogy amit kényelmesebb azzal megcsinálnom, azt megoldom vele, majd exportálom a tex forráskódot, ott rommá hekkelem a kódot és onnan indítom a fordítást, míg meg nem kapom a csodálatos pdf-emet.
Egy konkrét kérdést is írok, ha már így belejöttem.
A szokásos preambulumom nélkül szimplán a lyx-et indítva elkezdtem készíteni egy írást. a4-es álló elrendezésben szeretnék bizonyos tükörszélességgel kéthasábos oldalakat előállítani, de csak a 4. oldaltól a 13. oldalig.
lyx-ben article osztálynál a lyx meg nekem nem fejlécez és nem oldalszámoz...
Szóval elsőre ilyenek a nyűgjeim. Tapasztalt valaki durva dolgot a lyx-szel, vagy nem éri meg a fáradtságot ahasználatába történő belemélyedés?
(a latex megérte az összes kínt az elején...)
- 7810 megtekintés
Hozzászólások
Nem vesz el túl sok időt ez az ide-oda ugrálás? Mi az, amit a LyX-ben jobban (könnyebben) meg tudsz csinálni?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hmm. pl. el tudok rejteni részeket, melyek már véglegessé alakultak. Forráskódban mondjuk ezt külső fájl behívásával hoztam létre.
Többet elsőre nem tudok írni, csak 4-5 napja nézegetem.
------
Újat találtam, ami előnyös:
Új parancsokat tudok tanulni, amelyekről eddig nem is tudtam. Aztán rákereshetek a Nagy Kék Könyvben vagy máshol, és megvan, mire képes még az újonnan tanult parancs... pl. \ovalbox
:-)
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Tapasztalt valaki durva dolgot a lyx-szel, vagy nem éri meg a fáradtságot ahasználatába történő belemélyedés?"
Tapasztalt...
A latex igyekszik távoltartani a szerzőt mindattól a formázási apparátustól, ami elméletileg nem is a szerzőre tartozik - amit meghagy, azt elméletileg a lyx is meghagyja, gyakorlatilag csupa kompromisszummal, texbe konvertálás általi orvoslás esetén pedig egy rakás átszkriptezendő alapértelmezéssel - a végén több a segéd texfájl és szkript, mint az érdemi rész. Persze ha a dok olyan felépítésű, hogy eleve sok utómunkát jelent az összeszerkesztése, ez beleférhet a latex források egy részének "4GL-esítéséért" cserébe.
OOB segítséget éppen apró dokumentumok írásakor jelentene, de arra meg mazochizmus a *texet elővenni.
Esetleg *tex megtanulására nem hajlamosok eszköze lehetne, de azok meg ezzel se fognak megbarátkozni, mert azért ismerjük el, csak a doksija szerint wysiwyg, még ha közelíteni is igyekszik a nyomtatási képet.
Végeredményben szerintem önmagában jó cucc, ha az ember nem tudja, hogy hol van a *tex lehetőségének a határa és nem is akarja tudni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Minden egyes GUI csak korlátolt a forráskódban megírt dolgokhoz képest, ezzel tisztában vagyok.
Ezek szerint ha ilyesmit használok, kommentezzem agyon azon részeket, melyeket át fogok írni saját szkriptekkel...
(Apró doksikhoz is jó a latex szerintem, ha a sablonom már megvan, pl. egy árajánlaté.)
Latexben én még nem tudom hol a korlát, sosem íram lexikont vagy szótárt, de 100 oldalnál nagyobb írást már igen
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Régebben próbálgattam a LyX-et. (Még régebb óta használom a LaTeX-et, ami a mai napig a fő szerkesztőm, még 1 oldalas leveleknél is.)
Szerintem ha olyan igények lépnek fel, mint amiket írsz, felejtsd el a LyX-et, csak dühíteni fognak a korlátai. Jobban, mint az az idő, amit a LaTeX-re kell fordítani, hogy megtanulj benne ezt-azt.
Sokáig teljesen fapadosan LaTeX-eltem: gvim+parancssor. Mostanában jobb szeretem a Kile-t használni, ami pár dolgot egyszerűsít a LaTeX szerkesztésben, de meg sem próbálja azt az agyonhype-olt "What You See Is What You Get" koncepciót. Azt hiszem, valami hasonlót, mondjuk épp a Kile-t érdemes lehet kipróbálnod.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, bevallom eddig is használtam a geany mellett valamit (texmaker), amelyben a különleges dolgokat hajtottam végre (pl. matematikai jelek hogyisvannak-típusút. Meg táblázatkészítés is szebb, hiszen beinserteli a kódot, majd a * jeleket kell csak módosítanom.)Aztán a végén copypaste a rendes kódomba a geanyban..
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Próbáld ki a TexStudiót (lánykori nevén texmakerx), újdonságokhoz pedig ha TexLive-ez használsz a texdoctk-t.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A felvetés jó. Én is kalandoztam jónéhány éve a Lyx felé. Aztán vissza a LaTeX-re. Persze az idők során pdflatex fordítóra tértem át, elsajátítva ennek a többlet lehetőségeit is.
Próbaképpen a kile mint integrált felület is játszott, de mára ismét visszatértem a fapados megoldáshoz. Kell hozzá egy vim és egy jó doksi ( http://tobi.oetiker.ch/lshort/lshort.pdf ) és a többi trükkhöz a google is segít.
A \include almappa/file.tex és \input{almappa/file} utasítások segítenek abban, hogy fejezetenként külön állományban tudj dolgozni. Így az 50 oldalas szakdolgozatot is fejezetenként/alfejezetenként tudtam csinálni, a végén pedig egyben PDF-re fordítani.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lyx:
import plain tex után ha olyan soraim vannak, melyek végén \\ van, csak egyetlen % jelet tehetek, ellenkező esetben azokat átrakja egy új sorba.
Nem értem miért, elméletileg a % jelek helyzetébe nem kellene beleszólnia, mert az nem őrá tartozik mint szedőre, hanem a programozóra, aki ezek alapján is tájékozódhat..
---------
kipróbáltam: akkor is ezt teszi, ha a \\ jelek után közvetlenül írom a % jeleket. Aszem mára ennyi elég is volt, megyek aludni, a lyx-et ezentúl félve indítom, még azt a tex fájlt is tartalékolom, amit importál..
:)
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[Feliratkozás]
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Borzasztó.
A Lyx fogta magát, és a \title-mben a dátumozást február 5-re állította ma. Korábban jó volt, a rendes dátumot írta ki.
Szerintetek ez mitől jön és mit lehet tenni?
Kényszerűségből fogtam magam, vissza a forráskódba, majd a teljes első lapot beírtam kézzel, \title nélkül, a benne szereplő dolgokat manuálisan formázgattam meg.
-----------
Nos, a fentiek kissé változtak.
Parancssorban a dátum valóban furcsa:
~ # date
Wed Feb 5 09:15:33 UTC 2014
Viszont a KDE kedves órája és dátuma egészen más. Nem jár "együtt" a KDE a rendszerrel?
-----------------
Megint változtak a dolgok.
Nem voltam Budapestre állítva. Átállítttam a KDE óráját, a dátum a maira ugrott.
Az új kérdés: mitől mászott el és miért pont ennyit?
---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
sub
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A LyX nekem csak annyi ideig kell, míg a képleteket beírom. Bonyolult képleteket sokkal gyorsabban lehet vele írkálni, mint simán a forráskódban és a zárójelezésre sem kell annyira odafigyelni. Szóval arra tökéletes, ha pl. képleteket vagy táblázatokat és hasonlókat akarsz beszúrni. Főleg olyan dolgokat, amiket sokkal egyszerűbb vizualizálni, mint LaTeXben gépelgetni és közben gondolkodni rajta, hogy fordítás előtt hogy is nézne ez ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ki lehet használni az adott szerkesztő lehetőségeit. Vim-nél pl. gyorsan tudom gépelni: pl. a \frac{\alpha}{\beta} begépelése: '/, erre megjelenik egy \frac{|}{<++>}<++> (a | a kurzor helyét jelzi), ekkor a 'a hatására "kiíródik" az "\alpha", azaz: \frac{\alpha|}{<++>}<++>. Ezután a ctrl+j lenyomására az első <++> helyre ugrik a kurzor, azaz: \frac{\alpha}{|}<++>. Megnyomom, hogy 'b, kiíródik, hogy \beta. Ezután újra ctrl+j, és a végeredmény: \frac{\alpha}{\beta}|, és gépelhetem tovább a képletet.
Összefoglalva: '/ 'a ctrl+j 'b ctrl+j, és kész. Ez összesen nyolc gombnyomás (ctrl+j-t egynek véve). A LyX-nél hogy megy? :)
Zárójelezés: (( hatására \left( | \right) <++> jelenik meg. Beírod a zárójelen belülre azt, amit szeretnél, majd ctrl+j. Nem kell itt se figyelni a zárójelezésre (persze szögletes zárójel, stb. hasonlóan kreálható).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nagyon regen probalgattam a Lyx-et (jo 10 eve), de aztan annyira nem jott be, hogy maradtam a vi-nal:)
Mostanaban rakaptam a texmaker-re.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni