Tápegység bekapcsolás

Hátha valaki már látott ilyet... Szóval több, márkás (Chieftech, CoolerMaster) táp is az alábbi érdekes hibajelenséget produkálja: ha a gép már megy, minden hibátlan, stabil, stb., de ha kikapcsolom, akkor nem akar a power gomb egyszeri megnyomására elindulni. Többszöri nyomkodásra egyszer csak elindul, és onnantól minden ok.
A közös ezekben a gépekben, hogy mostanáig 7/24-ben mentek évekig. Esetleg láttatok már ilyet? Sikerült ilyen tápokat megjavítani?

Hozzászólások

Én igen: szar a kapcsoló... :)
Legalábbis mást nehezen tudok elképzelni, de az én gépem kb. egy év után kezdte ezt csinálni, azóta is úgy megy, hogy vagy bekapcsol első nyomásra vagy nem. Ha nem, akkor van úgy, hogy négy-öt próbálkozás kell hozzá, de nekem úgy tűnik, inkább a kapcsolóval van gond.
(a tápot már nem tudom, hogy Chieftec vagy Enermax, de valami drága, jó nevű darab volt anno)

Nem feltétlenül kapcsoló hiba!
Főleg hogy már korosabb tápegységekről van szó. Inkább az alkatrészek elöregedése miatt már bizonyos paramétereik a határ-étéken vannak, így a bekapcsoláskori "önteszt" vagy sikeres vagy nem. Néhány próbálkozás után pl. a kapacitásszegény elektrolit kondenzátorok formázódnak és sikeres az indítás.
Én azt is tapasztaltam régebbi tápegységeknél, hogy ha áramtalanítva nyomom meg a bekapcsoló gombot (kisütés), akkor utána elsőre indulnak.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ezt nem értem: ha áramtalanítom a főkapcsolóval, akkor az előlapit hiába nyomkodom.
Ha a főkapcsolót visszakapcsolom, akkor egy pillanatra áram alá kerül az egész, felvillannak a LED-ek, felpörög az összes ventilátor.
De nekem most az a kérdésem, hogy amikor az előlapi gombot megnyomom, akkor nem kellene-e megmozdulni a ventilátoroknak, felvillanni a LED-eknek a táp öntesztje idejére?

Az "önteszt" azért van zárójelben mert nem igazi önteszt zajlik. De elindul egy analóg folyamat ami ha nem azt eredményezi egy záros időn belül, hogy a megfelelő kimeneteken a megfelelő értékek jelennek meg, akkor leáll az egész és kezdheted elölről, hátha akkor sikerül.
Keress ezen a linken a power good-ra és a harmadik találattól kezdve olvass el egy bekezdést. :-)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Mindössze arra utalék vala (ahogy Shrek is mondaná:), hogy ez a kifejezés nem illik ide.
Pl.: Belépve a szobába fölkapcsolod a villanyt és sötét marad. - Hé Józsikám! Az önteszt után nem kapcsolódott be az izzó!
Életszerűen inkább úgy mondjuk: nincs villany.
A logikai folyamat: power on -> delay -> no power
A fizikai reprezentáció: 1 bites komparátor késleltetéssel.

Ugyanezt tápegység esetén a "nem állt föl", kifejezéssel fejezzük ki, de a "nem kapcsolódik be" is jó.
Annak ellenére, hogy egy vagy több kondenzátor feltöltődése "folyamat", nem hívjuk selftest-nek.

A power good jel működését pl. itt láthatod. Ez egy fejlett "Power Supply Supervisor". A 3. oldal található blokkdiagram szerint a power good jel több komparátor kimenete összefogva egy NOR kapuval, ami az ábrán középen fent található. (NOR==AND) Alatta egy D tárolóba írják be a lehetséges hibaállapotok előfordulását, amelynek az eredménye kikpacsolja a pwm kimeneteket és a PG jelet. Sajnos a rajzból pont az nem derül ki, hogy mitől kapcsolódik ki a tápegysg a PSON jel hatására, de higgyünk a leírásnak! :)

Lényegében ez is csak egy bonyolult villanykapcsoló, amely egynél több komparátort és időzítést tartalmaz. :)

Igazad van!
Elég sokat beszéltem/tünk pontatlanul és fölöslegesen.
A lényeg, hogy a topkinyitó által vázolt jelenséget jó eséllyel az alkatrészek elöregedése okozza.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ennek őszintén örülök!
Persze sokkal okosabb lettél volna, ha
- Ismered az alapvető logikai összefüggéseket. (Csak a butábbak kedvéért: Ha egy logikai áramkör bemeneteit és kimeneteit is invertáljuk, akkor az AND->OR és OR->AND lesz.)
- Megnézed a kapcsolási rajzot. (Csak a butábbak kedvéért: A kapcsolásban a NOR kapu kimenete már eleve invertált, a bemeneteire pedig a hiba komparátorok invertált jele kerül. Így a "nem-nemhibák" OR kapcsolata AND kapcsolatot eredményez. A PG jel nem negált, mert ugyan a kimeneti tranzisztor is egy inverter, de a "Delay 300msec" áramkör is invertál, csak ezt is elfelejtették jelölni a nagyvonalú tajvaniak.:))

A függvény:
PG=(5V OK) ÉS (3,3V OK) ÉS (12V OK) ÉS (AC OK) ÉS (NOT PSON) ÉS (NOT D tároló, ami a hibákat/kikapcsolást tárolja) + 300msec késleltetés.

A PSON bemenet invertált, amit fölülhúzással kellene jelölni, vagy "amerikai módra" NPSON nevet adni neki.

KérdÉS?

Már kértelek, hogy kerüld azt a személyeskedő stílust, amely mindenáron a hülyének nézésemről szólna. Bizonyára fogalmam sincs, miről beszélhetsz, s mindezt fejlesztőmérnökként mondom.

Attól, hogy inverz logikát használnak, még egy oltári nagy baromság marad az az állításod, mely szerint AND == NOR. Ugyanis vagy mindkettőt pozitív, vagy mindkettőt negatív logikában gondolkodva tehetsz összehasonlítást.

Picivel több szerénységnek, kisebb arcnak, és leginkább precízebb, kevésbé pongyola megfogalmazásnak jobban örülnék.

Tudom, hogy érted, amiről beszélsz, de legyen már benned annyi igényesség, hogy ne írj hülyeséget.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha jól megfigyeled, egészen másról van szó, mint ki kit néz hülyének.
Ha nem értesz valamihez, akkor nagyon szívesen elmagyarázom - persze csak akkor, ha jobban tudom. Ebben az esetben az a szörnyű, hogy értesz hozzá! (De ezt a hozzászólásod előtt is tudtam.) Így a szövegkörnyezetből kiragadott részleten tréfálkozásod rosszindulatról árulkodik. Ez se baj!

Hol a baj? Vettem a fáradságot, hogy a hozzászólásomban megkérdőjelezett szakkifejezés magyarázatához példát keressek és röviden szemléltessem. Lássuk be, hogy a topic hozzászólói között nem mindenki fejlesztőmérnök. (Sőt, egyik haveromnak a szervizes elmagyarázta, hogy azért kell diszket cserélni a gépébe, mert a tű néha átugorja a barázdát.:)) Bizonyára többen tanultak elektronikát, de nincs benne gyakorlatuk, elfelejtették stb. Talán azt sem tudják miért annyira népszerű a NOR kapu. Vagy rápillantva egy kapcsolási rajzra nem ismerik fel azonnal a mintákat, nem tudják olvasni. Számukra mankó lehet az az utalás, hogy NOR kaput szerepel a kapcsolásban, de a kapcsolás logikája a bemenetekkel együtt AND függvényt valósít meg. Márpedig az előző mondatban szerepeltek az inputok is.

A pongyolaság: Nem írtam ilyeneket
- 2=3
- tranzisztor=transzformátor
- NOR=AND
- AND==NOR (mint precízen idézted)
- NOR ~ AND
Sőt, nem állítottam, hogy új logikai függvényt fedeztem fel. A zárójelben levő kifejezés értelmezi az előző mondatot: A NOR (kapu) == (azonosan egyenlő, avagy megfelel az) AND (függvények) (az előző mondatban vázoltak szerint). Ez oltári nagy baromság, de sajnos igaz. Viszont ezt tréfának titulálva egyesek átugorják a bejegyzésemet, és továbbra is úgy fogják gondolni, hogy a tápegység selftest-et futtat. Ez nem gonoszság? Vagy okosság?

- Milyen volt a könyv, amit olvastál?
- Szar! A 183. oldalon az egyik mondat végéről hiányzott a pont.

Nem írtam ilyeneket
- 2=3
- tranzisztor=transzformátor
- NOR=AND
- AND==NOR (mint precízen idézted)
- NOR ~ AND

Persze, bizonyára, itt semmiképp sem:

A 3. oldal található blokkdiagram szerint a power good jel több komparátor kimenete összefogva egy NOR kapuval, ami az ábrán középen fent található. (NOR==AND)

Éppen ezt írtam: tudom, hogy tudod, miről beszélsz, ugyanakkor tisztelhetnéd annyira az idejáró olvasókat, hogy nem vezeted őket félre. Ebben az esetben teljes mondatot írsz, amelyben leírod, mire is gondolsz, nem pedig odaveted azt az önmagában nyilvánvaló hülyeséget, hogy NOR==AND.

Most komolyan: nehéz valamit tisztességesen, a tartalomra figyelve, kellő szakmai alázattal megfogalmazva leírni ahelyett, hogy az legyen a legfontosabb, "lássátok, milyen k.rva okos vagyok, én ezt is tudom, azt meg pont lesz.rom, ki mit ért félre belőle, mert amit írok, az bizony félrevezető hülyeség"? Ha írnál egy középiskolai tankönyvet, ezt a NOR==AND dolgot így simán elkövetnéd? Szakmában dolgozó szülő, kollégák előtt nem lenne kínos fogadóórán?

Szerintem ezt is túlbeszéltük, kezdek rájönni, hogy ilyen vagy, és az efféle marhaságok rendszeresek lesznek a hozzászólásaidban. Sokan nem fognak rád szólni szerencsédre, mert ahogy megfigyeltem, ide többnyire rendszerüzemeltetők, illetve software-es képesítéssel és affinitással megáldott emberek járnak többségben, az elektronikához értők kisebbségben vannak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bocsi, vettem, hogy csak átvetted a terminus technicust.
Azért ide írom a választ.
Az az állítás, hogy a tápegység koros. Az elkó "formázódás" az valami más, ki-bekapcsolás között nem ilyen történik. Valószínüleg a (valamelyik) segédtáp késleltetését beállító elkó (RC tag) nem öregedett, viszont a fő puffere igen. Így az utóbbi lényegesen hamarabb sül ki, de csak egy alacsonyabb szintre, amelyen az ugyanarra a feszültségre kötött segédtáp még nem tudja elérni a hiszterézis alsó szintjét. Ez pontatlan - a pontos kapcsolási rajz hiányában - de a jelenség hasonló lehet.

Üresen bekapcsolva a hiszterézist biztosító tag is kisül, tehát a táp érzi a friss indítást.

Első olvasatra inkább alaplapi kondenzátor-hibának tűnik.

Hova kellene vinni? (Leltári száma van, felajánlani nem lehet, csak szabályosan selejtezni, hasonlóan, javíttatni is csak cégesen, stb., úgy meg lehet, hogy nem is ér annyit.)

Amire leginkább kiváncsi lennék, hogy
a) mennyire van a tápnak jól bevált, elterjedt kapcsolástechnikája (azaz, lényegesen különböznek-e egymástól, mondjuk, ha a sallangokat nem nézzük)
b) ismert hibajelensőg-e ez, hogy nem indul el, de ha nagy nehezen mégis, akkor már stabil.

A világ végén lakom tehát 3napi hideg élelem és térkép szükséges - PM - :D

a) a tápok elmélete egyforma csak mindenki kicsit másképp szereli illetve más minőségű alkatrészeket rak bele és vállal rá 1-2-3-5 év garanciát.
b) igen az ATX tápok egyik ismert hibajelensége, hogy nem indulnak el, főleg terhelés alatt :) Az a táp ami többszöri próbálkozásra indul nem stabil csak még nem ment teljesen xarrá.

http://elütöttek.hu/

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

1éves chieftec csinálja, hogy elindul leáll elindul leáll... ha lekapcsolom főkapcsolóval akkor 2perc után kimegy a világból, amig le nem kapcsolom újra...

bootkor "surge detected from power supply, surge protection activated" ...

random berakott codegen táppal minden zokszó nélkül megy, az elmult egy éveben a chieftec is ment...

Én réges régen, 2000 körül jártam így. Oka: a tápegység lassú ütemű önrezgő RC oszcillátor módban indult, majd a szekunder oldali csúcsegyenirányításból származó energia által táplált tápegység IC egy szapora, vezérelt oszcillációval egy jeltrafón keresztül átvette a tápegység primer oldali tranzisztorának vezérlését.

Annak a lassú önrezgő RC oszcillátornak a sokszáz kohm-os tranzisztor felhúzóellenállása égett mindössze el. Persze szombaton erre kb. egy teljes estém ráment, mire megtaláltam.

Szerintem kicsit nyakatekerten megfogalmazva arról van szó, hogy a szokásos (hírhedt) szabadonfutó oszcillátoros 5VSB-s kapcsolás van benne, és a fő PWM IC erről kapja a tápját.

A felhúzó ellenállás elégése meg elég sokmindentől lehet. (no pun intended :) ) Láttam én már olyat, hogy a dzsunka szerelés miatt két szomszédos ellenállás lábai között zárlat volt (rá volt dőlve egyik a másikra) és az egyik ellenállás idővel hamuvá égett. Erősen csodálkoztam, hogy egyáltalán hogy működhetett el több, mint 1 évig így.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ha konkrét típus(oka)t tudnál írni, akkor lehetne konkrétan jósolni. :)