Raspberry Pi -hez akku

 ( BlinTux | 2013. október 26., szombat - 14:28 )

Ugyan még nincs RPi-m, de papíron már elkezdtem tervezgetni, hogy mi is lesz belőle, ha már lesz... :)

A sarkalatos pont, az a tápellátás.
Szeretném úgy megoldani a tápállatását, mint egy mobiltelefonét, vagy laptopét, vagy hasonló hordozható eszközökét.
Tehát egy olyan akksit rákapcsolni, amiről folyamatosan működhetne és ha kezd lemerülni, akkor rádugom a töltőre és feltöltődik úgy az akku, hogy közben üzemel a Pi is megszakítás nélkül.

Tudom, hogy nem szerencsés laptopot sem használni úgy, hogy bent van az akksi, és közben hálózatra is rá van kötve, így a Pi-t sem szeretném így használni.
Szóval jó lenne megoldani, hogy ha rádugom a hálózati adaptert a Pi-re, akkor leköthessem az akksit. Vagy ha nem kötöm le az akksit, akkor töltődik, és majd lehúzom amikor feltöltődött.
Bár ezt meg lehet oldani egy egszerő három állású kapcsoló beiktatásával is: Megy a kraft az akkuba és a Pi-be is; Csak a Pi-be megy; Csak az Akkuba megy.

Amire eddig jutottam, az egy ilyen szerkezet lenne:
https://www.sparkfun.com/products/11360

Hozzászólásainál is megkérdezték már, de érdemben nem tudott senki válaszolni.
Méghozzá lehet egyidejűleg meríteni és tölteni is-e?

De a kérdés, hogy nektek van-e valami ajánlatotok erre a célra?

Teljesítmény tekintetében a "minél tovább bírja, annál jobb" a szempont :) Lesz néhány bővítés a Pi-hez.
Igazából csak az a kritérium, hogy ne legyen túl nagy, és túl nehéz, legalább is egy R Pi méretéhez képest.
A fentebb linkelt akku mérete még az ideális kategóriában van.

Update:
Ez talán ígéretesebbek tűnik mint az előzőleg linkelt:
http://www.amazon.co.uk/gp/product/B0073F92OK/ref=oh_details_o02_s00_i00

Update 2:
snq- tippje után, eddig a Lipo Rider Pro tűnik eddig a legjobb választásnak.
Közel pont akkora mint maga az R.Pi és tudja amit kell, sőt!
Hogy milyen nehéz lesz végül a tápellátás, az csak attól függ mekkora akkut kötök rá.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

egy picoups nem lenne megfelelo? igaz kicsit faragni kellene rajta, de szerintem szepen osszelegozhato a dolog.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Ha akkumulátorról akarod üzemeltetni és még nem döntöttél, akkor csak jelzem, hogy a BeagleBoard Black kb. kétszer gyorsabb és ...kb. fele a fogyasztása. Igaz az ára is magasabb, de talán nem elviselhetetlenül -- hiszen többet is nyújt.

Az ok lényegében az újabb ARM architektúra és a kisebb tranzisztorméret a Broadcomhoz képest. Végül ami a talán a legfontosabb, hogy sokkal nyitottabb mint a Rasberry Pi, ami titkos RTOS(!) és blob nélkül be sem indul: ezért nem is nagyon várható pl. Debian hozzá.

Köszi, de a lap az mindenképpen R. Pi lesz.
Az ármarforrás az ami még nincs eldöntve :)

"ezért nem is nagyon várható pl. Debian hozzá."

Emlékeim szerint debian port létezik armv5 és armv7 architektúrára. Viszont a pi armv6-os. Kezdetben a fedora disztro volt az ajánlott, majd néhány lelkes ember portolta a debian wheezy -t armv6-ra, így született meg a raspbian distro. :)

Ettől függetlenül persze sajnálatos a zárt bootloader és gpu (meg a bugos smsc chip rajta). Legalább lendületet adott a konkurens kínai fejlesztéseknek is :)

"majd néhány lelkes ember"

Az egy nemhivatalos port, hivatalos nem is várható a licenc miatt. Ezért raspbian és nem debian :) -- a kettő messze nem ugyanaz, infrastruktúrát és annak következményeit tekintve. Persze a fedorások is ejtették az egész katyvaszt, ezért lett a raspbian.

A pi broadcomja akkor is elavult volt, amikor kijött. Elméletem szerint, amikor a Logitech majdnem csődbe ment a megbukott GoogleTV miatt, akkor maradt raktáron egy rakás SoC, amivel a Broadcom nem tudott mit kezdeni -- így oktatás eufemizmussal meg egy rakás marketinggel rásózták az amatőrökre, lásd zárt media codec.

Köszi!
Ez elég jó dolognak tűnik, felveszem a lehetséges megoldások listájára :)

Sokat kerestem az múlt napokban és figyelembe vettem az itteni hozzászólásokat is, és még mindig ez a legjobb mód arra amit én szeretnék elérni.

Nem akarom igazából a Pi-t több órán keresztül akksirol üzemeltetni, teljesen jó ha 2-3 órán át tud működni róla.
Viszont mivel többnyire hálózatról üzemel, így nem szeretném ha közben az akksi is használódna (töltődne, vagy merülne, ha nem is kell).
Ezzel a panellal ez ugye könnyen megoldható.

Méretre is hasonló a Pi-hez, így akár alá-föle is elhelyezhető.

És hogy milyen akksival használom, az is megválasztható!

És ahogy látom, másnak már be is vált: http://goo.gl/XUBYvX

A napelem is egy szuper kis plusz, de abból valószínűleg egy jó kis tábla kellene, hogy többet töltsön vissza, mint amennyit elhasznál a rendszer...
De nem baj, napelemes töltés nincs is tervben :)

nem rossz, nem rossz, de hamár lipo, akkor rakhattak volna rá egy feszmérőt, hogy mekkora a cellánkénti feszültség, pl. ne akard túlmeríteni az akksit. ugyanígy hiányolom az árammérőt, hogy lehessen tudni, mennyit fogyaszt a Pi. Nem lett volna túl nagy mutatvány rárakni még pl. vmi SPI interfészt, hogy le lehessen kérdezni ezeket az adatokat...

LiPohoz cellánkénti hőmérés sem árt, különösen ha valaki ott kezdi el tölteni, ahova fél óra múlva rátűz a Nap...

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Ilyen nekem is kell...

A napenergiás töltésem már rég megoldódott:
http://www.pssenergy.hu/adatlapok/fexcell/Sunpack_hu.pdf
Már csak az kéne, hogy töltődjön is valami, méghozzá vezérléssel.

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Nos nekem az a véleményem, hogy ha normális akku menedzsmentet építesz hozzá, akkor nyugodtan lehet hálózatról üzemeltetni...

Tekintsünk el attól, hogy mik egy akkumulátor tárolásának ideális feltételei, elvégre használni akarod - tehát lehetőleg minél jobban legyen feltöltve, de ne kezdje el tölteni (!) mondjuk addig, amíg 90% alá nem megy a töltöttségi szint. Normálisabb notebookok is hasonlóképpen oldják meg, ekkor az akksi sem megy olyan gyorsan tönkre.

Habár hozzátenném, hogy a Raspberry Pi fogyasztása elég nagy lehet ahhoz, hogy ne akard (kisméretű) akksiról üzemeltetni...

A merítem-feltöltöm ciklusok egyébként hamarabb tönkre fogják tenni, mint a fenti megoldás.

Igazából nem menne folyamatosan akksiról, sőt, az esetek túlnyomó részében valamilyen USB-s forrásból kapná az áramot.
Ezért is szeretném azt, ha ilyen esetekkor az akksi kiiktatható lenne, de úgy, hogy ahhoz a P-t ne kelljen kikapcsolni.

A kiiktatással nekem az a gondom, hogy akkor "UPS-ként" is megszűnik létezni.

Ellenben egy korrekt töltőmegoldás nem fogja tölteni az akkut, ha csak kicsit tér el a maximális töltéstől --> ergo jó lenne egy amolyan intelligens töltőt készíteni hozzá szerintem.

Egy meanwell akkutöltõs táp (12V) és 12V (aka szivargyùjtòs) USB táp?

Nekem csak 5V kellene, annyin üzemel az R Pi ugye.
Tudom, meg lehet oldani, de próbálok komplett célhardvert keresni ehhez, hogy minél kevesebb komponenst kelljen sorba kötni, mire elér a tápellátás a Pi-hez.

vegyél egy normál UPS-t :-)

viccet félretéve. A Meanwell szerintem kb a legegyszerűbb megoldás erre. Ha elmegy az áram, direkt bevált az akksira (relével) - és nézi, h ne menjen mélymerülésbe. Mivel az rPI fogyasztása kb 3-5W, így a 12V 7AH akksi esetén is, 12-18h a várható áthidalási idő.
Amennyibe kerül egy pici Meanwell és akksi, szerintem nem vészes (~6e+akksi).

A Meanwell cuccból van dual kimenetes is - ez 6V-ot ad.

nem ugy volt, hogy tulkepp ra lehet kotni tobbet is, mert belul ugyis 3.3V-ot csinal? vagy hol olvastam ezt?

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

szegény RG2-nek elég melege lenne (ldo 3v3 vreg a képen C6 takarásában, ebből csinál majd RG1 1.8V-ot, és RG3 2.5V-ot)
az 5V pedig megy tovább az usb portokra/hdmire

"Tudom, hogy nem szerencsés laptopot sem használni úgy, hogy bent van az akksi, és közben hálózatra is rá van kötve, így a Pi-t sem szeretném így használni."

Ezt miből gondolod? Ugyanis elég nagy butaság :)
---------------------------------------------------
Hell is empty and all the devils are here.
-- Wm. Shakespeare, "The Tempest"

+1

ez az egyik legfontosabb dolog a laptopban: ha áramingadozás van, nem fog újraindulni.
s ha cserélni kell hát cserélni kell: kétévente 20-25 eurón ne múljon...

+1

...és értelmes notebook nem tölti az aksit, amikor hálózatról üzemel és 98-99% a töltöttsége - és nem épp' feltöltés alatt van. :)
Volt ilyen is, annak valóban nem bírta sokáig az aksija...

Az saját gépemben mindig benne van - nincs kedvem pillanatnyi áramszünetek miatt bosszankodni. Az előző gépem eredeti aksiját az első tulaj kb. a gép egyéves korában (garanciában) cseréltette, ebben talán négy évet követően lett az egyik cella zárlatos, ezután másik akkuval használtam (bár nem vagyok biztos benne, de lehet, még az van a mostani gépemben is) - de olyan gép is van a környezetemben azonos aksival, amiben még a gyári van (és legalább ötéves)... ennyit bőven ki lehet bírni, ill. a szekrényben sem biztos, hogy "nem romlik meg" ennyi idő alatt.

Ha állandóan kiszedném, kihullott volna már jó pár hajszálam emiatt...

Régi infó...
Lehet ma már nem így van, de a régi Pentium 1 -esem még szenvedett ettől :)

Abban valószínűleg még Ni-MH akkumulátor volt...

Amennyiben némi elektronika barkácsolástól nem riadsz vissza, akkor 6V-os zselés ólomakksi, low drop lineár táp IC-vel előállítva róla az 5V-ot az RPi-nek.
http://www.futurlec.com/Linear/LM2940CT-5pr.shtml (hazai boltban is beszerezhető)
Az akkut pedig töltőáramköri oldalról áramhatároláson keresztül 6,8V-on tartani.

Előnye: olcsó az ólomakksi, így hosszú szünetmentesítés valósítható meg ésszerű áron. Hátránya, hogy nehezebb a lítium akkuknál, így táskában magunkkal cipelésre nem jó választás. A döntést nyilván a felhasználás jellege határozza meg.

 

Sajnos pont az a két kritérium számít, hogy ne legyen nagy és nehéz :)
Egyébként valóban ez lenne a legjobb!

Ha ne legyen nagy és nehéz, akkor a másik út, hogy az 1 wattos Rpi A modell fogyasztását el kell felejteni és valami kisebb számítási teljesítményű, ám tizedennyit fogyasztó 32 bites mikrovezérlőre váltani.

Ez több napra szünetmentesítve is mindössze kettő darab AAA-s elem vagy akku. Tehát kicsi és könnyű.

Kompromisszumokból áll az élet. A szempontok adottak, a döntés a tervezőé.

Drónokra kis elemes TP-Link routereket szoktak rakni, van hozzá OpenWRT.

Egyébként ahogyan mások is mondták, ha kisebb a fogyasztás, akkor kevesebb tömegű akksi is elegendő.

Állítólag valójában nem is kell az 5V:
http://www.daveakerman.com/?page_id=1294

Lehet, hogy a Pi-nek nem kell, csak én használni fogok hozzá olyan kiegészítő modulokat, amelyeknek kell az 5V.
Sőt, minden gyári és saját kiegészítést úgy oldok meg, hogy 5V-os tápfeszen működjenek.
Nem szeretnék még külön tápegységet építeni hozzá, leszámítva persze a töltő áramkör panelt...

Nem akartam ezért külön topicot nyitni, úgyhogy UP-olva ezt, kérdezném:

Kell-e az R. Pi-hez Real Time Clock modul, hogy az időt folyamatosan "észben tartsa"?

Vagy elég ha egyszer beupdateli az időt netről és akkor is tudni fogja, ha hosszabb ideig nincs kapcsolatban a nettel?

Valahol azt olvastam, hogy net kapcsolat nélkül elfelejti. De ez nekem olyan hihetetlen...

miért felejtené el? ott az uptime timer pl amit minden másodpercben inkrementál.
uez a helyzet a mikrotikkel is.

Noh, megkerestem.

Így hangzik a szöveg:

"The Raspberry Pi will simply revert back to the standard date and time settings (usually 30 November 1999) when the network connection is removed. So, for projects which have no internet connection, you may want to add a low cost battery powered RTC to help your Pi keep time!"

Forrás

...hát én ezt kétlem, bár direkt ki nem próbáltam...

Én egyébként DS1307-et tettem rá, kernel kezeli.

Habár különben miért lenne a Raspbian része a fakertc csomagjuk, és miért töltené be induláskor a rendszer leállításakor lementett időt - ha az úgyis visszaáll '99-re? Miért kellene visszaállnia? (...)

Szerintem úgy gondolja hogy ha reboot van ÉS nincs internet kapcsolat, akkor visszaáll, hiszen nincs időforrás.

Nem áll vissza, hanem az utolsó ismert időpontot állítja be. Erről gondoskodik a fake-hwclock csomag (megnéztem a pontos nevét, fent még másként neveztem).
Az alap Raspbian telepítés része (magam is vizsgáltam, ill. az RTC használata miatt le is szedtem), itt is írnak róla.

Többek között emiatt olvastam fent értetlenkedve az "egyszerűen visszaáll (...) általában 1999 november 30-ra" kijelentést.
Szerintem egyébként is valahol 1970 körül lenne ez az érték, ha nincs esetleg más beledrótozva - de épp' emiatt része a rendszernek az említett fake-hwclock kiegészítő...

Köszi, hogy utána néztél!

Akkor nem is veszek ilyen modult hozzá, mert az üzemidő 90%-ban úgy is lesz net.
A maradék időt meg megoldja a fake-hwclock akkor :)

Szívesen. :)

Szerintem sem kell hozzá, hacsak nem kiemelten fontos az idő valamilyen oknál fogva (mérési eredmények/adatgyűjtés/log)...
Ill. ha nincs folyton bekapcsolva, akkor kicsit nagy lehet így a kikapcsolás miatti csúszás az időben.

Ha ez nem érdekes, akkor rá lehet bízni az NTP daemonra, hogy frissítsen, amikor a net is elérhető.

ha meg igen, akkor vegyél bele usb/soros GPS-t :-)

...vagy egy DS1307 RTC modult. :)

Ez a modul tartalmazza az I2C felhúzó ellenállásokat is (5V-ra), amiket el kell távolítani.
Egyfelől a Pi nem 5V-toleráns, másfelől eleve tartalmazza a felhúzó ellenállásokat is 3.3V-ra.

Tehát az SDA és SCL vonalra kötött két ellenállást le kell forrasztani erről a modulról, ezután viszont tökéletesen használható.

Vagy lehet olyan RTC chipet odarakni, ami 3.3V-ról is rendesen megy...
https://shop.chipcad.hu/Welcome/Default.aspx?scenarioID=301&StockCode=MIC16335#TabControl-2

Akár... nem különösebben számít, ha az SDA és SCL 3.3V-ra van húzva - DS1307 is 2.2V felett logikai "1"-et lát (működik vele).

UPDATE:

Nos, megjött végre 1 hónap postai kavargás után a Lipo Rider Pro

Akksi még nincs hozzá, azt tegnap rendeltem.

Viszont, elvileg, hálózatra kötve a Lipo Ridert, majd azt az R. Pi-re kötve, működnie kellene a dolognak. De nem működik! És nem értem miért! :(
Így néz ki a konstrukció

Az R. Pi PWR LED-je világit, tehát áram alatt van. Viszont nem bootol be, az ACT LED fel sem villan.

Ha az R. Pi helyett mondjuk a telefonomat dugom rá, akkor a teló jelzi is hogy töltődik.
Tehát az áramellátással nem lehet baj.

Márpedig jónak kellene lennie, mert az itt látható blogban a srác is ugyanúgy a Lipo Riderrel működteti az R. Pi-jét. Annyi különbséggel, hogy ő akksiról. Akksival majd csak akkor tudom kipróbálni, ha az megérkezik, de nem értem, hogy így miért nem.

Van ötletetek?

Itt, ebből a hozzászólásból azt veszem ki, hogy bootnál nagyobb a Pi áramfelvétele mint amit a Lipo Rider lead :(
Ha minden igaz, akkor egy rákötött akksival már el fog indulni. Remélem így lesz :)

Ha ez a helyzet, akkor ideiglenesen egy párhuzamosan kötött nagyobb kondival is mennie kellene (először kösd rá a kondit, utána a pi-t, hogy legyen ideje feltölteni)

Nem tudom, miként van megoldva az aksi töltése, de nem kizárt, hogy a töltőáramkör nem igazán tud mit kezdeni magával akku nélkül. :)

Másfelől lehet kicsi a tápod is, a boardon van némi veszteség.

Az akku töltése elméletben valahogy úgy működik, hogy az első fázisban egy adott, konstans áramot enged az akkumulátor felé haladni, ill. második fázisban 4.2V feszültség mellett a töltőáramot figyeli (a feszültség e fölé nem mehet). Azt nem tudom, ennél az áramkörnél miként oldották meg, hogy a korrekt töltés mellett üzemeltetni is tudd róla a Pi-t (fogalmam sincs, milyen IC van rajt és az pontosan mit is csinál - esetleg írd meg a típusát /a legapróbb, négyzetalakú IC-ről beszélek/).
A bemeneten lévő szabályzó valamiféle "lineáris regulátor" jelleggel üzemelhet (a rajta eső feszültségkülönbség disszipációként jelenik meg), a kimeneten pedig egy step-up DC-DC konverter állítja elő az 5V-ot.

Ha a tápod egyébként képes is meghajtani a Pi-t közvetlenül, erre az áramkörre rákötve már valószínűleg "kifullad".

A táp igazából egy konnektorba dugott 220V -> USB átalakító.
Azzal megy a Pi, az tölti a telefont, tabot, fényképezőt is.
Ha a LiPon keresztül kötöm rá a telefont, tabot, fényképezőt, azokat is tölti, de R. Pi-t nem üzemeltet.

Ha én ilyen töltő panelt készítenék, az lenne logikám, hogy ha külső forrású áramot kötök rá, akkor azzal tölti az akkut, és ezt a feszültséget is adja le a rákötött cuccnak. Ha nincs külső áramforrás, akkor pedig az akkut kraftját adja le a cuccnak.
Ezt valamiért nem így tervezhették :)

Egyébként itt van a kapcsolási rajza.

Úgy nézem, hogy 3V alatti akkufeszültség esetén ún. "előtöltő" módba kapcsol az áramkör, ha jól értelmezem, cirka 90 mA-re korlátozva az áramot.
Ezzel nem indul a Pi - de egyes telefonok ki is írják ilyenkor, hogy nem megfelelő a töltés.

A bemeneten lévő IC egy Li-Ion/Li-Po cellákhoz használható töltőáramkör (konstans áram, ill. feszültség üzemmódokkal), ez tölti az akkumulátort. A kimenet viszont az akkumulátorról van megtáplálva (és csakis onnan, betáplálási pont a töltőáramkör).
Nem tűnik túl szerencsés dolognak töltés közben üzemeltetni is róla a készüléket, ugyanis a töltési ciklus folyamán (először konstans áram, majd konstans 4.2V feszültség) az utolsó fázisban a töltés lekapcsolása a töltőáram tizedénél történik. Ha terheled is mellette, akkor legyen okos még az áramkör ezt megállapítani...

Össze akarok rakni magamnak egy ehhez hasonló áramkört, de ott tápfeszültség esetén le fogom kapcsolni az akkuról a terhelést - ez itt nem történik meg.

A fénykép mindent elárul. Miből gondolod, hogy ilyen hosszú és kis keresztmetszetű, tehát viszonylag nagy belső ellenállású kábelen elhanyagolható lesz a feszültségesés a terhelés hatására? Nem lesz az.

Vélhetően az induláskor leesik a tápfeszültség úgy 4.5 V környékére, brown-out reset következik, megint megpróbál elindulni, megint megnő az áramfelvétel, táp le, reset, s ez így megy végtelen ciklusban. Legalább is szerintem.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ment már az R Pi. 2m-es USB hosszabbítóról is, minek végén szintén a képen látható fehér kábel volt, és úgy rá a Pire.
Szóval itt mindenképp a Lipo Rider lesz a ludas.

Így lehet részeredményekből téves következtetésre jutni. Noha a probléma jó eséllyel az, amit VaZso kolléga ír, tehát ez nem egy feszültséggenerátor, hanem egy olyan eszköz, ami akkor, ha a kimenetén nem érzékel feszültséget, áramgenerátorként kezd üzemelni kis árammal. Ezen felül a többiek írják, hogy ez az eszköz akkor is csak 4.2 V-on limitálná a kimeneti feszültségét, ha lenne akku a kimeneten. Az R-Pi pedig 5 V-ot igényel, mégpedig stabilizáltan, kis belső impedanciájú feszültséggenerátorról. Amit csináltál, az nem ez.

Visszatérve az első mondatomra. Ha a tápegység önmagában alkalmas lenne az R-Pi táplálására, ezen felül a kábellel más körülmények között működött volna, akkor ezekből nem következik az, hogy a tápegység a kábellel képes működésre bírni az R-Pi-t. Ennek az az oka, hogy lehet a feszültségesés a kritikus közelében a kábel miatt, rövid, vastag kábellel a tápegység miatt, a kettő együtt már átlépheti az elviselhetőnél nagyobb értéket, ami miatt az R-Pi már nem lenne képes elindulni.

Stabilizált tápot ekkora kábelen akkor sem vezetünk, ha a berendezés a működés látszatát kelti. Tekintsd úgy, hogy szerencséd volt, hogy éppen működött, de ez nem elvárható tőle, nem stabil, nem megfelelő.

Kis belső ellenállású tápegység, rövid kábel, hidegítő kondenzátor a megoldás, nem pedig akkuról közvetlenül járatni gépet feszültség stabilizálás nélkül.

Szerk.: Pláne nem csak töltőről. Az akkutöltő nem feszültséggenerátor, s nem 5 V-os.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tulajdonképpen ez Li-Ion akkumulátorok töltéséhez készült céláramkör, ami
- túl alacsony feszültség esetén "előtölt" - kis áramú áramgenerátorként működik ("mélykisüléshez" közeli cella töltése)
- első fázisban (amíg a cella feszültsége 4.2V alatti) konstans árammal tölt (tehát áramgenerátoros töltés, jelen esetben ~900 mA árammal)
- második fázisban a 4.2V-ot tartja, amíg le nem csökken a töltőáram a kezdeti érték tizedére (ekkor lekapcsol)
(Ha úgy vesszük, egy áramkorlátozott feszültséggenerátor.)

Az akku kimenetére egy step-up DC-DC kapcsolást tettek, ez előállítja az 5V-os feszültséget akár 2.3V-os bemenetből is - tehát jelen esetben nem közvetlen az akkura van kötve a Pi.

Mindamellett természetesen a hosszú USB kábelen eső feszültség okozhat gondot, különösen a gyenge minőségű és hosszú kábelek esetében. Egy Pi-nek már bőven elegendő az áramfelvétele ahhoz, hogy ez (az érpár ellenállása) problémát okozzon. ~4.5V alatt már valóban bizonytalan a működése - jelen esetben azt valószínűsítem, hogy max. 4.2V 90mA kimenet került rá, ezért a furcsa viselkedés.

Szerk.: Mondjuk az adatlap szerint 2.3V-tól működő DC-DC konverter - mint mélykisülés elleni "védelem" - sem túl szimpatikus... mármint a fenti áramkörben... más védelem nincs erre, és illene ~3V feszültségnél lekapcsolnia. Bár valószínűleg az akkupack saját védelmére alapoztak ez ügyben.

Ez mind lehetséges, viszont a Lipo Rider wiki oldalán szerepel a features között egy ilyen sor is:

Stable 5V USB power supply regardless of source

Én azt gondoltam, hogy ez (regardless of source) azt jelenti, hogy amit Ő maga kap tápot azt 5V-ként adja le, vagy ha akksi van rákötve, azt is 5V-ként.

Nyilván marketing... ill. jelentheti azt, hogy a töltőáramkör 4.4V - 6V között működőképes, ettől, ill. az akkumulátor feszültségétől függetlenül 5V lesz a kimeneten.

Tulajdonképpen az első fázis alatt (amikor konstans árammal tölt), ha a rákötött terhelés ~900 mA alatt marad (a step-up rész veszteségével együtt), akkor az akkumulátor töltése folyamatos lesz (nem áll meg, és nem meríti az akksit közben), így ~70% töltöttségig eljut hosszabb-rövidebb idő alatt, a kimenetén pedig képes az 5V-ot tartani (persze a bemeneten is nagyobb áramnak kell folynia ehhez).

Folyamatos terhelés mellett a teljes töltés viszont nem áll le, nyilván ez lesz az eszköz tápja is, emiatt huzamosabb ideig konstans 4.2V lesz az akkumulátor kapcsain. Ez talán csak annyi problémát okoz, hogy csökken az akkumulátor élettartama, tehát ez kerül beáldozásra jelen esetben... habár az akku hőmérsékletét figyelhetné még.

Talán kijelenthető, hogy megkötésekkel igaz lehet a fenti állítás - az akku élettartamának rovására tehát.
Vagyis ~900mA (ill. tápforrás) áramfelvételét ideiglenesen meghaladva az akku az újabb kisütés-töltés ciklusok miatt, a töltés utolsó fázisában pedig a folyamatosan nagy kapocsfeszültség miatt használódik jobban - az ideális állapothoz képest persze.
Ettől eltekintve működik, ill. ennek tudatában használható is a leírt módon - szerintem. :)

Köszi a részletes elemzést! :)
Ha meglesz az akksi hozzá, akkor írok az azzal való tapasztalataimról is.

Mondjuk pont annak örültem volna, hogy ha lekapcsolom róla az akksit, akkor is működik tovább a rendszer. Így nem kellene állandóan rajta lógnia, ezáltal töltenie.

Bááár, ha tényleg csak a boothoz kell nagyobb áramfelvétel, lehet hogy utána működne nélküle is.

Ha nem válik be, akkor ugyanitt Lipo Rider eladó :D

Nem működne, mivel a CN3065 (töltőáramkör) BAT lábán a feszültség az aksi eltávolításával leesik, és az áramkör 3V (+-0.1V) feszültség alatt átkapcsol "előtöltő"/precharge üzemmódba, a fent említett 90mA-es áramkorláttal.

Nem tudom, konkrétan meddig bírja egy aksi ilyen módon töltve, de úgy tippelném, hogy évek helyett talán 1-2 évig üzemelhet róla maximum (hasra ütés).

Meg lehet oldani ezt másképpen is (külön táp-, ill. töltőáramkörrel, automatikusan átkapcsolva), de nyilván bonyolítja és drágítja az áramkört.
Ez a megoldás ennyit tud. :)

Nincs "normális" tápja az áramkörnek, csak egy akkutöltő, ami azért célmegoldás...

--

sub