Igazságos tandíjrendszerre ötlet

Fel is merült bennem, hogy hogyan lehetne a legigazságosabb a hetekben már sokat tárgyalt tandíj- és felvételirendszer. Adott X szak tetszőleges egyetemen. Erre az X szakra évente felvesznek ~200 diákot, és évente elvégzi ~80 diák. Vegyük Y évet az új diákok felvételizési és kezdési évének, ekkor legyen Y-2 évben 79 végzett diák.

Y-2 évről Y-1 évre, azaz pontosan egy év alatt nézzük meg egyelőre később definiálandó eszközökkel₁, hogy a 79 diplomázott diák közül hány tudott elhelyezkedni a szakmáján belül. Tegyük fel, hogy 30 diák elhelyezkedett. Ebben az esetben legyen az államis/összes felvettek aránya 30/79, azaz pontosan a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően adjon államilag támogatott képzési helyeket az állam. Y évben kezd 204 felvételiző diák azon a szakon, abból akkor legyen államis helye (30/79)*204 diáknak, azaz azon a szakon indítson az állam és az egyetem (30/79)*204=77.46 azaz 77 államilag finanszírozott helyet.

Indoklás:
a) büfészakokra minek annyi államis hely, minek képezni belőlük egy évben 200-at, ha 10-re sincs szükség belőlük? Amire meg van igénye a munkaerőpiacnak, azt az államnak is megéri fizetni már az országba érkező befektetők (==potenciális adófizetők) miatt is.
b) az egyetemek jóságát sem a "haverlapja" kategóriás statisztikák fogják megadni, hanem érdemes lesz tényleg minőségi képzést adni, hogy az állami helyek megmaradjanak, mert ha egy A egyetemen egy X szakot gyengébb minőségben tanítanak, mint B egyetemen ugyanazt az X szakot, akkor egy idő után a munkaerőpiac nem fog hazudni, B egyetemen lesz a több államis hely, és aki ismeri a törvényt, az tudja, hogy azért, mert ott minőségibb a képzés.

₁(munkaköri leírás, igazolás, állashirdetéses papír, ezek kombinációja, azóta már külföldön dolgozóktól akár külön "bizonyítási eljárás", vagy egyéb beleköthető vagy beleköthetetlen módszer, de értsétek meg, nem ezen van most a hangsúly)

( marcabru | 2012. 12. 22., szo – 17:58 )

büfészakokra minek annyi államis hely, minek képezni belőlük egy évben 200-at, ha 10-re sincs szükség belőlük? Amire meg van igénye a munkaerőpiacnak, azt az államnak is megéri fizetni már az országba érkező befektetők (==potenciális adófizetők) miatt is.

Olyan magabiztosan emlegeted (te, es kb minden masodik kommentelo az ilyen temaju cikkek alatt) a bufeszakokat. Ehhez kepest itt a multinal a fonokeimet is beleertve jelentos reszben bolcseszek es egyeb bufeszakosok dolgoznak, atlagon feluli fizetesert (aki ratermett volt, es vezeto pozicioba kerult, az joval az atlagon feluliert), raadasul mind bejelentve teljes munkaidore, minden percnyi tulora kifizetve, es ami a legfontosabb, leadozva.

Ha ezt osszehasonlitod egy szakiranyu foiskolat vegzett rendszergazdaval, aki maganvallalkozokent vagy minimalberre bejelentve dolgozik egy kis/kozepvallalkozasnal, akkor vajon melyik kepzese erte meg jobban az allamnak? A bolcsesz irodalomelmelet vagy pszichologia kurzusa vagy a rendszergazda matematikaoraja?

Tudom, sarkitott a pelda, csak nem szeretem, amikor a vegzettsegemet (nagyon bolcsesz) lebufeszakozzak, mikozben nem kevessel jarulok hozza az egesz rendszer fenntartasahoz.

Raadasul mindazok a kepessegek-keszsegek (kommunikacio, nyelvi keszseg, kulturalis keszseg, logika, stb) ami az itt dolgozokat a munkajukhoz hozzasegitette, szinten "bufeszakos" kozepiskolai tanaroknak, nyelvtanaroknak koszonhetik.

Teljesen mindegy mi folyik az egyetemen, az a lenyeg, hogy a munkahelyen mit tudsz. Ahol nem tisztan IT-s feladatra (ertsd: csak a geppel kommunikalsz, csak C-ben) kell ember ott ilyen keszsegekre is szukseg van:

- szaknyelvi szoveg irasa. Magyarul meg meg ket idegen nyelven.
- Szakmai tema elmagyarazasa diplomatikusan egy nem tul fenyes elmeju menedzsernek, szinten ket idegen nyelven, recsego telefonvonalon keresztul.
- Vitas kerdesek lerendezese, konfliktusok megoldasa, tobb nyelvu, tobbfele szinten (szakmai/nemszakmai) levo szemelyek kozott.

Ceges treningekre pedig tenyleg oktatnak, bar azt inkabb csak pszichologusok.

Egy percig se gondold azt, hogy a bölcsész diplomád miatt vettek fel az it-services-hez(ott divat bölcsészeket átképezni it-snak). Inkább adj hálát a sorsnak, hogy van egy ilyen multi Magyarországon, ami ilyen szinten szippantja fel a bölcsészeket, és nem kellett kimenned Londonba hamburgert sütni, mint sok másik társadnak.

Nem egy ilyen multi van, hanem sok. Es nem csak bolcseszrol van itt szo, hanem mindenfele gazdasagi, kereskedelmi es egyeb szakokrol is.

Es vajon hol irtam, hogy a _diplomam_ miatt vettek fel? Sehol sem feltetel a diploma, es azzal itt igen sokan egyetertenek, hogy a papir ritkan szamit (a szakiranyu certifikaciokat, cisco-itil-microsoft-mittomen leszamitva, azokat szeretik).

En azt irtam, hogy az allam belempumpalt x mennyisegu penzt (ugye azert a bolcseszkepzes nem olyan draga, mint az orvosi), es most ennyit adozok. Ezt mindossze arra irtam peldakent, hogy ez az allamnak semmivel sem rosszabb, mintha szakman belul helyezkednek el. Mint ahogy az sem rossz az allamnak, ha a villamosmernok vegzettsegevel valaki elmegy ceget vezetni vagy biogazdalkodni (felteve, ha nem vegleg koltozik kulfoldre, es sikeres abban, amit csinal).

( ironcat | 2012. 12. 22., szo – 18:53 )

Az a probléma, hogy az „igazságos” az egy szubjektív kategória. Ami az egyik ember/társadalmi csoport számára igazságos, az egy másik számára korántsem biztos, hogy igazságos.

Tehát (szerintem) jobb lenne egy, a többség számára elfogadható tandíjrendszert kitalálni. Ami a kisebbség számára lehet hogy igazságtalannak fog tűnni.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

( elod v | 2012. 12. 22., szo – 18:59 )

Az lenne igazsagos, ha minden hely fizeteses lenne. Kevesebb burokratat kell foglalkoztatni aki majd jol eldonti hogy hany hely es hol.

Kozepiskolabol kikerulve, feltetelezve, hogy valamilyen palyaorientaciot kapott, leszerzodik az egyetemmel a lurko, hogy ennyi penz, ezt kapom erte.

Bemegy a bankba, felvesz egy tanuloi kolcsont, abbol nyugodtan elvegzi, utana visszafizeti. A bank nyilvan megkerdezheti, hogy fiam, ugyan miert akarsz te bolcsesz lenni? S ha megis, mi a biztositek, hogy vissza tudod fizetni a kolcsont?

Amennyiben az allam tamogatni akar egy iranyt, felszerelheti az egyetemet csucstechnologiaval, tovabbkepzi a tanarokat, majd helyes marketingpolitikaval oda iranyitja a diakokat.

Par ev alatt a piac elsimitja a felmerulo gondokat, problem solved.

Amikor valaki ilyen kérdésre úgy válaszol, hogy "igen, ki tudtam volna fizetni", akkor meg kell kérdezni:
és azok a csoporttársaid, akik segítettek, jegyzetet adtak, együtt tanultatok stb., ők is ki tudták volna fizetni?
Az egyetemen nagyon fontos maga a hallgatói közösség is, így amikor valaki a tanulmányainak a megtérülését számítja ki, gondoljon arra is, hogy az egyetemen milyen kapcsolati hálót alakított ki, és a kapcsolati háló tagjaira is igaz-e az az állítás, hogy tandíjasként el tudták volna végezni az egyetemet.

Igazabol, ha nem akarod, hogy 8 purde ugraljon a fejeden, mar most sincs mas valasztasod.

Friss first hand szerzett tapasztalatom van a temaban.

Hihetetlen, hogy a korhazi korteremben milyen "elenyeszo" volt a mas tipusu honfitars arany.
Gyakorlatilag en lettem volna egyedul "feher ember", es az mar mellekes, hogy TB fizeto szemely is egyben.

Inkabb megkoszontem es eljottem, majd irany a magankorhaz.

http://karikasostor.hu - Az autentikus zajforrás.

Érdekes módon nem érvelsz a Volán-társaságok, a MÁV, a Magyar Posta, az úthálózat, az Országos Mentőszolgálat privatizálása ellen.
Hiszen az lenne a legtisztább, ha privatizálnánk a MÁV-ot, a Postát és az összes Volánt, és mindenki annyit fizetne, amennyibe az utazás piaci alapon kerül.
Sőt, ne támogassuk a mezőgazdaságot sem garantált felvásárlási árral, a piac pár év alatt elsimítja a dolgot.
De jobbat mondok: a gyerekvállalást se ösztönözzük adókedvezménnyel, azt is elsimiítja a piac: amelyik cégnek kell 25 év múlva munkaerő, majd megfizeti a gyerekvállalást.

A progresszív SZJA pedig nem jó dolog, mert pont azokat szívatja akik rendesen adóznak, és támogatja azokat akik csalnak.
Az ÁFA csökkentéssel viszont egyetértek. Nevetségesen magas, és megintcsak arra kéztet, hogy trükközz és kikerüld. Az egészet ráadásul rontja, hogy a magas áfával már rászoktatták az embereket a kikerülésére, és ha csökkentenék akkor sem szűnne ez meg. Mindenképpen szigorúbban is kéne venni.
Egyébként is az egyszerű, érthető, betartható, és betartatható adók mellett vagyok. Ha valamivel segíteni akarjuk a szegényebbeket az inkább olyasmi legyen mint pl. 0% ÁFA élelmiszerre és ruhára (megadott értékhatárig), minthogy alacsonyabb SZJA kulcs legyen számukra. Minél alacsonyabb valakinek a fizetése, annál nagyobbak lesznek ezek a kiadások százalékosan. Így az effektív adókulcs számukra alacsonyabb lenne.

Ez csak attól függ, hogy 1. milyen adóelkerülési módszerek vannak, 2. mennyire sikeres a hatóság a visszaszorításban?
A progresszív SZJA helyesen meghatározott jövedelmi határral és mértékkel amúgy az igazi diplomásadó, mivel a diplomások általában magasabban keresnek. Azaz a progresszív adórendszer tekinthető egyfajta felsőoktatási utófinanszírozásnak.
Te mit fizetnél szívesebben: tandíjat 18 évesen vagy progresszív adót 35 évesen? Mert az nem igazán működik sehol sem, hogy egykulcsos jövedelemadó + ingyenes felsőoktatás.

Az USA-ban jelenleg az évi 1 millió dollár feletti plusz progresszív adót szeretnék befizetni.
Hogy korrekten tudjuk összehasonlítani, jelenleg ott az átlagfizetés évi 27ezer dollár körül van.
http://blogs.reuters.com/david-cay-johnston/2011/10/19/first-look-at-us…
"The median paycheck — half made more, half less — fell again in 2010, down 1.2 percent to $26,364."

Magyarországon a fizetések mediánja 180.000 forint volt 2 éve, azaz az éves kereset 2.1 millió forint (http://nol.hu/gazdasag/ha_havi_209_ezer_alatt_keres__valamit_rosszul_cs…)

Szóval egy ilyen adó arányosan magyarországon az évi 74 millió forintot keresőkre, azaz azokra vonatkozna, akik havi több, mint 6 milliót keresnek.

Ott viszont nagy lenne az adókulcs.

Én úgy gondolom, hogy előbb a visszaszorítás oldalon kell erősíteni és utána lehet csak erre alapozni egy adópolitikát.

"Te mit fizetnél szívesebben: tandíjat 18 évesen vagy progresszív adót 35 évesen?"
18 évesen tandíjat alacsony kamatú hitelből. Azt se felejtsd el, hogy ezzel azokat adóztatnád meg akik amúgy is több adót fizetnek és nem azokat akik ingyen mentek egyetemre, de soha sem lettek igazán sikeresek.

Azt amúgy elárulom neked, hogy egy amerikai programozó azért jóval túllépi a mediánt és könnyen magasabb adókulcsba kerül, noha az $1M-tól azért távol van a fizetése.
Ha már USA-val példálózunk akkor inkább ingatlanadó ami normál méretű lakásokra nullára jön ki. Ott lakó személyenként levonhatsz belőle, így ha nincs túlméretezve akkor nem is kell miatta aggódnod.

"18 évesen tandíjat alacsony kamatú hitelből."
Akkor viszont kell a kamattámogatás intézménye, azaz megintcsak szétteríted a társadalom többi tagjára a felsőoktatás finanszírozását. Viszont a kormány ügyes trükkje: a kamattámogatás miatti kiadásnövekedést eltolja a következő kormányoknak, ő nem akar vele foglalkozni. A felsőoktatásra ugyanannyit költünk majd, de a jövő erőforrásait éljük fel, nem pedig a jelenből gazdálkodunk. Az MNYP-pénzek állami beolvasztása is ugyanez volt. Az időutazást még nem találták fel, a jövőből finanszírozni a jelen társadalmát nagyon nem éri meg, főleg a jelenlegi demográfiai trendekben. Az a kormány, aki az államadósság ellen van, miért is akar kamattámogatott hiteleket bevezetni?
Itt egy kiszámolás: a kamattámogatott diákhitel nem éri meg!
http://kiszamolo.hu/melyik-az-olcsobb-az-allamnak-diakhitel-vagy-a-tand…
A tandíj viszont egy 18 éves ember számára és a társdalom számára egyszerűen finanszírozhatatlan.

"Azt amúgy elárulom neked, hogy egy amerikai programozó azért jóval túllépi a mediánt és könnyen magasabb adókulcsba kerül, noha az $1M-tól azért távol van a fizetése."
Sem Amerikában, sem nálunk nem csak programozók élnek. Mindkét országban kiemelten sikeresnek számít a programozóság.

Ne érts félre, véletlenül sem mondom, hogy amit csinálnak jó. Igazából a demokrácia egy nagy hibája, hogy az emberek nagyrésze nem tud hosszútávon gondolkozni és az azonnali előnyökért szívesen feladja a jövőt. Ezért vesznek hitelből minden vackot, és ezért is kényszerítik a mindenkori kormányt a hitelek felvételére. Aki nem így tesz, az nem tudja a korábbi - hosszútávon tarthatatlan - életszínvonalat fenntartani.

"Akkor viszont kell a kamattámogatás intézménye, azaz megintcsak szétteríted a társadalom többi tagjára a felsőoktatás finanszírozását."
Befektetés az állam részéről. Alacsony kamatú hitelt adni sokkal kisebb kockázattal jár mint ingyen képezni. A diákot is jobban ösztönzi, hogy teljesítsen és adó formájában is hamarabb megtérül.
Az persze más kérdés, hogy túltámogatni sem kéne, mert az sem egészséges ha az is felveszi akinek zsebből menne és megtartja a kamatkülönbözetet.

Amúgy a számítás nem veszi figyelembe, hogy ha a diák adó formájában fizeti vissza a tandíját, az sem azonnal történik. Azt az adósságot ugyan nehezebb követni, de ugyanúgy rá kéne számolni a kamatot.

"Mindkét országban kiemelten sikeresnek számít a programozóság."
Ez igaz, de az oktatását nem fizetik, de azért elvárják tőle, hogy többet adjon vissza. Amúgy csak arra akartam ezzel rávilágítani, hogy nem csak az $1M-os fizetést adóztatják jobban. Sőt, akinek olyan magas lenne a fizetése, az ott is megtalálja az alternatív módokat annak a felvételére. Persze mivel a legtöbb szavazó nem ide tartozik és nem is nagyon érti az egészet, ezért jól hangzik, hogy "a gazdagok fizetnek".

"Befektetés az állam részéről. Alacsony kamatú hitelt adni sokkal kisebb kockázattal jár mint ingyen képezni."
Egyáltalán nem, ez egy hitelfelvétel az állam részéről. Ugyanis a kamatkülönbözet mértékét sem a kormány befolyásolja, hanem a piac.
Ne feledd: nem az állam adja a hitelt, a hitelt a pénzintézetek adják, az állam a kamatkülönbözetet fizeti.
Másrészt ugyanúgy teríti a társadalomra (csak éppen nem a jelenlegire, hanem a jövőbenire) a költségek egy részét, egy másik részét meg közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőjére. Azonban mivel maga a kamat összege is nagy egy ekkora tőkerésznél, ezért hatalmas mennyiségű pénzzel kell támogatni a hallgatót a társadalom többi tagjának is.

Gyakorlatilag ez is az államadósság növelésének egy burkolt formája, az államadósságban nem jelenik meg: az állam hitelt vesz fel a felsőoktatás finanszírozására, azaz a költségvetési szervet hitelből finanszírozza. Szóval a költségvetési szervek működésének finanszírozása kamattámogatott hitelekkel nem más, mint egy könyvelési és politikai trükk.
Egy kamattámogatott lakáshitel teljesen más téma, mert ott nem költségvetési szervet finanszírozol hitelből.
Szerk. Amúgy a kormány valójában úgy csökkenti az államadósságot, hogy ehhez hasonló trükkökkel máshova helyezi azt. Kínától például 300 milliárd forintnyi hitelt vettünk fel, de nem állampapírt vásároltak, szóval ez sem jelenik meg az államadósságban.
http://tenytar.blog.hu/2011/06/22/allamadosag_szammisztika_avagy_hogyan…

Nem, a mentőszolgálat és a gyermekkérdés más. A mentőszolgálat nem lehet piaci alapú, mert az egy olyan dolog, amit közösen kell fenntartanunk. Mindenkinek fizetnie kell, tehát ergo az adóból kell fenntartani, de nem biztos, hogy mindenkinek szüksége lesz rá az életben.

A gyermek pedig a világ / ország / nemzet jövője.

És miből fizeted? Majd egykoron a munkád után járó fizetésből? Ja, hogy egyre nehezebb elhelyezkedni friss diplomásként?

Szóval szerintem azért ennyire nem egyszerű a dolog. Szerintem ha elvárjuk, hogy fizessenek a hallgatók, lehetőséget is kéne teremteni arra, hogy legyen miből. De a legtöbb szakmabeli nevesebb cégnél azt látom és hallom, hogy leépítés van, meg elmegy az országból... így azért nehéz lesz.

Szerk: nem magával a koncepcióval van a bajom, inkább azzal, hogy egyik pillanatról a másikra merülnek fel az ötletek, mintha nem lett volna megtervezve. Egy délután alatt akarják átvariálni az egészet. Teátrálisan fogalmazva azt mondanám, egy legyintéssel emberi sorsokat változtatnak meg. Ezt kicsit felelőtlennek tartom.

Pont azert nehezebb elhelyezkedni friss diplomaskent, mert evek ota mindenkit foiskolara kuldenek, mindegy milyenre, csak a papir meglegyen. Hogy kozben a foldeken roman cigany vendegmunkasok dolgoznak, mert a parasztsag is bolcseszkarra kuldte a gyerekeit, az mar sok.

En minden helyet fizetosse tennek es legalabb megketszereznem az arakat. Miert akarna valaki ugyved lenni, ha arrol csak az egyetemen hall eloszor? Ha meg tenyleg olyan tehetseges, akkor egy ugyvedi iroda tamogassa a tanulmanyait azzal a kikotessel, hogy az elso X evet naluk dolgozza majd.

Egyebkent a magyar felsooktatas szinvonala rendben van, de pont ugy van kitalalva, hogy a bejutottak kb 20%-a vegezzen. Ezek a kiszoro targyak nagyon igazsagtalanok.

A világ meg tele van diplomás analfabétákkal, akik azt hiszik, hogy ők aztán mindent tudnak a világról, mert 4 évig ittak a kocsmákban, félévente meg összepuskázták a vizsgákat. Nos, az én adómból igenis kössék röghöz az egyetemistákat (mert már csak a röghöz kötést akarja a kormány). Nehogy már a mi pénzünkön taníttatott orvosok majd a négereket gyógyítsák Londonban. Akinek ez nem tetszik, az húzzon vissza a parlagon álló földekre, és gazdálkodjon. Vagy menjen külföldre tanulni, ott ugyanis aki kiperkálja egy ház árát és bejár az órákra valamint nem totál idióta, akkor diplomát szerez.

"Hogy kozben a foldeken roman cigany vendegmunkasok dolgoznak, mert a parasztsag is bolcseszkarra kuldte a gyerekeit, az mar sok."
Inkabb azert van ez,mert ha magas a szocialis segely, akkor nem eri meg elmenni dolgozni: Több, mint 200 ezer szakmunkás ill. szakképzetlen munkanélküli van az országban. Őket is lehetne ott dolgoztatni, de amíg a segély összege kb. 3 hétnyi földmunkának felel meg, nem éri meg elmenniük dolgozni.
Ezért dolgozik a földeken román munkás, nem azért, mert sok a diplomás.
Évente kb. 50E diplomát adunk ki, 1970 óta összesen 1.3 millió diplomát adtunk ki.
A valódi diplomások száma ennél kevesebb, hiszen minen kétszakos, többdiplomás ember is ebben a számban van benne.
"Egyebkent a magyar felsooktatas szinvonala rendben van" vs "A világ meg tele van diplomás analfabétákkal"
Most akkor jo a kepzes, vagy nem?
"Vagy menjen külföldre tanulni, ott ugyanis aki kiperkálja egy ház árát "
Ausztriaban ingyenes a felsooktatas. Csak szolok. Meg egy csomo orszagban olcsobb a felsooktatas, mint Magyarorszagon.

( mofli | 2012. 12. 22., szo – 21:34 )

a) 200 vs 10
Természetes szelekció. Ha másmilyen, de kapcsolódó munkát csinál, akkor is legyen fogalma arról a területről. Munkaerőként olcsóbb. No meg beosztottként is nagyobb rálátása lesz.

Nekem pl. szó szerint volt nagyobb rálátásom, amikor a létra tetején kötöttem a hálózati feszültséget a szerverszobába, mikor a bővítés/átalakítás volt ;)
A kábelcsere ötlete is az általam észrevett kábelmelegedésből indult el. No meg beérkező ajánlatok technikai részleteiről is beszélgettem a főnökkel: "Mofli, gyere már, mert megint jött egy és ez még kínaibb, mint az előző :)"

Persze a 200 csökkenjen, de azért ne 10/10 legyen a cél, ha pont annyira van szükség.

( rpsoft v | 2012. 12. 22., szo – 23:51 )

Az a baj ezekkel az "igazságos" tandíjrendszekkel, hogy nagyon nem igazságosak, viszont azt feltételezik, hogy valakinél ott a bölcsek köve, és pontosan tudni fogja, hogy milyen szakon hány végzősre van "szüksége a piacnak". Ez akkor sem jobb, ha kitalálunk valami varázsfogmulát, mert az is csak a lassú gazdasági változásokat képes követni, egy válsághelyzetet már egyáltalán nem.
Ezen kívül nem vesz figyelembe egy csomó mindent:
-pl hogy ha valakinek hegedüléshez van tehetsége, akkor hiába nincs szükség éppen olyan sok hegedűsre, az illetőből egyáltalán nem biztos, hogy jó gépészmérnök lesz.
-hogy ha valaki elvégez egy olyan szakot, amiben nem tud elhelyezkledni, de a kultúra része (irodalom, színház, bármi), akkor az neki közvetlenül nem olyan nagyon hasznos, de az államnak igen, mert kellemesebb egy olyan országban élni, ahol művelt, kultúrált emberek vannak
-ha elmegy küldföldre valaki egy diplomával (ami érdekelte, de itthon nincs rá igény), akkor itthon csökken a munkanélküliség, az illető meg később visszatérhet még a külföldi tapasztalatokkal. Ha itthon nem mehet az általa választott szakra, attól még nem fog tudni valami olyat elvégezni, amihez nincs tehetsége, csak itt marad kibukottként, munkanélkülinek.
Ezzel persze még nem mondtam meg, mi a jó rendszer (még csak nem is vagyok benne biztos, hogy meg tudnám mondani; alapvetően teljesen elfogadhatónak tartom, ha van tandíj, de van valami formula, ami a tanulmányi eredmények és az adott szakot végzettekre való munkaerőpiaci igény alapján kiad egy ösztöndíjat, amiből simán ki lehet fizetni, ha tényleg jól tanulsz).

A tandíjkérdéssel kapcsolatban a másik észrevételem az, hogy ha valaki megszerez egy nem csekély választói réteget azzal, hogy kinyírja a tandíjat, és utána belátja, hogy mégsem tudja megoldani tandíj nélkül a feladatot ő sem, akkor gyakoroljon önkritikát (ez terjedhet a szeppukutól a lemondásig).

( persicsb | 2012. 12. 23., v – 04:41 )

A kormány közzétette tegnap a Felvételi szájbarágó c. kiadványát, amivel megint bizonyította, hogy nem híve a minőségi felsőoktatásnak.
A dokumentum megtalálható itt: http://www.kormany.hu/download/1/e2/c0000/Felv%C3%A9teli_sz%C3%A1jbar%C…

Két, egymással összefüggő dolgot idéznék:

Az egyik az intézmények kapacitásáról szól:
"2013. január 31-ig még bővülhet a meghirdetett szakok listája, hiszen az intézmények még változtathatnak az általuk meghirdetett szakok listáján. Ekkorra kell megadniuk az egyes intézményeknek kapacitásszámaikat is, azt a mutatót, hogy hány főt tudnak fogadni az adott szakon."

A másik a felvételiről.
"Két eset létezik: ha egy intézmény adott szakjára az intézmény által megadott
kapacitásnál kevesebben jelentkeztek, akkor arra a szakra mindenki fel van véve, aki
a meghatározott minimális pontszámot elérte (ez 240 pont, felsőoktatás szakképzések
esetén 200 pont). Ha az adott intézmény adott szakjára a kapacitásnál (a felvehető
hallgatók létszámánál) többen jelentkeztek, akkor a jelentkezőket pontszámuk
sorrendjében rangsorolják, és az intézmény által megadott felvehető hallgatói
maximum-számnál történik meg a ponthatár meghúzása. Aki azt elérte, fel van véve,
aki nem, az az első helyen megjelölt intézmény adott szakjára nincs felvéve. A
következő helyen megjelölt szakon azonban ismét vizsgálatra kerül sor, hogy ott
ugyan ezen eljárásrend szerint sor kerülhet-e a felvételére. "

Tudni kell, hogy jelenleg a felsőoktatás finanszírozása normatív, azaz egy intézmény azzal arányosan kap pénzt, ahány hallgató jár oda.
Tehát a lehető legtöbb hallgatót akarja felvenni, ami még a kapacitásain belül van.
Viszont az intézményeknek vannak minőségi elvárásaik is, azaz a nagyon alacsony pontszámúakat nem akarják felvenni, hiszen az ő oktatásuk körülményesebb (valószínűsíthető sok felzárkóztató kurzus, nagy bukásszám, emiatt ismételt tárgyfelvételek miatt lekötött oktatási kapacitás).
E kettő, egymásnak ellentmondó érdek közötti egyensúlyozásból szokott kialakulni a felvételi pontszám.
Például egy anyagilag relatíve jól prosperáló intézmény megengedheti magának, hogy a kapacitásánál jóval kevesebb embert vegyen fel egy képzésre, de akkor oda csak magas pontszámmal kerüljenek felvételre emberek.

Viszont jelenleg ezt nem fogja tudni megtenni: 2013. januárjáig megadja az intézményi kapacitásokat (nyilván szakokra és képzési helyekre lebontva), azonban abba már nincs beleszólása, hogy a jelentkezők közül húz-e minőségi határt, mivel a ponthatárt az intézmény már nem tudja befolyásolni: ha kevesebben jelentkeznek, mint a kapacitás, akkor mindenki fel van véve (aki eléri a 240-es minimumpontot a 480-ból), ha többen, akkor a kapacitás lesz a korlát.

Egy szemléltető példa: legyen adva a Fiktív Egyetem Fikció Kar fantasztika-futurisztika BSc alapszaka, 100 fő kapacitással. Fiktív Egyetem szeretne minőségi felsőoktatást, csak jó embereket szeretne felvenni, és saját forrásai megengedik, hogy ne telítse be a kapacitásait. Ezért megadja, hogy ő csak 40 embert szeretne felvenni, ez a minőségi elvárásainak és anyagi lehetőségeinek optimuma.

Azonban ha ide csak relatíve gyenge képességű emberek jelentkeznek, de többen vannak, mint 40, akkor sem teheti majd meg az intézmény, hogy csak a legjobb 20 hallgatót vegye fel: mivel több, mint 40 ember jelentkezett, ki fogják tölteni a kapacitást a gyenge képességű hallgatókkal, mert az intézménynek nincs befolyása arra, hogy a jelentkezők minősége alapján döntsön arról, kit venne fel.

Ha tovább csökkentené a 40-es meghirdetett kapacitást, azzal pedig elzárná maga elől a jó képességű hallgatókat: ha 20 helyet hirdet meg, de akár 60 közel maxpontszámos ember is jelentkezett oda, akkor is csak 20 hallgatót vehet fel.

Szóval a felsőoktatás minőségpolitikáját még nehezebben lehet a bemeneti oldalon kezelni a héten kitalált rendszerben.

És persze nem ez a lényeg, hanem ha végez akkor hányat alkalmaznának? Mert ha mondjuk akkor 4-7 ember kell egy évben, akkor már a felvett 10 ember is sok. Szóval inkább a piaci igényeknek megfelelően kellene lehetőséget biztosítani. Mert pl. lehet hogy orvosból vagy informatikusból már a 300 is kevés lenne. Ott is megvan, hogy melyek a hiányszakmák. Szerintem ezek a számok jól közelíthetőek. Persze, ha valaki fizet érte tanuljon azt, amit szeretne, de állami pénzen inkább azokat a posztokat kellene erősíteni amiből amúgy is hiány van. Persze az intézmény igénye, hogy minél több, minél jobb diákokat neveljen ki az adott területen, ám a piac igénye a minőség mellett inkább a megegyező számú (vagy kicsivel több) munkavállaló, s nem az, hogy egy egyetem most x vagy y diákot tud vagy akar fogadni.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Még mindig fenntartom azt a véleményemet, hogy a felsőoktatási képzési kereteknek nem csak lekövetnie kell a munkaerőpiacot, hanem irányíthatja is: ha az állam sok mérnököt/közgazdászt/xyz-t képez, akkor a mérnöki/gazdasági/xyz ismereteket igénylő cégek számára Magyarország potenciális befektetési cél lehet.

Szóval a felsőoktatási képzések finanszírozása foglalkozáspolitikai eszköz is.
Nem véletlenül települt az országba rengeteg külföldi Business Support Center: itt készülnek a könyvelések, pénzügyi adminisztráció, mert szakember van rá, és olcsóbb itt megcsináltatni, mint a cég anyaországában.
Vagy miért érdemes HelpDesket telepíteni ide? Sok nyelvszakos van, akik sokféle nyelvet beszélnek, ők ki tudják szolgálni a világ szinte bármely országát.
Egyre több olyan álláshirdetést látok, ahol nem szokványos nyelvismeret kell (koreai, svéd, norvég, kínai, hasonlók).
Vagy egy ismerősöm, ő tud svédül - az egyetem alatt tanult meg, aztán egy évig kint volt Erasmussal Svédországban, ő is hasonló munkakörben dolgozik: a svéd ügyfelek kiszolgálását végzi egy multinál.
Másik ismerősöm hollandul tud, hasonlóképpen Erasmusos tapasztalatokkal, ő a HP Service Support Centerében dolgozik, direkt a nyelvtudása miatt vették fel.
És még rengeteg ilyen példa van.
Szóval nem feltétlenül a közvetlen szakképzettség a lényeg, hanem a felsőoktatáson keresztül átadott/megszerzett tudásanyag: ha sok kiművelt fővel rendelkezünk, akkor megéri ide olyan cégeket telepíteni, amelyek nagy hozzáadott értékű munkákat végeznek el.

( bbandi | 2012. 12. 23., v – 10:34 )

Y-2 évről Y-1 évre, azaz pontosan egy év alatt nézzük meg egyelőre később definiálandó eszközökkel₁, hogy a 79 diplomázott diák közül hány tudott elhelyezkedni a szakmáján belül.
Itt látom benne a gyenge pontot. Egy csomóan vannak, akik nem a szakmájukon belül helyezkedtek el, de kellett hozzá a diploma. Pl van egy-két villamosmérnök ismerősöm, aki műszaki menedzserként dolgozik. Az NSN nyílt napján találkoztam egy középvezetővel, aki repülőgép mérnökként (ennek biztos van valami szakmaibb neve, bocs) végzett. Sok helyen nem is igazán érdekes a diploma, csak legyen, mert ennyiből már tudják, hogy nem vagy tök hülye.

No igen. Ez ugyanaz forditva, mint amit en vetettem fel. Nem muszaki vegzettseg-->muszaki melo vs muszaki vegzettseg-->nem muszaki jellegu melo.

Es attol, hogy formailag a diplomajat nem hasznositja, biztos, hogy az egyetem nem volt hiaba. Rabiznanak fonokkent olyasvalakire egy fontos, hataridos szellemi munkaval jaro projektet, aki nem csinalt vegig allamvizsgat-szakdolgozatot?

Ezt ne keverd ide. Több munkáltató ismerősöm jelezte, hogy bár mindenki munkát akar ebben az országban, de olyan embert, aki úgy tényleg igazán dolgozni is akar, nagyon nehéz találni. Ezért kénytelenek néhol beérni a kicsit lustább munkaerővel is, mert tudják, hogy ha meghirdetnék a pozícióját új embernek, kis eséllyel találnának arra a pozícióra jobbat, és nem csak a tapasztalat miatt.

De már egy egyszerű bolti eladónál is beérkezik 200 önéletrajz, abból van hogy mind a 200 teljesen alkalmatlan még arra is, hogy egy adott tematikájú boltban eladó legyen. Még csak nem is atomfizikusokról beszélünk.

Mindenesetre az én történetemből és a tiedből összevetve a tanulság: ha nincs felsőfokú végzettséged, de láttál már sok nálad hülyébb diplomást, nyugodtan beadhatod egy olyan helyre, ahol követelmény a diploma, nem te fogsz a legjobban kilógni a sorból, ellenben bőven lehet, hogy te leszel a legalkalmasabb a feladatra, ha a többi követelménynek megfelelsz.