Más operációs rendszerekhez hasonlóan az Ubuntu is tárol információkat arról, hogy a felhasználó hogyan használja a számítógépét. Ez gyakran kényelmesség teszi a használatot, mert gyorsan megnyithatóvá válnak a nemrég használt dokumentumok, vagy gyorsan kereshetők a nemrég használt könyvtárak stb. Azonban ez azt jelenti, hogy más, a számítógéphez hozzáférő személyek számára is elérhetővé válnak ezek az információk és ez nem minden esetben kívánatos. Az Ubuntu 12.04 LTS-től kezdve bemutatkozik egy OS-szintű privacy kezelőfelület, amely segítségével kitörölhetők a felhasználói aktivitással kapcsolatos egyes logok, kikapcsolható bizonyos alkalmazások naplózási szolgáltatása, vagy akár az aktivitással kapcsolatos logolás teljesen kikapcsolható. A naplózás kikapcsolása a GNOME környezetre értendő, azaz pl. a ~/.bash_history vagy a ~/.viminfo fájlokra nincs hatással... A teljes cikk itt olvasható.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 3711 megtekintés
Hozzászólások
Yay, az egész grafikus felületet védni lehet, nehogy a pornó bent maradjon valamerre a history-ban. Cool.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem sok értelmét látom. Egyrészt, ezek a history-k azért vannak, hogy megkönnyítsék a használatot. Másrészt, az implementáció részleges, ugye jó példa a .bash_history. Továbbá file-ok formájában is rengeteg személyes infót tárol az ember a gépén. Szerintem első lépésként jogosultságkezelés, mindenkinek külön profil. Nem is értem azokat, akik nem így használják a gépet. Picivel nagyobb para esetén titkosított filerendszer.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az általad felsoroltak nem védenek meg attól, hogy kereséskor ne listázza az olyan dolgokat, amiket nem szeretnél, ha egy épp melletted álló személy is észrevenne.
--
Ha valakinek nem válaszolok a fórumon, ne sértődjön meg. Valószínűleg csak trollszűrőre raktam.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Erről már elmondtam a véleményem, hogy mekkora egy ostoba koncepciónak tartom azt, hogy ne akard tudni, mi, s hol van a gépeden, mindenre keressünk. Ezzel az erővel nem kell directory struktúra, legyen csak egy gyökér a filerendszerben, s hányjunk bele pár százezer file-t, aztán szükség esetén keressünk.
Én nem keresek semmit, mert rendet tartok a gépemen. Strukturáltan tárolom az adatokat, s az önéletrajzom biztos nem a kapcsolási rajzok között fogom megtalálni, de nem is a pornófilmek mellett.
Ha valami mégis nagyon elveszne, locate, find, grep a megoldás, de akkor sem kapok barátnőt intim helyzetben preview-ban, legfeljebb filenevet.
Én Xfce-t használok, s elmegyek az illető alkönyvtárba, ha kell valami. Nem használok mindenféle adatbányász utility-ket. Mást a saját profilommal nem engedek belépni, képernyővédő zárolja a grafikus felületet, feloldás jelszóval.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És mondcsak, találkoztál már hús-vér emberrel? Neki ugyanis nem tulajdonsága a strukturált gondolkodás :)
Én hozzád hasonlóan használom a gépem, igyekszek rendet tartani, és navigálni a megfelelő könyvtárba. Viszont egyszer-kétszer találkoztam a windows és OSX alatt már megszokottnak mondható "desktop search" megoldásokkal, és hát igen impresszív: sokkal gyorsabb azt mondani, hogy Ctrl-Ctrl, CV, Enter, és már ott is az önéletrajzom. Ez 2mp, elnavigálni a 3. almappába fájlböngésző megnyitásával együtt pedig 5-6.
Szerintem a kettő ötvözete a jó irány: rendben tárolni a fájljaid, de ettől függetlenül beindexeltetni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van egy másik gondom ezzel. Mi van, ha ugyanazzal a filenévvel található egy rakás különböző tartalom a gépen? Akkor csak remélhetem, hogy amit ez a kis intelligens eszköz megtalált, az éppen az, amire szükségem van, noha egy pillanatig sem biztos. Nyilván éppen azért teszem struktúrába a dolgaimat, mert az alkönyvtár neve, helye hivatott arra utalni, mi is a szándékom, mi miért, s hol van.
Például ott vannak az alkatrész adatlapok. Szét vannak szedve fajták szerint alkönyvtárakra: mikrokontrollerek, tranzisztorok, optocsatolók, diódák, induktivitások, memóriák, telekommunikációs chipek, stb. Tranzisztorokon belül bipolárisok, FET-ek. Bipolárisokon belül npn, pnp tranzisztorok.
Ez azért is jó, mert nem biztos, hogy típusszámra keresek, lehet, hogy az a gondom, hogy kellene egy olyan n-csatornás power MOS-FET, amelyet már használtam. Na, akkor ezt mégis hogyan mesélem el a keresőnek? Strukturált tárolás esetén pedig datasheets/transistor/fet/n-channel
, aztán meg is vagyunk.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mondjuk az eseted amúgy is speciális, az alkatrész adatlapokat leíró fájljaidat gondolom az okos, pdf és docra berendezkedett indexerek nem tudják keresni (hacsak nem plaintext fileformátum, pl.: xml)
De azért lássuk be, az esetek 99%-ában a userek dokumentumindexelésére tökéletes lehet egy-egy desktopsearch cucc, és valószínűleg a "két azonos nevű fájl külön mappákban" probléma sem akkora probléma.
De végülis ezért mondtam, hogy a két módszer elegyítése lehet a leghatékonyabb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én is nagyjából rendben tartom a dolgaimat, de általában megkerestetni szoktam, mert az sokkal gyorsabb. Nem csak fájlokat, hanem pl. alkalmazásokat is kereséssel indítok, mert az úgy gyorsabb. Erre a kupfer-t használom, ami a fájloknál kiírja, hogy melyik könyvtárban találta meg, és a nyilakkal tudok váltani a hasonló nevűek között, ha netán több olyan is lenne.
Tehát a rend és a keresés nem zárja ki egymást.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én egy hibrid modell szerint használom. Ami nem fontos/érdekes hosszú távon, az marad a letöltésekben, és ott eléggé káosz is van. Amire meg szükség van, azt struktúráltan tartom. Gyakorlatilag soha nem használok keresőt saját fájlok megtalálására, szerintem a keresőknek az inkább a funkciója hogy a különböző linux disztrók alatt máshol meglévő konfig fájlokat megtaláljuk :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A konyvtarstruktura csak egy a lehetseges sok kozul. Egyik hatranya, hogy siman hierarchikus: egy fajl jellemzoen egy mappaban talalhato meg.
Pl. fotok vagy mp3-ak eseteben siman mukodik az, hogy minden egy konyvtarba van 'behanyva', mert nem fajlnev alapjan ered el, hanem tagek, datumok, geolokacio alapjan.
----------------------
while (!sleep) sheep++;
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A tag-ek használatát a directory struktúra nem zárja ki. Én képeket dátum szerint tárolok, s ez nekem elegendő is. Nyilván lehetne adatbázist készíteni, amelyben szerepelnek egyéb tulajdonságok, mint például földrajzi hely.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A konyvtarstruktura csak egy a lehetseges sok kozul. "
Milyen sok módon tárolhatom még az adatokat? Hierarhikusan könyvtárakban; ömlesztve és tageket használva és ezen kívül?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Vannak különböző FUSE-s megoldások, amelyekkel olyan virtuális könyvtárszerkezetek hozhatóak létre, melyben egy-egy zenefájl megtalálható előadó, stílus, stb. szerint is a könyvtárszerkezetben.
Userspace megoldás, de szvsz azért még használható:)
######################
# http://allvanygyor.hu/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Ha valami mégis nagyon elveszne, locate, find, grep a megoldás, de akkor sem kapok barátnőt intim helyzetben preview-ban, legfeljebb filenevet."
Én is fájlnévre gondoltam. Épp elég az! A Unity dokumentumkeresője meg olyan, mint a locate + grep.
--
Ha valakinek nem válaszolok a fórumon, ne sértődjön meg. Valószínűleg csak trollszűrőre raktam.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Szerintem első lépésként jogosultságkezelés, mindenkinek külön profil."
Ez már adott, az emberek a "hülyék" hogy nem élnek vele. Adott volt már 10 éve is, de az emberek többsége nem veszi a fáradtságot, hogy megismerje a lehetőségeit.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én már 10 éve is éltem vele.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De te nem tartozol a Homo Userus Administratoris törzsbe. Az r=1.0 jellemzésű userek pedig igen. Szóval ne magadból indulj ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:D
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
viszont valojaban nem mukodik ez a dolog otthoni gep eseten ;)
--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért ne működne?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Erről az egészről az a véleményem, hogy nem rossz hogy van egy ilyen feature, de valahol szerintem már a feltételezés hülyeség. Igen, jóhogy tárol rólam információt a gépem, hiszen azon tartom az adataimat. Most az információt ezek szerint nem az adat hordozza hanem az hogy hol van az adat??
Ha valaki meg akar tudni rólam valamit és be tud lépni a gépemre, akkor a bash history miatt fog rólam megtudni dolgokat? Vagy inkább azért mert azok az adatok ott vannak a gépen, amiket én raktam oda? Vagy az az információ hogy milyen fájlokat és programokat nyitok meg sűrűbben, nem az hogy mi van a fájlokban? Egyátalán ha nem akarom hogy valaki hozzáférjen a dolgaimhoz akkor miért tud turkálni a gépemen?
Szóval igen, privacy kell, de nekem az inkább a titkosított fájlrendszert jelenti.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni