(Fél)elméleti kérdés a hozzáértők felé. Tegyük fel beüt valami központi gebasz és kiderül, hogy x hétig nincs áram.
Van egy sima, nem hibrid, 1 fázisú, nem szigetüzemű, telepitett napelemem, amit erre a kis időre szeretnék használni, betáp nélkül nyilván meg se moccan.
Innen jött a - valószinűleg hülye - ötletem, hogy mi lenne, ha ebben az esetben lenyomnám a villanyórán a kismegszakitót plusz - extra biztonságból - a fi relét is, hogy kifelé biztos ne menjen áram, majd egy 1.5 kVA-es APC smart kimenetét beinjektálok a fázissinre. Ebből azt tippelném, hogy beindul az inverter (ha süt a nap) rászinkronizál az UPS frekvenciájára és amig meg nem haladom a fogyasztásban a termelés (+ pillanatnyi tüskékre az UPS) teherbirását, akkor vigan elvagyok, nappal. Hogy az UPS ne merüljön le, simán visszadugnám egy konnektorba.
Hol tévedek nagyot? :)
Hozzászólások
Nem értek hozzá, de bennem ilyen kérdések merülnek fel:
Azaz személy szerint nem próbálnám ki, mert minimum az UPS invertere veszélynek van kitéve. Rosszabb esetben tűzveszélyes a mutatvány
akkor 2 APC Smart UPS-el? :-)
az egyik csak a "szinkronjelet" adná, a másik az áramot, amikor jön a felhő
az APC Smart elvileg képes a feszültségszintet is vágni/kompenzálni.
Mindíg 230V-t fog adni, akkor is, ha undervoltage és akkor is, ha overvoltage van
> vágni/kompenzálni.
nem. csak detektalni kepes.
> Mindíg 230V-t fog adni, akkor is, ha undervoltage és akkor is, ha overvoltage van
ha az inputjan a beallitott rangen kivuli a feszultseg akkor atvalt akkus inverteres modra, es olyankor nem is tolt. ezzel szivtunk anno hogy aggregator 250V-ot adott ki es ez az apc smart 3000-nek nem tetszett ezert maradt akkus inverteres modban, es lemerult.
E szerint link 160 – 286V (150 – 300V)
Nekem Ez az új fajta Smart 750 van, abban:
Output Upper Limit VAC [253 - 265]
Output Lower Limit VAC [195 - 207]
Szóval bírnia kell. Aggregátornál mi ott szívtunk, hogy a szűrést durvára kellett állítani, mert túl zajosnak érezte és akkura váltott az APC:
mi mondjuk a regebbi SUI/SUA sorozatot hasznaltunk 720VA-3000VA tartomanyban. azok a 250V-ot se szerettek.
egyebkent konfiguralhato, hogy hol kapcsoljon, van ahol az "erzekenyseg" lo/hi van ahol konkret volt ertekek allithatok az eepromba.
Az általam ismerteken nem igy működik. Beállitható alul-felül 1-1 határ, amit, ha elér, akkor rákapcsol 1-1 kis transzformátort (hallani a relét is ilyenkor) ami +- 10%-al változtatja a kimenő feszt. És ez a bejövő fesz, nem akkuról megy ilyenkor, csak kompenzálja a bejövő feszt.
hat ilyenrol meg csak nem is hallottam, pedig 20 eve uzemeltetunk es szervizelunk ups-eket :) melyik tipusba van ilyen?
Az érdekes, mert szerintem 20 éve tudja mindegyik smart, AVR néven fut: https://www.apc.com/us/en/faqs/FA158913/
Sőt, még a nem-smart, back pro-k is tudják úgy látom.
erdekes. mondjuk megneztem a SUA3000 specifikaciot, ezt irja:
Boost and Trim Automatic Voltage Regulation (AVR)
Gives higher application availability by correcting low and high voltage conditions without using the battery (not available on all models).
hat amivel en talalkoztam azokban nem volt ilyen... nem lehet, hogy csak az USA piacra keszultekbe van ez?
Ami megfordult a kezemben mondjuk 15 db, az biztosan ilyen volt. Az egyik cégnél folyamatos a 200V körüli feszültség, ott van, hogy egész nap megy ez a korrekció, ha bármelyik UPS ne tudta volna az azonnal elvérzett ott volna.
Úgy látom mindegyik modellhez oda van ez irva, de nem hinném, hogy ez az EU-ra vonatkozna.
ott hibazik hogy az APC smart bypassol ha kap a bemenetere tapot (rele atkapcsol). tehat nem fog egyszerre tolteni es akkurol leadni feszt.
amugy azt szerintem egyik ups se szereti ha a bemenetet es a kimenetet osszekotod :) meg azt se, ha a kimenetere visszataplal a napelem.
en inkabb abba az iranyba indulnek, hogy vagy lecserelni az invertert olyanra ami szigetuzemet is tud, vagy venni egy olcso masik invertert (aliexpress tele van ezekkel, kerdes eleg-e teljesitmenyben meg hogy ezek mennyire megbizhatok) es ilyenkor a napelem dc kabelet atkotod az olcso inverterre (meg kotsz ra egy jo nagy akkut is buffernek)
Ezt most tényleg vedd komolyan: a saját és mások testi épsége, az esetleges vagyoni és egyéb károk megelőzése érdekében felejts el minden ilyen és ehhez hasonló barkácsolást! Vásárolj egy erre a célra tervezett hibrid invertert és a probléma megoldva.
Egy csomo hibrid inverter igyanugy lekapcsol ha nincs halozati aram.
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
Mert a hibridhez kell külön backup box, csak akkor tápol üzemszerűleg, ha érzékeli azt.
Tobbfele megoldast lattam, gondolom gyarto/engedelyez fuggo mit hogyan tudnak. Fronius pl egy kulon kimeneten ad olyankor delejt.
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
1F-on 3kW-ot
az mondjuk teljesen megfelelő lehet, ha úgy építetted ki a házban a villanyt, hogy van egy "szünetmentesített" kör
Eltekintve attól, hogy tudomásom szerint Fronius esetében ez a "PV Point" csak akkor aktív, ha nincs szolgáltatói hálózat.
Emiatt a szó szoros értelmében nem szünetmentes ez a hálózat, legfeljebb egy "szükséghálózat" áramszünet esetére.
Nekem van otthon szünetmentesített kör kiépítve majd' minden szobába.
Igazából az sem zavarna, ha ilyenkor le kell csatogni a pincébe és
átdugniátkapcsolni az UPS-t a másik betápra...Nekem a világítás ilyen, a LED szalagok 12/24 VDC tápról mennek, amin van akkumulátor és töltésvezérlő. Más szünetmentesre nincs szükségem, barom jó, hogy áramszünetnél van világítás, ha meg sok-sok órán át ne lenne áramellátás, akkor úgyis lesz egy csomó más baj a környéken.
https://iotguru.cloud
nem fog - hibával leáll.
Csak olyan rendszerrel tudod megcsinálni, amit tud grid üzemmódot is.
De azért bátor vagy, hogy ennyi "tudással" ilyen területen szeretnél próbálkozni - ez nem az a terület, hogy konfigon javítok, ha nem megy - itt bizony warningot nem a konzolon látod, hanem adott esetben füst fogja jelezni.
Ha érdekel a téma nézz utána pl. YT Mikrosilver: Szigetüzemű napelem rendszer alapok.
Első tétel:
Figyelem! Egy ilyen rendszer összeállítása szaktudást igényel! Amennyiben valaki nem rendelkezik megfelelő szaktudással, kérjen segítséget egy villanyszerelőtől a károk és sérülések elkerülése miatt! A hozzá nem értésből keletkező károkért senki sem vállal felelősséget!
For Whites Only meeting room!
Pongyolán fogalmazva:
A hálózatra csatolt napelemes inverterek nagyon buták. Egyszerűen a napelemekről levehető teljes teljesítményt, a hálózatra szinkronizálva egyfajta "áramgenerátoros" üzemmódban megpróbálják vissza nyomni. Ha ez bizonyos biztonsági paraméterek között nem teljesíthető, akkor pedig lekapcsolnak teljesen.
Ez csak nagyon specifikus esetekben stabil:
- A rendszerre kapcsolt fogyasztóknak szignifikánsan nagyobbnak kell lennie mint a napelem termelése
- A rendszeren elérhető más árramforrásoknak fedeznie kell tudni a rendszer fogyasztóit
- A hálózatnak "normálisan" kell regálnia a paraméterek változására
Mivel a közcélú hálózathoz képest a te napelemes erőműved elhanyagolhatóan pici, ezért ezek a paraméterek adottak. A hálózat órán túli része "végtelen" fogyasztóként vagy áramforrásként is fel tud lépni, miközben viszonylag szűk feszültség és frekvencia szinteket garantál az óránál.
Abban a pillanatban ahogy közcélú hálózat nincsen, ez a rendszer instabil, és összeomlik.
A következők történhetnek, a teljesség igénye nélkül, a szerintem legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínűig:
A) A UPS nem képes megadni a hálózat felkapcsolásához szükséges indító áramot. Be sem kapcsol, vagy a bekapcsolás pillanatában leold, tönkremegy.
B) A UPS nem szinuszos, vagy "nem eléggé" szinuszos. A nepelemes inverter be sem kapcsol. A nem-szinuszos kimenet illetve az esetlegesen ki-be kapcsoló fogyasztók tranziensei tönkretehetnek más, a hálózatra kötött eszközöket.
B) A UPS bekapcsolása után néhány perccel belép a napelemes inverter a termelésbe. A hálózaton nincs elegendő fogyasztó, a feszültség megszalad. A napelem túlfeszültség védelme lekapcsolja a termelést. Néhány perc után a napelem újra megpróbálhat bekapcsolni. A periódus túlfeszültségek tönkretehetnek más eszközöket.
C) A UPS bekapcsolása után néhány perccel belép a napelemes inverter a termelésbe. A hálózaton nincs elegendő fogyasztó, a feszültség megszalad, amit az inverter nem érzékel időben. A UPS vészlekapcsol és esetleg leég, valószínűleg néhány fogyasztóval együtt.
D) A UPS bekapcsolása után néhány perccel belép a napelemes inverter. A UPS és a fogyasztók egyaránt szignifikánsan nagyobb teljesítményűek mint a napelem, ezért a hálózat pillanatnyilag működik, azonban nincs rajta olyan komponens ami a "normális" működést garantálná (pl: fogyasztás nem nő érdemben ha nő a feszültség, a hálózati frekvencia nem mutat fogyasztás függést). Mivel a napelemes inverter hatásos teljesítményre van optimalizálva, a meddő energiát a UPS-nek kell biztosítania. Előbb-utóbb olyan tranziensei jelentkeznek a hálózaton hogy a szükséges meddő energiát a UPS nem tudja biztosítani, vagy éppen nincs olyan eszköz ami el tudja nyelni. A hálózat hullámformája torzul, a rendszer elkezd rendellenes frekvencia és feszültségszinteket produkálni. Hamarosan valamelyik védelem lekapcsol, vagy valami leég.
E) A hálózatodat olyan nagy teljesítményű áramforrásokból és fogyasztókból állítod össze, amik stabilitást biztosítanak mert a napelem teljesítménye hozzájuk képest elhanyagolható. Ebben az esetben nem a napelem az elsődleges energiaforrásod, szóval minek tákolsz vele?
Egy szó mint száz, tartósan működni azt biztosan nem fog. A valódi kérdés az hogy hogyan omlik össze ez a rendszer, és mit tesz tönkre összeomlás közben. A legnagyobb valós veszély ebben a tákolásban az, hogy gyakorlatilag bármilyen elektromos eszköz (nem csak a UPS/inverter) bármikor kigyulladhat.
Lehet olyan tankönyvi példát hozni amiben működhet ez a rendszer. Pl egy 1 kW-os napelem + 3000W-os vízforraló + 3000VA UPS, de csak amíg a víz fel nem forr. Bármilyen valós életben hasznos rendszer viszont nem lesz működő képes.
(PS: Ahogy előttem is mondták, ez hülye ötlet, ami veszélyes, illegális, tilos. Ez mind igaz, csak elég unalmas állítás.)
Ezt kifejtenéd bővebben, hogy mit értesz meddő energia alatt, amit az UPS-nek kell biztosítania?
https://iotguru.cloud
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel hogy a feszültség stabil szinuszhullám, az inverter egy áramgenerátor cos(Fi)=1 mellett. A fogyasztók meg mondjuk cos(Fi)=0.7 szeretnének működn. Hiába azonos a két áram effektív értéke, a csomópoonti törvénynek minden időpillanatban igaznak kell lennie. Akkor most honnan jön az a pillanatnyi delta ami az inverter és a hálózat által vágyott áramgörbe közötti pillanatnyi eltérés? Kizárásos alapon a UPS-ből, vagy ha onnan sem, akkor baj van.
Csak az inverter nem egy áramgenerátor. Az inverter egy nagyteljesítményű függvénygenerátor, ami kb. szinuszt állít elő. És azért szinkron, mert ezt a hálózattal szinkronban teszi. Természetesen tud az inverter is meddőt "szolgáltatni". Vagy szerinted mi történik, ha egy szinuszos inverter kimenetére egy kondit kötsz? :)
Az inverter ilyen szempontból épp úgy működik, mint egy szinkrongép. Annak a feltétele hogy a hálózatra tudjon táplálni, az hogy szinkronizálva legyen vele, de egy kicsi szögkülönbség kell, illetve hogy a feszültsége egy picit nagyobb legyen a hálózaténál.
Ha a hálózatra csatolt napelemem szinuszos inverterére kondit kötök, akkor a kondi szépen rángatja a hálózatot, miközben az inverter erre nagyívben tojva termel tovább mintha mi sem történt volna.
Szigetüzemben viszont ugyanúgy termel vagy nem termel ilyenkor, semmi különbség nincs. A napelemes inverternek nem _kell_ feltétlen annyit termelnie, mint amennyi a napelemről lehozható, ez csak egy beállítási lehetőség a sok közül arra az esetre, ha a hálózat korlát nélkül mindig felveszi a termelést, mert ekkor ez éri meg. Ha zero-feed-in az inverter, vagyis nem termelhet vissza a hálózatra vagy limitált mennyiséget termelhet vissza, akkor vissza tudja magát szabályozni pont annyira, amennyi áram helyben folyik... ha csak meddő folyik, akkor egyszerűen nem vesz fel jelentős áramot a DC oldalon, a napelemek üresjárati feszültségen maradnak, a kondenzátorok feltöltve maradnak és annyi áramot vesz csak fel a DC oldalról, amennyi a vezetékeken közlekedő meddő áram miatt a melegedéssel elvész.
Ezen tud aktívan segíteni az inverter, hogy a munkapontját változtatva a meddő ellenében hat, ennek az ellenhatásnak az energiaigénye a DC oldalról jön, az aktív áram ennyivel kevesebb lesz, amennyivel a meddő ellenében dolgozott az inverter, ha nincs nálad mérve a meddő, akkor ennek nálad semmi értelme, ha van mérve, akkor meg tudsz róla, hogy napelemmel kismértékben ellene tudsz hatni és nem kell büntetést/díjat/egyebet fizetned a meddő miatt.
https://iotguru.cloud
> A napelemes inverternek nem _kell_ feltétlen annyit termelnie, mint amennyi a napelemről lehozható,
Ezert rendeltem egy liofilizalo gepet. Baromi draga volt, de meg mindig olcsobb, mint a medence. De valszeg medence lesz a vegen belole.... :-\
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Így van, meddő teljesítmény eleve csak teljes periódus esetén értelmezhető. Ettől függetlenül az egyszerű tekercs, kondi tudja a fizikát, minden időpillanatban a rákapcsolt feszültségnek megfelelően veszi fel az áramot.
Az inverter meg pont letojja, hogy az áram és a feszültség nem azonos fázisban vannak. Neki az a dolga, hogy a kimenetén ott legyen a szinusz feszültség, és annyi áramot adjon hozzá, amennyi szükséges. Ilyen módon simán tud meddőt is szolgáltatni.
Az jelenthet esetleg gondot, ha a meddő részaránya olyan nagyra nő, hogy az energiaáramlás eredőben megfordulna az inverter irányába. Ezt valószínűleg egy sima inverter nem tudja lekezelni*. De ez egy nagyon extrém eset lenne.
*természetesen feszültségre szabályozni így is tud, csak nem tudja az energiát újrahasznosítani. Olyan lesz, mint amikor egy motort ellenárammal fékeznek.
Zero-feed-in -el kapcsolatban nekem "csak" annyi a kérdőjel hogy ez egy "informatikai/szabályozástechnikai megoldás"-nak tűnik, azaz nem arról van szó hogy "a rendszer tudja a fizikát" hanem egy fogyasztásmérő mérése alapján (tcp-n, neten) visszaküldünk információt hogy hova kéne álljon az inverter. Azaz nem igazi "mindig pont nulla" a feed-in, hanem csak a mérés pontosságától és a szabályozás gyorsaságától függően pici ide-oda áram. Jól értelmezem az olvasottakat?
Gábriel Ákos
PV grid inverternél igen.
Ami kapcsolásból eredendően megakadályozza a visszatáplálást, azt inkább online UPS-nek hívnám, de az teljesen más elven működik. Egyébként létezik olyan solar (nem visszatápláló) inverter is, aminek három bemenete van: panel, akksi, hálózat. Pl. https://www.meanwell.com/Upload/PDF/TN-1500/TN-1500-SPEC.PDF
Ez 230 oldalon csak fogyasztó lehet.
A rendszer tudja a fizikát, csak a hálózat az inverter szempontjából egy végtelen nagy fogyasztó és egy végtelen nagy termelő egyben, ehhez kell alkalmazkodnia, az inverter - mint - áramkör tetszőleges teljesítményt képes termelni, beállított munkaponttól függően. És az UPS-ben lévő inverter is tudja a fizikát, ki tudsz venni belőle pár hullámnyi ideig nagyon-nagy áramot is, mielőtt a szabályozása észreveszi ezt. A különbség alapvetően az, hogy a napelemes inverter folyamatosan a leszabályozási határon üzemel adott esetben, de ez a leszabályozási határ állítható kisebbre is.
Ettől még ugyanaz az inverter áramkör dolgozik, csak más a szabályozási logikája a kettőnek. Nincs közöttük lényegi eltérés, ami miatt - idézem szó szerint: "a meddő energiát a UPS-nek kell biztosítania".
https://iotguru.cloud
Értem, szóval az egyszerű válasz az hogy igen.
Kifejtősebben: a munkapontot az aktuális fogyasztásnak megfelelően kell állítanom (hogy kinullázzam).
Nyilván ha többet fogyasztok mint termelek akkor egy pillanatig sincs probléma.
A fogyasztást (vagy a fogyasztás-termelés egyenleget) pedig mérnem kell a határon.
Gábriel Ákos
A visszatermelés gátló esetén mindenképp mérni kell, illetve hibrid inverter esetén is.
Utóbbi ugyanis képes lenne (kis túlzással) az egész utcát is ellátni árammal, amikor akkuról megy. De nem ez a cél, hanem hogy csak pontosan annyit termeljen, ami a saját fogyasztást fedezi.
Ehhez pedig mindenképp kell mérés is. Láttam már áramváltósat, illetve általában fogyasztásmérőt is rá lehet kötni, ami az eredőt méri.
Alapvetően a "visszatermelés gátló" vagy "visszwatt-védelem" egy hibrid inverternél az az üzemmód, amikor a szolgáltatói hálózat és a ház hálózata össze van kapcsolva és akár napelemből, akár akkumulátorból legfeljebb a saját fogyasztásnak megfelelő energiát táplálja a hálózatra.
Hogy ehhez saját áramváltót használ vagy fogyasztásmérőt olvas, részletkérdés, előbbi esetben könnyebb gyors szabályzást csinálnia, utóbbi esetén valamivel nehezebb (kommunikációs késleltetés miatt).
Magának a "visszwatt-védelemnek" alapjában a sebesség a problémája, minél gyorsabban kellene a folyamatosan változó belső fogyasztási igényt kiszolgálni.
Emiatt jó eséllyel lesz némi késedelem, amikor vagy a szolgáltatói hálózatból vesz fel többletenergiát, vagy a hálózat felé ad le valamennyit (ún. "visszacseppenést" csinál), ez utóbbit a szolgáltatók szeretik itthon büntetni.
Ennek elkerülése miatt szokták úgy beállítani a "visszwatt-védelmet", hogy legyen egy alapvető fogyasztás a szolgáltató felől és ne érjen bele az inverter szabályzása a visszatáplálási tartományba.
Egyébként van annak is létjogosultsága, hogy az inverter akkumulátorából táplál vissza a hálózatra, van olyan ország, ahol átveszik ezt a termelést is, esetleg örülnek is neki bizonyos konstrukcióban...
A valódi hibrid inverter másik akkumulátoros, valódi hibrid üzeme az, amikor a mögé kötött hálózat akkuról (esetleg napelemről) megy akkor is, amikor nincs szolgáltatói hálózat.
Ez az a másik üzem, másféle inverter-vezérléssel, amiről szólt a diskurzus, ekkor a feszültségeket igyekszik a rendszer stabilan tartani az eszközök áramfelvételének kiszolgálása mellett.
Ebben az esetben viszont a megtáplált hálózatrész (a három fázis) nem lehet kapcsolatban a szolgáltatói hálózattal, vagyis utca megtáplálása szóba sem jöhet.
A nullavezető egy érdekesebb kérdés, mert az a szolgáltató oldalán és a villanyóraszekrény bekötésénél (a ház hálózatán egy ponton) is földelve van, viszont a hibrid rendszer nulláját is hibrid üzemben egy ponton földelni kell...
Ebben az esetben a szabályzás a hibrid inverteren belül történik, de valóban maga az inverter üzeme is más - viszont külső áramváltó vagy fogyasztásmérő ebben az esetben nem feltétlenül kell neki, ebben a szabályozási körben ezek nem vesznek részt.
Ez egy nagy tévedés. Tessék felrajzolni a kapcsolást, a helyettesítő képeket, és meg fogod látni a valóságot.
A kondi a kapocsfeszültségének megfelelően fog viselkedni.
Az a kérdés, hogy "utána" mi van. Van egy párhuzamosan kapcsolt hálózat és egy inverter. Az inverter kimenete feszültségszabályozott, és közelítőleg leírható egy szinusszal. A hálózat leírható egy másik szinusszal. A kettő között ott van az összekötő vezetékek impedanciája (alacsony, de nem elhanyagolható).
Az inverter arra szabályoz, hogy a panelek felől jövő energia mind kijusson a hálózatba. A kondi pedig az így létrejövő immár "közös kalapból" fogja felvenni a töltést, viszont mivel az inverter közelebb is van, és feszültsége is meghaladja a hálózatét, ezért elsősorban onnan fogja elfogyasztani.
Feltehetjük, de így mennek félre a dolgok.
Nincs olyan, hogy úgy szeretne működni.
Ez igaz.
Onnan, hogy az inverter nem áramgenerátor.
Abban is ugyanaz az inverter áramkör van.
https://iotguru.cloud
Egészen biztosan nem azonos az inverter áramkör (vezérlése) egy szünetmentesben és egy hálózatra csatolt napelemes inverterben. Az egyik esetben a feszültség görbe tartása a cél függetlenül a leadott teljesítménytől, a másik esetben egy teljesítmény leadása a cél függetlenül a feszültségtől.
Kötekedhetünk a megfogalmazás precizitásán a kákán is csomót keresünk mentalitás jegyében, de az általam vázolt probléma valós a hálózatra csatlolt invertereknél:
https://www.electrical-installation.org/enwiki/Power_factor_-_impact_of…
Ennél precízebben akkor lehet a témát boncolgatni, ha elkezdünk konkrét inverter típusokat, kapcsolásokat vizsgálni. Általánosságban meg vagyok győződve róla hogy ezzel valamit kezdeni kell szigetüzem-hebrákolás esetén.
" ezzel valamit kezdeni kell szigetüzem-hebrákolás esetén."
Ha mást nem is, elő kell állítani UPS üzemben, mivel az eszközök a hatásos teljesítmény mellett meddőt is termelnek. Közmű hálózat híján ez is akkuból lesz fedezve. Ez nem is szabad, hogy vita tárgya legyen.
A meddő nem lesz az akkuból fedezve, az nem lesz ilyen esetben a meddő veszteség az inverter oldalán, csak annyira, amennyire a folyó áram veszteséget okoz...
https://iotguru.cloud
Meg tudnád magyarázni akkor például a zero-feed-in napelemes inverter funkciót, amire nagyjából az összes 10-15 éves inverter képes, ha kap adatot arról, hogy mennyi a fogyasztás, amit le kell fednie? Az inverter áramkör és a vezérlése is ugyanaz. A napelemes inverter is képes arra, hogy pont annyi energiát termeljen, amennyi helyben elfogy. És egyik inverter se áramgenerátoros. :)
Ezen a linken arról van szó, hogy lehet használni az invertert, mint power factor corrector-t, azzal, ahogy reagál a hálózati feszültségre ("segít" az áramnak sietni vagy késni). Ez nem azt jelenti, hogy ne tudna mondjuk csak meddő áramot fogyasztó fogyasztót ellátni, hanem azt jelenti, hogy képes a hálózaton már jelen lévő meddő áramot valamennyire korrigálni, akárcsak egy kondenzátortelep.
Én precízen meg vagyok győződve arról, hogy mélyebben fogalmad nincs arról, hogy miket hordasz össze, olvastál valamit felületesen, aztán abból extrapolálsz...
https://iotguru.cloud
Hogyan sikerült onnan hogy a tipikus napelemes inverter elé mindenfajta méretezés nélkül berakunk egy szünetmentest, eljutni oda hogy létezik olyan inverter ami megfelelő konfigurációban akár át is alakítható erre a célra?
De ha iszapbirkózunk akkor csináljuk rendesen:
> " ha kap adatot arról, hogy mennyi a fogyasztás, amit le kell fednie?"
Nem kap. Honnan kapna? Szaldó, advesz óra, lóf...se az óránál. Ez a tipikus setup.
> "Ezen a linken arról van szó, hogy ... "
Akkor olvassuk el a 2. bekezdést, újra:
"In fact, because the solar system is producing and providing active energy only, less active energy is required from the grid for the same amount of reactive energy. "
Ez a tipikus eset. Nem szolgáltat reaktív energiát, mert nem kell neki. Nem releváns hogy "tud-e", az releváns hogy nem fog.
> "Meg tudnád magyarázni akkor például a zero-feed-in napelemes inverter funkciót, ..."
A kedvedért előszedtem az első adatlapot amit találtam. Ez az inverter zero-feed-in módban 1.5 mp alatt fejezi be a leszabályozást ha egyedül van. Mi történik ez alatt a 1.5 mp alatt a hálózatommal?
https://knowledge-center.solaredge.com/sites/kc/files/feed-in_limitatio…
Rohadtul mérges lennék ha a gépem kikapcsolása után a UPS-em még 1.5 mp-ig leadná a 2kW-ot...
De a kondenzátoros példához visszatérve, a hálózati frekvencia periódus ideje 0.02 mp. Hogyan fog egy két nagyságrenddel lassabb funkció létezése segíteni azon, hogy a kondenzátorom ne a közcélú hálózattal cseréljen energiát?
> "Én precízen meg vagyok győződve arról, hogy mélyebben ..."
A számból vetted ki a szót, csak elrontottad az alany egyeztetését :-D
Kérlek vedd észre, hogy senki sem állította hogy nem lehetséges olyan napelemes invertert készíteni ami vígan ellát kapacitív vagy induktív fogyasztókat. Azt állítotam, hogy egy random, már felszerelt, hálózatra csatolt inverter az nem így működik, nem erre való. Ez azért releváns, mert ha a témaindítóban leírt gányolással ez az inverter váratlanul szigetüzembe kerül, akkor ez is egy gond lesz a sok közül.
Onnan, hogy megpróbáltad áramgenerátorral magyarázni és most is hülyeséget beszélsz a meddő kapcsán... a rákapcsolt AC feszültség hatására meddő áramot generáló fogyasztó kiszolgálása nem igényel többlet energiát és bármelyik inverter képes rá, a meglévő meddő ellen hatás viszont igényel energiát, de azt meg se az UPS, se a szigetüzemű inverter nem tudja, ahhoz kell grid.
És?
Hajajj... te itt összekeversz két dolgot:
1, ha egy inverter mögé bekötsz egy kondenzátort vagy egy tekercset, akkor az inverter gond nélkül ki fogja szolgálni az így folyó meddő áramot.
2, ha _van_ a hálózaton meddő komponens, akkor az inverter képes kis mértékben korrigálni ezt a meddőt azzal, hogy _ellene_ dolgozik, ami plusz energiába kerül, ilyenkor kevesebb hatásos teljesítményt tud termelni.
Érted a különbséget? Ami példát hoztál, az nem azt jelenti, hogy csak hatásos fogyasztót tud kiszolgálni, sem azt, hogy meddőt termel, hanem a létező meddő ellen hat.
Előszedheted, de ahhoz meg is kellene érteni, nem csak címszavakat kiragadni belőle... :D
Az UPS sem reagál 0,02 mp alatt, akár másodpercekig túlterhelheted, mire leold a védelme, nem azért működik úgy, mert kurva gyors és 0,02 másodperc alatt reagál, hanem azért, mert nincs hálózat, amihez szinkronizálnia kellene magát és kiad egy feszültséget és amennyi áram folyik, annyi folyik, időnként rámér, hogy mennyi és ha kell, megvédi magát. Egy napelemes inverter annyiban más, hogy a hálózat oldalán ott van egy hozzá képest végtelen nagy fogyasztó és egyben végtelen nagy termelő, amikkel egy adott impedancián van összekötve, így adott munkapontban kell dolgoznia, hogy a DC oldalról az energiát át tudja nyomni a hálózat oldalára.
Nem a zero-feed-in funkció miatt tudja vagy nem tudja ellátni a kondenzátorod a napelemes inverter, az ahhoz példa, hogy a napelemes inverter is képes szabályozni magát, amúgy a hibrid üzemben, amikor akkuból képes ellátni az ingatlant, akkor is ugyanaz az inverter dolgozik benne, csak más a szabályozása.
Szerintem ülj le egy csendes sarokba és olvasd át az elektrotechnika alapokat, mert látszólag halvány fogalmad van csak a témáról, felületes ismeretek alapján írsz hülyeségeket.
https://iotguru.cloud
Ha már szőrszálhasogatunk, akkor nem a vezérlése, hanem a szabályozóköre :D
A teljesítményelektronika lehet pont ugyanaz. Gondolom valamilyen FET vagy IGBT hídkapcsolással dolgoznak, utána egy szűrővel.
Aztán a UPS-ben egy fix 230-ra van szabályozva a kimeneti feszültség, a napelemes inverteren pedig először rá kell szinkronizálni a hálózatra, majd pedig addig kell a feszültséget-fázist tologatni, hogy a kimenő teljesítmény lehetőleg annyi legyen, mint amit a panelek le bírnak adni.
Egyébként vegyétek már észre, nem egy atomtudomány. Ha nem lenne félvezető inverter, akkor ez megoldható lenne forgógépcsoporttal is: egyenáramú motor és szinkrongép kombinációjával. 50 éve még biztosan így is csinálták volna. A félvezetős inverter helyettesítő kép szempontjából pont ugyanezt oldja meg, csak másképp.
A kérdéses helyen vezetékes víz van? Mert ha ennyire kiesne a villany, akkor vezetékes vized se lesz jó eséllyel.
Fúrt kút meg szivattyú van :)
"Sose a gép a hülye."
Egyrészt nullával is le kellene választanod magad, utána az ötlet majdnem jó, de ha nincs az inverterre kötve egy "kemény" hálózat és nincs a fogyasztás - termelés igen pontosan összeszinkronizálva, akkor a feszültség pillanatok alatt el fog szállni és az inverter kikapcsol.
Ha szigetüzemet szeretnél, akkor vegyél akkut és arra egy invertert, ami pont annyi energiát vesz ki az akkuból, amennyit elfogyasztanak a fogyasztóid.
https://iotguru.cloud
Nagyon köszönöm mindenkinek, volt egy olyan érzésem, hogy ez nem ilyen egyszerű, csak nem tudtam miért :)
egy dolog miatt tudlak megdicsérni - hogy kérdeztél és nem próbáltad ki !
A fentemlített YT (több tucat) videokon gyakorlatban is láthatod a grid üzemet.
EcoPityu: APC Smart 2200 UPS-ből átalakította napelemre és lett belőle 230-as inverter, de csak a móka kedvéért.
https://youtu.be/2X397w8si14
For Whites Only meeting room!
Ilyet a Victron Energy Multiplus II inverterrel lehet csinálni. Nagyfokú automatizálást is be kell építeni, és Master-Slave módban a kommunikációt is össze kell hozni.
Két gondolatom támadt az ötletedről - igazából több is de azok lényegtelen részletek -:
1.; Elmeroggyant elképzelés, hogy az általad felvázolt szituban összekötnéd a meglévő villamos hálózatod a napelemes szigeteddel! :-\ Teljesen elszeparálva minden gondod meg van oldva. ;-)
2.; Ha több HETES áramszünet lenne - az első dolog, amit el kell dönts, hogy HOL élsz... :-| Blokk/panel kecóból már másnap vadul el kell húzni! (Nem megvárva, hogy visszahallózzon kula bácsi a nagy fehér kagylóból. :-P Három-négy nap múlva, áram nélkül összeomlik a társadalom csengő-bongó zenés kuplerája... :-( Olyankor már a kertes házból is érdemes elhúzni - minimum falura! - de egy tanya még ideálisabb. ;-]
Ahol is egy 200 wattos táblával, olcsó PWM kontrollerrel és egy-két teherautó vagy csak dízel szgk. akksival igen komfortosan el lehet lébecolni. Ott a világítás, a szórakoztató elektronika, a kommunkáció simán elröfög evvel a riggel - kaját csinálni, vizet melegíteni meg rőzsével, hulladék fával pár hétig, hónapig el lehet lenni, PB gázpalackokkal még komfortosabban... Röviden: 5 napos totál blackout után már folyhat vér... :-\ Urbánus körülmények között.
NEm az lesz a gondod, hogy megy-e a klíma... :-P I have spoken.
Így igaz. Bérházban megszívtad.
Kertes házban, vidéken van esélyed. És tényleg az a jó, hogy a nagyfogyasztókat leszámítva (elektromos főzőlap, sütő, mikró, vízmelegítő, klíma) egy 800W-os inverterrel kb. elvagy a végtelenségig.
"Sose a gép a hülye."
Ilyennel ne szórakozz, mert veszélyes.
Ha mindenképp csinálni és próbálni akarsz valami ilyet, akkor:
- vegyél mondjuk 2 100Ah-s deep cycle (lakókocsiba, csónakokba való) akksit, kösd sorba őket
- vegyél egy normális, valódi színuszos 24V->230V invertert
- nézd meg, hogy mennyi a napelem stringed feszültsége, ehhez vegyél egy 24/100Ah-ra méretezett (vagy erre állítható) töltésvezérlőt
Ez sem kifejezetten játék, mert:
- önmagában a napelemtől jövő DC veszélyes
- az akkukat rövidre zárva olyan áramok folyhatnak, amik felhevíthetik a vezetékeket, érintkezőket -> tűzveszélyes
De ha "játszani" akarsz, akkor egy ilyennel kezdd.
A komplett házat nem fogja elvinni, de arra jó hogy a legfontosabbakat bele tudod dugni szükség esetén egy hosszabbítóval.
Amire figyelni kell:
- Az akkukat a kapacitásuk 10%-val javasolt tölteni, tehát a 100Ah akksit 10Ah-val érdemes tölteni.
- A 24V-ra az invertert rendes vastagságú (és minél rövidebb) kábellel kösd be, amit adott esetben adnak hozzá spagetti, azt felejtsd el (egy 230-on 1000W-ot adó inverter 24V-ról több mint 40 Ampert vesz fel [+ a veszteség], ahhoz min. egy 10-es sodrott réz kábel kell)
"Sose a gép a hülye."
Úgy érted 0,1C a töltőáram? Mert akkor ugye nem 10Ah, hanem 10A a töltőáram. Másrészt ezt érdemes a specifikációból kinézni, mert vannak olyan akkuk, amelyek ennél lényegesen nagyobb árammal is tölthetőek.
https://iotguru.cloud
@hnsz2002 valami azt súgja, hogy fingod sincs ki ez a két jómunkásember: Georg Simon Ohm és Gustav Kirchhoff...
Az amperóra mértékegysége - eredetileg - a helyi valuta/deviza... 😛 Egyedüli létjogosultsága a VILLANYSZÁMLÁN van... akkumulátor "tároló képességét" még csak slendriánul fogalmazva is igen-igen dubióz "amperórázva" próbálni megadni... azért, mert mostanság mindenki fullba tolja a kretént... a fa$zág csak az marad ami: faszság. 🤢 Az akkuknak nincs kapacitanciájuk - rezisztenciájuk van, sokszor az is igen kicsi csak. 😛 Azért, mert számos... Számtalan! Csillagszemű napelembuzeratőr "amperórázik," az nem bizonyít mást, minthogy:
1.; sose voltak/hallottak elektrokémia órán/óráról
2.; és/vagy agymosott konzúmer birka, aki jól beette a napelemes hype-ot. 😝
I have spoken.
Szóval azt mondod, hogy mindenki hülye? Például: https://www.europe-solarstore.com/batteries/battery-capacity.html
https://iotguru.cloud
Mondjuk az ólomszarokat már el kellene felejteni. A deep cycle se túl hosszú életű, viszont drága.
Nem véletlen hogy LFP-vel csinálják már a tárolós napelemeket is. Csak előnye van az ólomhoz képest. És egyre olcsóbb.
Az Ah nem adja meg az akku kapacitasat a feszultseg ismerete nelkul.
Ezert szoktak jobb helyeken Wh-ban megadni.
Bár van napelem, én építtettem egy betáp pontot a kismegszakítókig, és van egy kapcsoló: hálózati üzem és betáp között tudok váltani. És ha kell, rádugok egy aggregátort.
Így él minden védelem ami központilag ki van építve (Fi relé, túlfesz védelem), és a teljes házra rá tudok táplálni. Napelem felé értelem szerűen nem.
Jó nagy agregátorod lehet. Gondolom egy konténer méretű.
egy 5kW-os benzines nem nagy, es az azert - hacsak nem futenek vele - eleg egy csaladi haznak is... persze ha 3x60A az igeny az mar tenyleg kozelebb all a kontenerhez, bar egy kontener meretu ma mar 100kW korul tud.
inkabb az a baj, hogy bazi hangos es budos, ha folyamatosan megy.
ebbol az jo, hogy panaszkodni fog ra mindenki, nomeg ugye -- lehet tudni, hogy hol van aram, majd jonnek lejmolni.
sima akku ebbol a szempontbol sokkal tisztabb.
egy kertes házas környezetben a szomszéd Euro5-ös autójának az alapjáratát sem fogod hallani szerintem, ahogy pl egy Honda áramfejlesztő hangját sem
talán még a hordkeretesét sem - de hogy a "kicsi" gépeket nem, az biztos.
Ennek a megtérülése számolható?
Egy 45kVA-s az 5 misi + ÁFA
minden szamolhato... es minden annyit er amennyit adnak erte :) ha valakinek meger ennyit, akkor neki megeri es/vagy nagyon szuksege van ra (vagy az EU fizeti es leszarja mennyibe fajt)
volt ugyfelem (taxis ceg) ahol az irodahaz erkelyere kibaxtak egy 5kw-osat, ha nagyon aramszunet volt akkor beroffentettek es a 2db 3000-as apc ups betapjat atdugtak arra. 1 ora alatt nagyobb veszteseguk lett volna, mint amibe kerult.
A reaktor adatlapja szerint üzemóránként behörpint/eltüzel 3.5 liter nyálat... napi 10 óra üzemmel számoltam, az 30 nap alatt több, mint 1000 azaz ezer liter benya... 😋 Nincs villany... 😘 biztos tutti, hogy lesz a bengakúton FOLYAMATOSAN benzin...?! A kút is villannyal szívja fel a föld alóli tartályból a dzsúzt... 😜 Békeidőben... mennyi üzemanyagot lehet otthon (akár a panel 3. emeletén bespájzolni...? anélkül, hogy a pomogácsok ne hágjanak meg, a szomszédok ne xarják össze magukat, ennyi éghető lütyi miatt...?
Mondom: csillagszeműség ismét... 🤔
A'rpi, bocsásd meg, hogy nem keresem meg a szálban, ahol "konténer méretű" reaktorról (oké, agregátor :P ) említesz... azokhoz, ugyan biza mennyi gázolajat tartanak készleten, már ha, megkérdezhetem...? 🤔 THX.
> 1000 azaz ezer liter benya
az komoly, de nem lep meg, altalaban ezek sajat tartalya kb 3-4 uzemoranyit tarol, szoval valakinek folyton toltogetnie kell
> mennyi üzemanyagot lehet otthon
nem sokat, mert allitolag megromlik eleg gyorsan. legalabbis a benzin.
> A'rpi, bocsásd meg
nem en emlitettem a kontenert, csak reagaltam annyit hogy szerintem otthoni felhasznalasra nem kell akkora.
> ugyan biza mennyi gázolajat tartanak készleten
amire ralatasom van, ott nincs keszlet (megromlik ugye, meg hova tennek), sot a tankjaban sincs sok, nehogy kilopjak belole. de van valami szerzodesuk hogy ha beindul akkor jon valaki x idon belul egy tartalykocsival es folyatjak bele folyamatosan... de ott 3 8 emeletes irodahaz megy rola.
A'rpi
2,5 kW, nem egy konténer. De elég a gázkazán keringető szivattyújához, hűtőhöz, fagyasztóhoz, világításhoz. Belefér más is, de ez volt a minimum méretezési szempont :)
Valaha már volt akkora áramszünet, hogy fáztatok? Vagy tönkrement a hűtőben lévő cucc?
Nem csak azért kell keringetetni, mert fáznak, hanem mert a sima klasszik gázkazán, az addig megy amíg gázt kap. Márpedig ha ég, viszont a víz nem forog benne, ott csúnya balesetek lehetnek.
A fatüzelésűvel, brikett elgázosítóval meg hasonlókkal meg az a helyzet, hogy azt nem tudod on/off kapcsolni, van felfutása és lefutása is.
"Sose a gép a hülye."
Egy hőszivattyú meg leáll, és nem robban fel semmi. És még a kéményseprőt is megúszod.
(Bár utóbbiban kíváncsi vagyok, hogy mikor képzik majd át őket klímagáz szivárgásvizsgálónak :D)
De hőszivattyú alá nagyobb akku pakk kell :)
Ez igaz, de világvége esetén, ha nincs áram napokig, akkor esélyes hogy a gázellátással is problémák lesznek. A tűzifa mondjuk mindent visz, főleg egy gravitációs fűtéssel.
A passzívház tulajdonosok pedig nem értik a problémát ;)
Eleinte. Na de néhány év után, amikor elkezdenek tönkre menni dolgok, pl. egy hőcserélő?
„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)
El is felejtettem, hogy a vegyestüzelésű kazán, gázkazán, keringetőszivattyú azok pedig *örök* életűek.
Hat, nagyobb valoszinuseggel rak ossze egy vegyestuzelesut a lakatos mint egy hoszivattyut
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
Ha nem is számít öröknek, de nálunk 38 évig ment a gázkazán, (ÉTI-25) tavaly ősszel adta meg magát. (Akkor sem a kazánnal volt probléma, csak eltömődött a kiegyenlítő felé menő cső és megnövekedett a nyomás a rendszerben. - Nyomásmérőt 38 évvel ezelőtt kifelejtették a szerelők. Így a kazán víztere kilyukadt. - ha előbb észre vesszük, még ma is működhetne.
- Igazából nem is tudtuk,hogy a fűtés problémás lehet, ősszel bekapcs. volt, tavasszal gáz elzár. - Így működött 1985 óta. :) - Persze azért a kazánt 2 évente drótkefézte egy gázkészülék szerelő, pár ezer forintért. (Az égőfej igényelte az esetenkénti rozsdátlanítást.)
Azok sem örök életűek, csak kicsit egyszerűbbek, mint a passzív ház gépészete. Viszont világvége szituban tartósan csak az agyag és égetett származékai jöhetnek szóba mint kályha, és valamilyen növényzet mint tüzelőanyag. Mellesleg az élővilág az egyedüli megújuló a Földön. Napelem és társai, beleértve a passzív házat is csak egy bullshit. Ember még megújulót nem alkotott csak valamiféle tamagocsit, ami némi babusgatás után szemétként végzi.
Egy kis csoda a megújulókról.
Ezt látva katasztrofálisan primitív a technikai civilizációnk.
„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)
Nem úgy van, hogy leold a "hőgomba"? Annyira klasszik gázkazánt még nem láttam amiben nem volt hővédelem. De az is igaz, hogy ezekhez mindhez áram is kell, a hővédelem ugyanis elektromos. Ha nincs áram akkor a gáz is elzáródik magától.
Abból a szempontból igazad van, hogy a hőgomba elektromos, ha jól tévedek az egy termoelem, ami egy mágnest húz meg.
De 230 nem kell (ennek a funkciónak).
Rosszul tévedsz. A "hőgomba," az a "Klixon," a termomágnes meg termomágnes. :-| A termomágnes amikor megdöglik, akkor "patkolja" meg a háziasszony egy fakanállal, amit a sütőajtó foggantyújába szúr be úgy, hogy benyomva tartsa a gáztűzhely tekerőgombját. A modern, vízszintesen elhelyezett forgatógombokra meg rárak egy féltéglát, vasalót, satöbbit.
Ja, oké, most látom mi ez. Ez akkor maga a hőfokszabályzó.
Uraságod megint hülyeséget beszél... 😜
A nyomorútt C-21-es, torkos, FÉG kazán is, ha nem kap áramot, maximum az őrlángnak ad gázt. 😜 Az égőfejet tápláló szelepnek is KELL áram. Pont.
A régi átfolyós gázbojlereken pedig kereshetted a dugvillát :D
Ha folyt a víz, akkor égett. Ha jobban folyt, jobban égett. Ha nem folyt, akkor csak az őrláng.
Ja, és ezek még akár palackról is elmentek.
Hogy ilyet csináltak-e kazánból, azt nem tudom, de éppen egy ilyen bojlert gondolom lehetett kazánnak is használni, miért ne lehetett volna? Hacsak a tartós égést nem bírta esetleg.
Nem bírta, még bojler módban sem... 5-10-15 évente (attól függ mennyit használtad, illetve hogy mennyire volt beszabályozva, azaz mekkora láng égett és mennyi gázt pazarolt el) bizony palástot kellett benne cserélni, mert szétégett. De hát 5-10-15 belefér, nem? :) Egyébként meg 40 évet elmentek...
"Sose a gép a hülye."
"Márpedig ha ég, viszont a víz nem forog benne, ott csúnya balesetek lehetnek."
Igen, olyankor letilt a 3.14csába, de nem égeti szét magát...
hat ha gazos... a fatuzelesu nem annyira tud mit letiltani
fatüzelésnél ott a vészhűtőkör
Fatüzelésnél van három védelmi szint:
1, termosztatikus csapószelep a levegő útját elzárja,
2, ha a levegő elzárása nem veszi vissza a teljesítményt, akkor a termosztatikus visszahűtő szelep nyit és hideg vizet kever a kazánba,
3, ha nem lenne hideg víz, akkor a kazán elforralja a vizet (nagyon sok energia a párolgáshő, egy kiló fa ~2 liter vizet tud elpárologtatni), zárt rendszernél ehhez kell 1,5-2-2,5 bar nyomáson nyitó biztonsági szelep.
Egy dolgot kell elkerülni: a nyomás fokozódását, minden mást gond nélkül túlél a kazán, egyszerűen nem lehet annyira megrakni, hogy elforralja az összes vizet, ami benne van.
https://iotguru.cloud
klasszikus vegyestüzelésünél két lehetőség van, vagy gravitációs rendszered van, vagy úgy kell méretezni a szünetmentesét, hogy annyit kibírjon ameddig a legnagyobb berakott töltet is leég teljesen. Vagy menni kell aztán gyorsan kidobni a tüzet, akkor kevesebb idő is elég amig kihül.
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
Van még ilyen? A legtöbb gázkazán egyből megáll, ha nincs áram.
A hagyományos kazánokban is biztonsági szelep. Forralja a vizet a kazá -> növekszik a nyomás -> biztonsági szelep elengedi a nyomást -> aztán elfogy a víz -> akkor már nem keletkezik gőz -> egyszer csak elfogy az energiaforrás ...
Ergo mi lehet a baj, azon kívül, hogy meg kell várni amig kihül a kazán, és vissza kell pótolni a fűtőközeget?
Ezt honnan veszed? Egy 1996 körül készült Fég kombi cirkó - Mechatronika vezérléssel - kb 6 másodperc alatt leállítja a kazánt , ha észleli, hogy nem megy a keringető szivattyú.
Áramszünetkor a gázszelep se nyit ki.
Nem. És őszintén remélem nem is lesz. De nem jelentős költség egy betáp pont kiépítése, ami egyszer jól jöhet. Ezért volt eddigi mindkét házamban.
Aggregátort meg csak az orosz-ukrán háború kezdetén vettünk, mert akkor azért volt bizonytalanság. És elég kisebb ellátási megingás, az emberi hülyeség/pánik kiszámíthatóan tudja súlyosbítani a problémát.
Ha azt nézzük, merre tart az ellátó rendszerek állapota Magyarországon (lásd napelem mizéria is), engem megnyugtat, hogy van egy aggregátor a sufniban. Enni nem kér :) És direkt olyat vettem ami PB gázzal is megy, mert az se romlik meg.
" van egy aggregátor a sufniban. Enni nem kér :) "
Ezek nem olyanok, hogy rendszeresen be kell indítani?
Gyári állapotban/csomagolásban van még.
Ezen én is elgondolkoztam, de mivel BP-en lakom és ha már itt gebasz van akkor minden mindegy.
A megoldás egy kínai hibrid inverter, olyan kell ami tud offgrid üzemmódot.
Easun elég elterjedt, MPPT töltésvezérlővel, kell hozzá még LIFEPO4 akksi 24V 50-200Ah
meg pár tábla 400-450W napelem. Átlagos családi házra, vész esetre 2,4Kw (24V) elég ukránok most ezt veszik. Vész esetére és nem napi életre egy modern átlagos kombi hűtő napi 0,4-0,6kw fogyaszt, a gond télen lesz mert a keringető szivattyú hiába 60W télen ha napokon át nem süt a nap, akkor bizony pár watt jön be óránként.
Olyankor a egy háromállású kapcsolóval leválasztod az inverter betápját a hálózatról, és egy generátorról tudod tölteni az akksit az inverteren keresztül. Azért kell a háromállású kapcsoló nehogy véletlen összekapcsold a hálózattal a generátorod.
Namost ezek tudnak olyat, hogy nincs betáp, de napelemről töltik az akksit és onnét veszed ki a kakaót, tehát szünetmentesként képesek működni és közben töltikéznek napelemről az akksiba. Ez 70-100e ft kategória hybrid inverterből.
200e felett viszont találsz olyat is már ami akksi nélkül is képes kimenetre adni áramot.
Ahogy mondták ésszel!
varázsszavak: hybrid inverter, mppt, offgrid, easun, lefepo4 100Ah
Kábelvastagságra érdemes figyelni mielőtt felgyújtott a házat. Ahogy a jó minőségű egyenáramú biztosítékot kell berakni a napelem oldalra ez sem két forint.
Ez olcsó megoldás, és olyan is, ennél sokak jobb rendszert is össze lehet rakni határ a csillagos ég. Ha ezt magad csinálod akkor is a vége kb 500e ft, mivel betáp után rakod fel a hibrid invertert ami kvázi szünetmentesként működik így tudomásom szerint nem engedélyköteles.
Életvédelmi relét és egy 10A-as biztosítékot lassú kioldásút (230v # 10A = kb 2,4kw) feltétlen tegyél fel az inverter után is a ventilátora pedig 2,4kw kihajtva hangos lesz, árnyékban lehetőség szerint északi falra célszerű kirakni, direkt napfény eső nem barátja ezeknek.
Ez nem megvalósítható leírás, csak gondolatébresztő.
Jó hír, ma már a modern szivattyúk 5w-t fogyasztanak. A max itt is 40w, de akkor már fütyülnek a szelepek :) nálam egy Wilo Yonos Pico 25/1-6 megy a szekunder körben (hőcserélő utáni).
"mivel betáp után rakod fel a hibrid invertert ami kvázi szünetmentesként működik így tudomásom szerint nem engedélyköteles."
Ez biztos?
Egyébként köszi, ez is érdekes irány.
Mindaddig, míg nem termel vissza nincs engedélykötelezettség. Meg kell nézni, hogy mit tud az adott hibrid inverter, mert létezik visszatáplálós is.
Ezek elsődlegesen olyan helyekre lettek kitalálva, ahol van vezetékes villany, de nem megbízható, van olyan nagyfogyasztó (Pl. villanyautó) amiinek az áramfelvétele nincs szinkronban a napsütéssel, vagy épp nem éri meg visszatáplálni a hálózatba.
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "
Bazzeg, ahhoz képest, hogy napelemes rendszerrel kezdődött ez a thread - már ki is derült, hogy biza számos (Dunning-Krugeres) hupu "ért" a gázszereléshez, a tüzeléstechnikához (magyarul: kéményseprés :-P ) , forgó villamosgépekhez, elektrokémiához... 😇 Olyan van-e itt, aki progmatot végzett, vagy villanymérnök de profi módon meg tud csinálni egy laparoszkópiás terhességmegszakítást - köldökön át...? 😘😜
Ha van hozzá doksi és elég holnap, akkor persze 😂
doksi nincs, de tiktokon biztos van par video rola :)
de pl. talaltam mar reszletes "szerelesi utmutatot" terdprotezishez, volt vagy 60 oldal pdf, rajzokkal, reszletes pontrol pontra utmutatoval. a protezis gyartoja keszitette az orvosoknak, de eleg szajbaragos volt...
anno mikor a macskat mutottek kivancsi voltam az eljarasra rakerestem es csomo videot talaltam ahol reszletesen bemutattak, elmagyaraztak mi es miert tortenik... nyilvan nem en fogom ezutan se muteni a macskat, de ez alapjan akar meg is csinalhatnam
Ez csak varolista kerdese:))))
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Azt csak az amatorok. Konnycsatornan keresztul, az a profi.
Mondom, jár Neked a Dunning-Kruger medál rubintokkal ékesített fokozata. 😘😜
(Valamint: a "jópofának" szánt idebüffentésedből explicit kiviláglik, hogy sem szülész-nőgyógyász nem vagy, és effélékkel sosem ittál együtt. 😝 )