"OnePlus 8 Pro vs. iPhone 11 Pro Max"

Nem is neked válaszoltam azt a hozzászólást, szándékosan az utolsó bekezdés szavaival. 

még várok :(

egyébként azért lenne jobb a "tele" kijelző, mert a képernyő mérete megmarad, miközben maga a telefon kicsi maradhatna. Tök jó lenne egy ilyen.

az a baj, hogy nem érted. 2020-ban mindent ki kell baszni a kukába aminek van bármennyire kávája. elvárható, hogy maximum 0,000000000001 mikron kávája legyen a telefonnak különben gáz vagy. :(

Nem értem, hogy miért ragaszkodnak mindig ahhoz, hogy egy telefonon a képernyő alatt és felett ugyanakkora helynek kell lennie.

Nyilván a TouchID-nek kell valamennyi hely, tehát alul a sáv a TouchID-vel korrekt. Viszont ha a képernyő fölé csak egy vékony csíkot tennének, ahol elfér a selfie-kamera és a hangszóró, akkro kb. 0,5-1 cm-t lehente rövidíteni a telefonon, és máris közelebb lenne a tényleges kompakt mérethez (nem a képernyő, hanem a készülék). Az igaz, hogy akkor nem lenne elég a háznak és az akkunak a régi gyártósor, de talán mégse lenne annyival drágább.

Tökéletes válasz. Igaz, nem a feltett kérdésre.

Összefoglallom:

A) 'problémás lehet az iPhone nem szabványos töltőcsatlakozója például azért, mert munkahelyen ha lemerül, akkor nehezen találni ilyet másnál

B) "sikeres ember lehet aki a telefonját hibáztatja amiért nem vitte magával a töltőjét. :D

ez aztán érv! :D"

C) ki hibáztatta a telefonját?

B) viszek magammal töltőt

De hogy konstruktív legyek (jobban mint te): képzeld el azt, hogy átlagos használattal kibírja a telefond munkaidő végéig, ezért nem hurcolsz és nem is veszel töltőt a munkahelyedre. Viszont életedben először (!) olyannyira meg kell hajtanod a telefonod, hogy mégis csak lemerül nap közben. No ilyenkor jöhet jól, ha legalább egy embernek rajtad kívül van olyan töltője amilyen neked kell, ott is van és kölcsön is adja. És általában ha ez egy szabványos töltő (mely szabvány nem egy-két napos), akkor erősen valószínűsíthető, hogy olyanból van, nem-szabványosból nincs. Összesen ennyi hangzott el.

Valóban vastagabb, de az ohm-törvény problémáját (feszültség növelése helyett az áramerősség növelése) nehezebb legyőzni :)

Az ohm-törvény problémáját nem csak annyival győzték le, hogy vastagabb a kábel, de alapvetően ez kellett hozzá elsőként, mert különben szépen elégne a vezeték töltés közben. Ettől függetlenül megoldották; ha rámérsz, tényleg csak 5V van a kábelben, mégis 30W a teljesítmény (ez szépen csökken, 70-80%-os akkunál már csak 20W körül, 90% fölött alig 10W megy át).
Nyilván ha olyan egyszerű lenne ezt megoldani, akkor senki nem szórakozna a feszültség növelésével, mert az is sok problémát szül.

Ahogy azt se tartom megfelelő érvnek, amit korábban írtál: "Így a plusz meleg jórészt inkább a töltőben keletkezik, nem az akku közelében."

A QC szabványnál 9V (vagy az újabb QC2 esetén 0.02 voltonként szabályozva 5V és 9V közötti feszültség) van a kábelben, és az megy át max. 2A áramerősséggel. Az akku töltéséhez viszont sok a 9V, azt nem kötheted rá közvetlenül egy Lithium akkura. A töltéshez max. 4,2- 4,3 voltot szabad ráengedni az akkura, így a 9V-ot a telefonban kell 4,3V-ra csökkenteni. Ez elég komoly veszteséggel jár, és így nyilván komoly hőtermelést is okoz. Ha az 5V-ból kell 4,3-at csinálni, az sokkal kisebb veszteség mellett sokkal kisebb hőtermeléssel megoldható.

Ha ugyanis az akkuba nagyobb áram megy be, az bizony melegedni fog, bármit is csinálsz.

Ez így igaz, de a QC gyorstöltő is végső soron vagy 20W-ot küld az akkuba, csak mellette a 9V-ról történő átalakításkor még a töltő elektronika is fűti is a töltés alatt lévő akkut (a telefonban). Ezzel szemben a WarpCharge 5V-ot küld a telefonba, így a 9V és 5V közötti átalakítás hővesztesége is a töltőben jelentkezik, nem a telefonban. Emiatt gyorsabban töltheti az akkut, úgy, hogy közben ugyanannyi hő termelődik a telefonban.

Emellett még alacsonyabb belső ellenállású akkut is használnak, ami a gyorstöltés miatt kevésbé melegszik, ugyanakkor azonos méret mellett kisebb a kapacitása.

"Márpedig az akkunak a meleg nagyon sokat árt." - Trey szerint ez baromság, csak szólok. :)

A meleg ártja szerintem a legtöbbet az akkunak, akármit is mond Trey. Nem vagyok elektronikai szakember, inkább csak hobbim (bár tanulni is tanultam, szóval nem vagyok teljesen amatőr sem). Hobbiból rakok össze IoT eszközöket főként itthonra, és a telekre. Szünetmentes világítást is csináltam itthonra 12V-os E27-es foglalatos égőkkel, és ATMega 2560-as 8 bites vezérlővel, ott 18650-es cellákból álló akkupakkot töltök, van már benne gyakorlatom.

Látványos, hogy tökéletesen azonos 18650-es cellák állapota mennyivel gyorsabban leromlik, ha nem szellőző, zárt dobozban van a töltése, mint ha egy 12 centis PC ventilátorral hűtöm a töltés alatt őket (úgy, hogy a töltőelektronika azonos). De amúgy ez nem titok, bármelyik elektronikai szakember megmondja, hogy a Lithiumos akkunak a legnagyobb ellensége, ha felmelegszik töltés közben. Alapvetően nem is a töltés sebessége árt neki, hanem a meleg, csak a gyorsabb töltéshez általában nagyobb hőtermelés kapcsolódik, emiatt a gyakorlatban a gyorsabban töltött akku hamarabb tönkremegy. Jó példa erre, hogy (a főként első generációs) Nissan Leaf-ek akkuja is látványosan gyorsabban romlik, mint egy Tesla Model 3 akkuja, és míg a Nissan Leaf akkujának nincs hűtőrendszere, addig a Tesla akkupakkjában komoly belső hűtőrendszer van. Mindezt úgy, hogy a Tesla gyorsabban tölthető.