( Csab | 2009. 10. 11., v – 05:25 )

> Egyébként ez nagyon bonyolult, pl. ha nem adnánk segélyt, valószínű nem volna ilyen nagy bevétele a mobilcégeknek,

Ez így nem igaz. Ha adót csökkentenél, emellett nem adnál segélyt, a cégek bevétele azoktól jönne, akik megdolgoztak érte (visszajuttatod a pénzt).

Egy gazdaság cserekereskedelmen alapul. Én a megtermelt almát cipőre cserélem. Az újraelosztás elvileg még nem lenne baj, mert jót tehet a gazdaságnak. Ezt a modellt egyféleképpen lehet tönkretenni: olyanoknak osztod szét a pénzt, akik nem dolgoznak meg érte.

Magyarul: megtermeltem az almát és nem kapok érte semmit. Akkor minek is termeltem almát?? Vagy minek jelentem be, hogy van almám??

A megoldás tehát az én véleményem szerint:
- segélyt csak munkáért (szemétszedés, köztéri padok lefestése, mezőgazdasági szüret,...)
- az újraelosztásért így tiszta, kellemes várost kapunk...

Azért hozzá kell tennem, hogy az állami szektor is termel, itt a hatásfokot elég lenne növelni. Akik nem dolgoznak, azokat eltávolítani, azt menjenek padot festeni...

Ami meg a nyugdíjat illeti, 200 évvel ezelőtt ilyen nem volt. Mindenki dolgozott a képességeinek megfelelően. Pl. vigyázott a gyermekre, főzött, gondozta a kertet,... Nem is volt olyan szintű szellemi leépülés a nyugdíjasok között, mint most, hogy mindene megvan beül a négy fal közé és várja a halált. Értelmetlen marhaság...