Egyszer búvároktatáson a kelleténél messzibbre sodródtam a medencétől, és ekkor fennakadtam valamin, ami nagyot sikoltott, én meg ijedtemben rögtön valami fogódzó után csapkodtam, amiben megkapaszkodhattam volna végre. Sikerült két szilárdnak tűnő, ám erősen moszatos tárgyat a kezem közé kapni, de minduntalan lecsúsztak róla az ujjaim. Közben rengeteg oxigént [ejcsd: okszigént] kieresztettem, csak úgy forrt az óceán az úszónadrágom fölött. Egy komolytalan pörölycápát is elűztem a bugyborékolásommal, amiről később kiderült, hogy szelídített házicápa, és előrelátó gazdája pórázra kötötte, majd a korallzátonyra pányvázta. Tulajdonképpen szegény pára csupán együtt szeretett volna bugyborékolni velem. Ettől mérges lettem, mert néha a tenger gyümölcsének nézte a lábfejemet, ezért eszeveszetten kezdtem el püfölni az atoll egyetlen közeli bejáratát, közben a Bíró-féle golyóstollam is kicsúszott az úszónadrágom farzsebéből, pedig jó bő zsebekkel rendelkezik ám, és emiatt kétségbeesetten visítottam fel:- A toll, atoll...
Mire Pamela Anderson piros dresszben kimentett, már egészen kész voltam, annyira szorosan fogta a csípőmet, a sárga gumisapkám hátracsúszott a frufrumon, majd sejtelmesen ellibegett a nagy kékségbe. Azóta kék-fóbiás vagyok, és álmomban tovább viaskodom a gigantikus korallszirtekkel.
David Hasselhoff barátom mikor meglátogatott a menhelyen, rögtön el is nevezett Atoll-Darabolónak (még a hónom alól kilógott egy-egy jódarab korall+cápa), mire Pamela sejtelmes mosollyal szája sarkában, és csillogó fénnyel a szemében jelentőségteljesen kacsintott egyet felém, és csak ennyit susogott:
-Pici atdar-om.
G;-)
A fenti ábrán a "G" nem egy pontot jelez a fejem búbján, hanem egykori úszósapkám emlékét örökíti meg, amint huncut frufrum kikúszik alóla.
Felavatott sárga úszósapkám, nyugodj monoton lebegésedben felbomlásodig.