( meditor | 2009. 01. 22., cs – 13:01 )

Az inícializálással kapcsolatban volt egy kérdés: hogy, ha mindegy hogyan választjuk ki a G0-t miért úgy választjuk ki és ez milyen hatással van a futásra.

Csináltam 2 próbát.

(A) próba - 8 figurás mező, valós(mért) határozott egyedekből álló szépmező, és a vakmező predikciós eljárással feltöltve.

Adat (HRS/random inícializálás)
G0 generáció mérete: 38/38
A szépmező mérete a keresés után: 953/1247
Leállás: G33/G36 után
A király személye nem változik: G8/G12 után

(B) próba - 12 figurás mező szimulált adatokkal
Adat (HRS/random inícializálás)
G0 generáció mérete: 32/32
A szépmező mérete a keresés után: 2081/3106
Leállás: G31/G36 után
A király személye nem változik: G6/G17 után

Ebből az látszik, hogy:
(1) - a király személye ígyis úgyis kiderül.
(2) - a random inícializálás esetén később, és több méréssel.

Mielőtt valaki azt mondaná: 2 próba nem próba, akkor azoknak azt üzenem, ha itt 50 próba lenne, akkor mind az ötven estben ez az eredmény jönne ki.

Van egy harmadik inícializálási módszer, amikor is behatároljuk a G0 méretét és úgy választjuk ki a hozzátartozó egyedeket, hogy azok a legmagasabb diverzitást eredményezzék. Ezt pillanatnyilag nem használjuk, viszont az a meglátásom, hogy megfelelően nagy G0 esetén ez semmiben nem különbözik a random inícializálástól.

> Sol omnibus lucet.