Az atomerőműben a láncreakciót nem magakadályozni kell (mert akkor nem működne), hanem szabályozni.
A reakció lényege: az uránatom elnyel egy lassú neutront, majd elhasad. Ezután (ő maga, illetve a hasadványmagok) kibocsátanak gyors neutronokat (ezeket az uránatom nem szereti elnyelni, nem hoznak létre újabb hasadásokat). A gyors neutrononkat a moderátor (modern reaktorokban általában víz, nagy nyomáson, ami egyben a hűtőközeg is) lelassítja (a neutronok ütköznek a moderátor atomjaival, ezáltal energiát adnak át a moderátornak, melegítik), és a lelassított neutronok hoznak létre újabb hasadásokat (láncreakció).
A láncreakciót szabályozni kell. Ennek többféle módja van, egyrészt a vízben oldott neutronelnyelő anyaggal (bórsav) lehet neutronokat elnyeletni, másrészt szabályozó rudaknak az aktív zónába eresztésével (kadmiumrudak). A fűtőanyag egyenletes elhasználása (szimmetrikus cella) érdekében az optimális üzemállapot az, ha elég sok bórsav van a vízben ahhoz, hogy a szabályozórudakat majdnem teljesen ki kelljen húzni ahhoz, hogy a reaktor éppen csak ne álljon le. Ekkor lehet a teljesítményt egy kicsit növelni azáltal, hogy az ember a rudakat kijjebb húzza (de csak kicsit, mert ott a sok bórsav), és lassan növelni a bórsav-konventráció csökkentésével (ezt amúgyis kell, ahogy fogy a fűtőanyag).
(Van egy további, a tervezésből adódó szabályozás (inherens biztonság): a víz, ha nő a hőmérséklete, rosszabb moderátor (kevésbé hatékonyabban lassítja a neutronokat, több neutron "vész el" (nyelődik el) ilyenkor), ezáltal a reaktor meg akarja fékezni magát (ha nem szabályozzák, leáll). (Ez az, amit a grafitos reaktorok nem tudnak.))
Még egy effektus: a hasadványtermékek között is vannak neutronelnyelő anyagok (reaktormérgek). Ha hirtelen teljesítményt csökkentek (pl. vészleállító gombbal beejtem a szabályozó rudakat), akkor ezek még egy darabig keletkeznek, de csak lassan bomlanak el: egy hirtelen teljesítménycsökkentés után nem lehet rögtön elindulni.
Ami látható: egy modern, víz-moderátoros reaktornál nem lehet gyorsan változtatni a teljesítményt. Növelni sem, mert úgy van beállítva (magas bórsavkoncentráció, kivonni a keringetett hűtővízből elég lassú), és csökkenteni sem (mert akkor leáll, és csak lassan tud újraindulni), ezért egy atomerőmű tényleg csak alaperőmű lehet (a teljesítmény nagyon finoman szabályozható, de lassan). Ha valamiért mégis nincs hova tenni a megtermelt energiát (pl. valami zöldtüntetés miatt mindenki lekapcsol mindent), akkor a közeli városban nappal is felkapcsolják a közvilágítást.
Ha a fogyasztás sokat ingadozik, azt ki kell egyenlíteni valami gyorsan szabályozható erőművel (pl. gázturbinás).