Az a helyzet, hogy a döntést tényleg egy nap alatt hozta meg Horthy.
Szó sincs róla!
1941. június 26-án 12.10 perckor Tiszaborkút és Rahó között szovjet vadászgép géppuskatüzet nyitott egy Budapestre tartó gyorsvonatra, majd 13.08 perckor három, nem azonosított típusú repülőgépről 29 darab, 105 kilogrammos rombolóbomba hullott Kassára. (A harmincadik Enyicke településre esett. Ez és az egyik Kassára dobott bomba nem robbant föl, mindkettő szovjet gyártmányú volt.) A támadás híre a légvédelmi parancsnokságtól 13.45-kor jutott el a honvéd vezérkar főnöke ügyeleteséhez. Bár a jelentés ismeretlen repülőgépekről szólt, ezeket a vezérkarnál – mindenféle vizsgálatot mellőzve – szovjetekként azonosították.
Ezután a Magyarország Német Birodalom oldalán történő háborúba lépését már korábban is többször szorgalmazó Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke és Bartha Károly honvédelmi miniszter azonnal – már 14.00 óra körül – Horthy Miklós kormányzóhoz siettek, anélkül, hogy erről Bárdossy László miniszterelnököt értesítették volna. A provokálatlan szovjet támadásról szóló tájékoztatásuk alapján a Kormányzót gyorsan sikerült meggyőzniük a visszacsapás szükségességéről, sőt, valószínűleg a hadiállapotot haladéktalan kimondásáról is. Bárdossyt csak ezután kérette magához Horthy.
A kormányfő 14.30 körül érkezett a kihallgatásra, ahol a Kormányzó közölte vele elhatározását. Addigra Werth már el is távozott, sőt, rögtön ki is adta a parancsot a légierő kijelölt alakulatainak. 16.45 perckor – még mielőtt a kormány egyáltalán hozzájárult volna az akcióhoz – a veszprémi 4. bombázó ezred parancsot kapott a szovjet célpontok elleni, másnap reggeli támadásra.
Bárdossy 15.30 körül tért vissza a Sándor-palotába, s haladéktalanul összehívta a rendkívüli, valószínűleg 16.30 körül kezdődő minisztertanácsot. Az ülés jegyzőkönyve hiteles formában nem, csak két – minden bizonnyal 1945 nyarán írt – részben manipulált változatban maradt fönn. A különböző emlékezések alapján azonban bizonyosnak látszik, hogy némi vita után a minisztertanács tudomásul vette és megerősítette a Kormányzó már korábban meghozott döntését a válaszcsapásról és a Szovjetunióval szembeni hadiállapot beálltáról. Bárdossy 1941. június 27-én, napirend előtti felszólalásában közölte a parlament képviselőházával ennek tényét. Bejelentését „Hosszantartó élénk éljenzés és taps” követte „a Ház minden oldalán”. A felsőház július 4-én ugyancsak helyesléssel nyugtázta Széchenyi Bertalan erről szóló bejelentését.
https://veritasintezet.hu/hu/esemenytar/1136-magyarorszag-hadbalepese-i…
Akkor tényeknél maradva: Horthy 14:00 kor értesül a történtekről. 14:30 -ra érkezik hozzá a kormányfő Bárdossy akivel a kormányzó közli a döntését. Most akkor kérdem: 14:00 és 14:30 között eltelik egy nap szerinted? Milyen tényekre hivatkozol akkor? Lássuk!
Az is tény, hogy Horthy nem várta meg a kassai bombázás információit,
Szakály Sándor hangsúlyozta: Horthy Miklós kormányzót Werth Henrik úgy tájékoztatta, hogy a támadásokat szovjet gépek követték el. A katonai hírszerzés korábbi jelzése is ezt erősítette. Milyen információkat nem várt meg Horthy a Te tényeid alapján?
Őszintén szólva nehezen tudom elképzelni h Werth Henrik csak um. behazudta volna a Kormányzónak, h szovjetek voltak akik bombáztak! Lehet h nem volt hosszadalmas vizsgálat, de mi zárja ki azt, h megbizható információja volt a történtekről, ami végül is helyesnek bizonyult az utókor verifikációja által is? Akár hogy is volt, biztos h szó sincs arról, h Horthy ne várt volna be valamiféle információt! Te pedig ezt állítottad.
azonban sikerült jó döntést hozni.
A jó döntés fogalama nincs definiálva. Mi minősül "jó döntésnek"? A jó döntés az adott szituációban határozódik meg, vagy utólagosan sok évtized távlatában a késöbbi történések ismeretében? Könnyű dobálozni a szavakkal és nehéz azokat értelmezni! Vagy mindig a békés döntés a jó döntés? Mert csak! Öltözzél Orbán Balázsnak akkor! Adott szituációban a háborúba lépés jobb döntés volt mint a kimaradás. Már előzetesen hoszsan ezen rágódtak és erre jutottak, közben felkészültek a hadbalépésre. Adódott az alkalom, amit felhasználtak erre. A döntés egész folymata nem a bombazás és a hadblépésről való kormányzói döntés időpontja között zajlott le, hanem már jóval azt megelőzően.