1. Az orosz értelmiség a saját, sok évszázados paradigmái között viszonylag jól teljesít. Valamikor a XVII. században átvették a nyugattól, amit akkor át lehetett venni, aztán túlélték a kommunizmus pusztítását, ami lássuk be, tiszteletreméltó teljesítmény még akkor is, ha a nyugatitól eltérő koordináta rendszerben léteznek. Sikeresen.
2. A török értelmiséget nem ismerem eléggé alaposan. Annyi tapasztalatom van róluk, hogy teljesen eltérő normák szerint működnek. Pl. nem láttam még olyat, amelyik ne hazudna, mint a vízfolyás, készségszinten. Az arab, perzsa stb. esetében ilyet nem tapasztaltam. Számomra érthetetlen, megbízhatatlan, nem igazán felfogható társaság.
3. A kínai értelmiség néhány évtizede nagyjából legyőzte a művelt nyugatot. A teljesítménye elképesztő. Mi nem ismerjük még azt, amire a kínai értelmiség képes. Sokkal nyitottabb, nagyon racionális, félelmetesen hatékony normák szerint működnek. A gyökereik ugyanúgy túlélték a kommunizmust, mint az orosz. Négyezer éves értelmiségről van szó, sehol nem voltunk és sehol nem vagyunk most sem, hozzájuk képest.
4. Vidéki értelmiségünk nem hagy nyomot. Kétségtelen, hogy emiatt kevésbé destruktív, mint a budapesti, lehet hogy egyszerűen azért, mert tehetségesebb.