A normális eljárás az lenne:
- elérném, hogy kilépjen ő is és én is az ilyen szituációból
- ha nem sikerül, és ez súlyos válság a részemre, akkor elválok, és nem szarok oda ahonnan eszek!
- viszont poloska nem vált el, zsarolt, nem lépett le, élvezte a pénzt és kiderült hogy egy pondró, és utána összekente az asztal amitől evett szarral, ti pedig ezen élvezkedtek. Persze ez nem menti fel focijucit sem, de nem ez a kérdés!
Hány bolsevik gyerek hallgatta le és jelentette fel az apját: Fegyőr, Geszti, SZDSZ all, Kepes, juszt, Dobreva stb… ezeknél hol a szerintetek “körülmény”?
Itt legalább két dolog fut egymással párhuzamosan:
- poloska egy kispolgári kitartott pondro
- focijuci egy NER-s ember aki fecsegett ezt-azt