Persze, nincs is baj, ha újítanak, meg újragondolnak dolgokat. Itt azzal van baj, hogy általában erőltetett ütemben nyomják, ráfelé mindenkire agresszíven, a régi jól bevált rendszer mielőbbi, erőszakos elavultatásával.
Amit nem ért meg a sok Red Hat-es gyökér, hogy nem csak a Linux létezik, és hogy a lényege az lenne, hogy egy unixlike rendszer, és nem lehet csak úgy eldobni jól bevált, és szervesen kifejlődött dolgokat, mint az X, meg a sztenderd shell, sysvinit, és hogy számít a hordozhatóság is. Az a baj, hogy csak nagyon a Red Hat-ben meg a Linuxban gondolkodnak, és próbálnak minden lebutítani, meg mac-esíteni, windowsosítani, akkor is, ha semmi szükség nincs rá.
A Canonical is ezt csinálja, pl. a Snap-pal. Senki nem kérte, de oké, létezzen, aki valami programot nem tud natív csomagból feltenni, az tudja így is használni. De ők kizárólagosan akarják nyomni, a létező natív csomag helyett, na, az gáz. Meg hogy kihekkeled a rendszerből, erre következő update-re visszamászik. Aztán csodálkoznak, hogy mindenki szidja őket, pont most volt a közösségi médiában is két videó, hogy két emberke fellázadt, hogy mindenki a Zubuntutot bántja, milyen igazságtalan, nem muszáj használni, váltsanak Arch-ra. Persze, ezt a legkönnyebb mondani, hogy mindenki váltson, meg ne legyen véleménye, a Canonical meg hadd találhassa fel a kereket.
Ugyanez volt a systemd-vel is. Azt is behozták, ráerőszakolták mindenkire. Persze, fel lehet tenni másik initrendszert, működik is, én használtam OpenRC-t, runitot is helyette, Gentoo-n, Artixon, Void-on, szépen működnek, de az ember azon veszi észre magát, hogy hiába használ másik initrendszert, ha megnyitja a folyamatlistát, épp úgy ott figyel a udev, elogind, többi szutyok, és csak hülyíti magát, hogy ő kikerülte a systemd-t, mikor részimplementációi épp úgy futnak a rendszeren függőségek miatt.