Ez így erősen félrevezető. Régen is voltak jó zenék és szarok, egyszerűen arról is szó van, hogy a rosszak nem 'maradtak meg'. Egy mai fiatalnak a 80-90-es (vagy korábbi) zenékből azokat mutatod meg, amelyek bizonyos szempontból klasszikussá váltak. Ezek 'versenyeznek' a mai, dömping módon készített zenékkel. Ne csodálkozz, hogy jobbak. Idő kell ahhoz, hogy egy adott korszak zenei 'választéka' letisztuljon, a letisztult választék pedig nyilván magasabb minőség lesz, mint az általános.
Nekem - koromnál fogva - elsősorban a késő 60-as évektől a 80-as közepéig terjedő korszak az 'alap', ebben nőttem fel, ezeket hallgatom elsősorban szívesen. Teljesség nélkül: Deep Purple, Uriah Heep, Led Zeppelin Black Sabbath, Pink Floyd, Mike Oldfield, Dire Straits, Queen stb. Azonban annak idején még szokás volt, hogy magnón összegyűjtöttük, amit a rádióban leadtak, és jó volt (vagy jónak találtuk), akkoriban erre még volt lehetőség, sok műsorban beleszövegelés nélkül adtak le zenéket. Nos, ez a gyűjteményem még megvan, szalagon, kazettán, lemezen, időnként szoktam is hallgatni. A meglévő zeneanyagnak szerintem több, mint a fele olyan, hogy mai fejjel nem venném fel, mert tucatzene, semmi értékkel. De az volt fiatalkorom zenéje, akkoriban jónak számított, azóta egyszerűen elkopott, a kutya sem ismeri a hozzám hasonló őskövületeken kívül.
Érdekesség volt sok évvel ezelőtt, éppen Queent hallgattam, és egy nálam 16 évvel fiatalabb családtag kérdezte, hogy mi ez a szar? :) Aztán 1991-ben meghalt Mercury, és az akkori korosztály felfedezte a Queent, és divatba jött. Ugyanaz a fiú egy másik alkalommal, amikor zenét hallgattam, megszólalt: 'jé, neked ez megvan, szuper!". Akkor mondtam neki, hogy mindez egy éve még szerinted szar volt :)
A zeneelmélet, kotta régen se volt jellemző, tehát az, hogy a mai zenészek nem képzettek .... Régen se voltak azok, tisztelet a kivételnek.