Valóban mellékszál, ezért ideteszem:
1. A pluralizmus fenti definícióját a mai fogalmaink szerinti liberális demokráciák többsége sem teljesíti. Sok európai liberális demokráciában súlyos gazdasági és ideológia nyomás alatt tartják a közvéleményt fontos kérdésekben, úgymint pl. a migráció ügyében, az európai háború ügyében vagy akár az etnikai kisebbségek dolgában. Valójában a pluralizmus a liberális demokráciában a politikai versengés lehetőségét (pl. többpártrendszer) és a vélemény nyilvánításának szabadságát jelenti. A diverzitás nem a pluralizmushoz tartozó fogalom. Az az olvasat, amely a politikai hatalomgyakorlás dekoncentrációját is a pluralizmus lényegéhez tartozónak tekinti, csak addig szokott érvényes lenni, ameddig a hatalom döntés- és működésképtelen (mint pl. általában Hollandiában, Belgiumban vagy most konkrétan Németországban is). Normálisan választások között a hatalom - érvényes korlátozásokkal - a parlamenti többség kezében van és nem "dispersed". A döntésképtelenség pedig még nem hivatalosan deklarált liberális érték, egyelőre, szerencsére - bár igény lenne rá, az biztos.
2. A jogállamiság legvadabb politikai értelmezói szerint sem lehet azt kijelenteni, hogy nálunk nem a parlament a legfőbb törvényhozó hatalom. Lehet egyet nem érteni a parlamenti döntésekkel és lehet személyes paramétereket állítani, aminek az egyén szerint meg kellene felelnie a parlamentnek. De az alkotmányt eddig mindig törvényesen módosították, olyankor is, amikor gusztus alapján a módosítás nem mindenkinek teszett egyöntetűen. Aki ezt vitatja, az éppenhogy a demokratikus működést, a parlament szuverén döntési képességét ellenzi. Ja és a törvény előtti egyenlőség sem sérül, legalábbi a jog szerint biztosan nem. Hülye, felelőtlen, esetleg bűnös bíró mindenütt előfordulhat, rossz bírói döntések is léteznek, de ezek tekintetében mi kifejezetten jól álunk, jobban, mint sok más nálunk fejlettebb európai demokrácia.
3. Gusztus szerint lehet mindenkinek kijelentenie hogy neki nem tetszik az Állami Számvevőszék, a NAV vagy a Pedagógus Szakszervezet vezetőjének haja színe, fizetése, világnézete vagy lojalitása. Ez is a pluralizmus része: van akinek tetszik és van akinek nem. Erről kijelenteni, hogy AZÉRT nincsen intézményes korlát a hatalom működése fölött, mert az adott vezető személy nem teljesíti valakinek a személyes elvárásait, kifejezetten antidemokratikus eljárás.
Azaz: komolytalan.
Tessék kérem forradalmat csinálni vagy más összetételű parlamenti többséget választani ahelyett, hogy a meglevőt méltóztatik köpködni. Pontosabban: köpködni lehet, de abból mint látjuk, sosem nem lesz másik hatalom. Sajnos ezek a sérülés panaszok abból fakadnak, hogy hiányzik az az értelmiségi tehetség, amely alternatívát tudna állítani.