( mengyan | 2007. 01. 27., szo – 16:04 )

Egyetértek, az elsőt nemigen felejti el az ember. Én sem. Elég szegény családból származom, nem telt nem csak számítógépre, de videóra, távirányítós szinestvre, stb sem. Nekem kellett megdolgozni az első számítógépemért. A második fizetésemből lett, 99 szeptemberében. Azért tudtam megvenni, mert 1 hónap alatt csak felét költöttem el az első fizunak, úgy, h még mobiltelefont is vettem. Pedig nem valami zsíros állásom volt, betanított munkás voltam a szfvári IBM-ben, és munkásszállón laktam. A fél fizetésemért, azaz 20e-ért lettem boldog tulajdonosa. Addigi életem legnagyobb vágya vált valóra!!! Az akkoriban is közel 10 éves procira -89-es évjáratú, híres-hírhedt 486DX33- épülő gép volt, 14"-os, VGA-nak mondott monitorral (ahoz képest sikerült elérni 1280x1024es felbontást egy DOS-os képnézegető progival), amit 800x600/72Hz-en használtam a kezdetektől. Illetve, miután win3.1 került rá. Mert sokáig csak DOS-al használtam, Pascalozni. 1 hónapon belül lecseréltem benne az alaplapot egy "sokkal" korszerűbb 5x86-133-asra, valamint vettem egy Genius Netmouse Pro egeret is hozzá (addig nem volt, csak kölcsön) tevedtem, az később volt. A mai napig megvan majd minden alkatrésze, sőt, a billentyűzetet, az egeret, egérpadot!!! és a monitort a mai napig használom, bár ez utóbbit csak tartaléknak. Ez a billentyűzet ( http://www.clickykeyboard.com/_ebay/kbblack/kbblack-003.jpg, persze magyar kiosztással, és fehérben, de a színhez nem ragaszkodom :-) ) etalon számomra, nem igazán tudtam megszokni mást, ilyet meg nem találtam még vezeték nélküli combóban.
Hú, de sokat írtam, de akár 10x ennyit is tudtam volna írni róla :-D .
--
A gazdagság legnagyobb forrása a két füled között van.