( hajbazer | 2024. 09. 09., h – 10:28 )

na, mivan? ha a te "igazad" mulik rajta egybol bele tudod rakni a munka kepletebe az idot is?

Mindvégig figyelembe vettem az időtényezőt. Te nem veszed figyelembe, hogy 5G-n több sávon és nagyobb sávszélességen kap egésznapos RF terhelést az átlagfelhasználó. Lásd, most is ignorálod és máris jössz az átviteli sebességes, lokális minimumos, elbaszott befektetőlogikáddal, miközben összességében az 5G hálózat több energiát fogyaszt és nagyobb RF terhelést rak mindenkire, mint egy 1G vagy egy 2G hálózat.

GSM/2G-n mennyivel tobb ido atkuldeni ugyanazt az adatot, mint 5G-n? :)

2G-n (GPRS-en, EDGE-en) nem ugyanazt az adatot kell átküldeni. Ha a 2G IoT eszközökről beszélsz, ott tipikusan olyan eszközök vannak, amik kevés, jól tömörített adatot küldenek. Mérési adatokat, villanyóraállást, GPS koordinátákat stb. ezek mind bájtos-kilobájtos nagyságrendű adatok. Semmi értelme nincs odarakni egy 10x komplexebb és nagyobb energiafogyasztású, gigabites 5G modemet, hogy ugyanezek az adatok menjenek rajta.

Szóval az igazam úgy néz ki, hogy amennyiben szükséges százmegabites vagy gigabites kapcsolat egy IoT eszköznek, ott 4G vagy 5G modemet kell használni. Amennyiben ez nem szükséges, ott 2G modemet kell használni, mivel sokkal olcsóbb, kevesebb erőforrás legyártani és kevesebbet is fogyaszt. A sávszélesség szükségességét az átküldött adatok mennyisége és gyakorisága határozza meg. Ugyanez igaz az okostelefonokra. Egy hanghívás is olyan elenyésző sávszélességű adatfolyam, hogy a kompatíbilitási és stabilitási tényezők miatt jobban megéri 2G-n bonyolítani, mint emiatt újravásárolni egy okostelefont, amire már hajlandó azt mondani a szolgáltató, hogy VoLTE-kompatíbilis.