( Hiena | 2024. 08. 22., cs – 08:26 )

Ez egy elég masszív és komplex téma, és egy fórum post maximum a felszín karcolgatására lenne elegendő. Dióhéjban, gondolat ébresztőként:

Az ember állandó versenyben van a fajtársaival a fennmaradásáért és a fajfentartásért. Míg az emberi társadalom egy a faj számára előnyös konstrukció az egyed számára plusz egy környezeti stresszt jelent. A társadalmilag betöltött pozícióval fordítottan arányos az egyed frusztrációja, ami kihatással van annak döntéseire, önkontrolljára. A klasszikus, fizikai erő és képesség alapú társadalomban, minden szereplő képes volt valamilyen szinten önkontrolt gyakorolni,  mert rendkívül nagy volt a erőfeszítés/jutalom hányados. Magyarán, az egyed csak akkor állt bele a másikba, ha tudta, hogy lesz esélye az arcának az csúnya elkenése nélkül megúszni a konfliktust. A lőfegyverek ezt borították és ez adja a mágikus péniszpótlék szerepüket, mert a hiányzó testi képességek könnyed pótlásának az illúzióját adva. (Hogy ez mennyire igaz, azt jól illusztrálja, hogy az amerikai fegyveres bűnelkövetések igen jelentős hányada, pont azért történik meg, mert a gyáva és gyenge gengszterpalánta még a fegyverével együtt is csak pöcsköszörűnek van nézve és bepánikol.)

Visszakanyarodva a társadalomhoz, ahhoz, hogy az emberek minden szempontból alkalmasak legyenek a fegyver viselésre, olyan társadalom szükséges, ahol annak tagjai rendelkeznek olyan szintű felelősségvállalási, mérlegelési képességre és önkontrollra amit egy fegyver mindennapi hordása megkíván. Ez a jelenlegi magyar társadalomban nyomokban sem található meg. Elég megnézni csak a közlekedési morált. Az emberekben tombol a félelem, a frusztráltság, a kisebbségi komplexus, az állandósult vágy, hogy valamilyen szinten kompenzáljanak, megmutassák, hogy ők VALAKIK és nem lehet velük állandóan kibaszni. Nem jó dolog ehhez még egy halálos eszközt is adni a kezükbe.