A probléma az, hogy az eszközért legalább ketten jelentkezhetnek: a tulajdonos(ok), és a diák, aki az eszköz használója. Az előbbi bármikor, az utóbbi a szabályozás szerint a tanítási nap végén - pontosabban akkor, amikor elhagyja az iskolát.
Az "iskola illetékese" ki is lesz? Hogy lesz elérhető? Milyen módon fog meggyőződni arról, hogy az adott eszköz kinek a tulajdona, illetve ki annak a jogosult használója? Emiatt _sem_ életszerű és korrekten végrehajtható a szabályozás. Gondolj bele: a portás Bélanéni gyűjti be a telefonokat? És hova rakja? Hogyan zárja el? Hogyan védi ezt a több milliós értéket? Ja,hogy nem ő, hanem az első órát tartó tanár, aki az óra elején begyűjti, majd egy kupacban (mindet névvel felcimkézve) leadja azt egy erre szolgáló őrzött, de minimum megfelelően védett helyre? Mivel már itt is millós értékről beszélünk, nem elegendő a "darabra megvan" átadás-átvétel, hanem bizony egyedi azonosítókat tartalmazó lista kell az eszközökről, illetve azok állapotáról(!)...
Vagy lesz valaki, aki a legkésőbbi beérkezés és a becsengetés között végimegy minden osztályban, és mindenkitől átveszi az eszközt? Ugye osztályonként milliós tételről beszélünk, nem gondolom, hogy ezt csak úgy "kupacolva" lehet begyűjteni, illetve kiosztani, úgyhogy minden olyan megoldási ötlet, amikor a használó látóköréből kikerül az eszköz, annak az egyedi azonosítóját és állapotát (sérüléseit) tartalmazó írásos átadás-átvételi doksival kell, hogy begyűjtésre kerüljön. Ez nem egy doboz eneriaital, picit magasabb értékekről beszélünk...