( bolond | 2024. 07. 05., p – 11:59 )

Ez amugy jo otlet, de laikuskent logikusnak tunhet

Szerintem a realitást érdemes figyelembe venni. A realitás pedig az, hogy kb. minden emberhez eljutott már a probléma híre, hiszen a bulvárlapok és a komolyabbnak mondott médiumok is rendszeresen jelentetnek meg írásokat negatívan végződött netes adásvételek témakörében. Szintén realitás, hogy nem lehet minden emberi nemtörődömség, hülyeség mellé rendőrt állítani*. Realitás továbbá, hogy akkor és ott okosnak lenni kényelmesebb, mint a bürokrácia útjain végigvánszorogva valamiféle igazsághoz jutni.

 

laikuskent logikusnak tunhet, hogy ha meghirdeted, hogy XY kartyacsomag, akkor valoban XY altal gyartott kartyakat fogsz kapni.

Laikusként valószínűleg tudod, hogy hamisítják pl. az Adidas pólót. Laikusként valószínűleg tudod, hogy a személyes jelenlét hiánya úm. oldja a gátlásokat. Stb. Csupa hétköznapi ismeret, mellyel mindenki rendelkezik kisebb-nagyobb mértékben.

 

Ezek szerint a jogalkoto nem igy gondolta

A jognak valamennyire reálisnak kell lennie. Feltételezem, te sem akarsz annyi adót fizetni, amennyiből a hatóságok minden fisz-fasz esetet fel tudnak deríteni (plusz ügyészségi, bírósági stb. munka). Feltételezem, a büntetési tételek valóban elrettentő végletekig való szigorítása sem reális egy EU-tagállamban. Másrészt egyes csoportok részéről megy a visongás, hogy az állam ne pofázzon bele semmibe. No, ennek az éremnek a másik oldala, hogy az egyén felelős döntéseket hozzon. Emlékeim szerint a HUP-on sem ez az első, netes átverésről szóló topik. Voltak példák, de az okulás elmaradt. A jogalkotó hibája?

 

nem biztos, hogy PEBKAC.

Nem biztos, hogy nem működik a igazságszolgáltatás/jogszolgáltatás. Kérdés, hogy a károsultnak milyen erőforrásaiba kerül bejárni a jog útvesztőit. Gondolom, világos, hogy megint visszaérkeztünk a realitáshoz mint a döntéshozatalt megalapozó alapkőhöz...

 

 

* ld. pl. a "baleset" fogalmát