( bognarattila | 2024. 06. 10., h – 12:40 )

te azt akarod leírni sokadszorra, a melós ideje legyen kitöltve teljesen

Nem. Én azt írom, hogy a munkavállaló által vállalt idő lehetőség szerint legyen kihasználva, ami nem egyenlő a kitöltéssel.

A kihasználás = értékteremtési képességének minél jobb felhasználása. Ha van szabad kapacitása (időben, energiában), akkor kapjon még feladatot (ha van). Igen, ebben benne van, hogy ne legyen túlterhelve és az is benne van, hogy eléggé legyen terhelve, mert túl kevés munka miatt is elmehet (pl. fejlődni szeretne).

Ameddig munkavállalót munkaidőért fizetsz és nem konkrét feladatért (tipikusan erre vannak az alvállalkozók, nem a munkavállalók), addig valahogy meg kell becsülni a szükséges időt még akkor is, ha nehéz, tartalékot kell képezni. Mert akkor is kéri a bért, ha a tervezettnél több idő ment a projektre. Aztán utólag lehet azon rugózni, hogy ő nem dolgozott elég hatékonyan vagy valaki rosszul mérte fel (akár az időt, akár a szükséges erőforrást - pl másra kellett volna bízni a feladatot), de az idő elment rá. Ha tartalékon belül van, nyilván kevésbé kritikus kérdés, de ha azon túl - veszteséget termel a projekt - akkor utána kell nézni.

És igen, vannak olyan munkakörök, amikor nincs kitöltve egy munkavállaló kapacitása, de ilyenre is lehet szükség, az a cég dolga, hogy mérlegelje, miként oldja meg ezt: ha nem tudja mással összevonni, de szükséges kompetencia, akkor kell és kész (másik opció kiszervezni a tevékenységet, ha van rá mód, de pl egy CTO esetén ez nem opció). Nem optimális, de szükséges kiadás. Ellenben ha növekedés van és nő a feladatok száma, akkor egy darabig még el tudja látni, azaz nem lesz többlet kiadás, csak bevétel növekedés.