( bognarattila | 2024. 06. 10., h – 08:37 )

Még mindig nem küldted meg a százalékot, hogy hány informatikus dolgozik feladat alapú és nem munkaidő alapú szerződéssel. És azt sem írtad meg, hogy akinek munkaidő alapú a szerződése, az mikor kapjon új feladatot, meddig kelljen nézegetni, hogy 3x-4x-es idő alatt végzi el a feladatokat.

Az a gond, hogy a megbízást kevered a humán erőforrással.

Egyáltalán mi számít feladaton eltöltött időnek? Ha másfél órás sztorizgatós kávézás közben jön meg az ötlet egy hetek óta álló feladat megoldására, akkor az a másfél óra munkával eltöltött idő?

Ismét félrebeszélsz, csúsztatsz.

Ha egy cég rendszeresen belefut abba, hogy hetekig állnak a projektek és nincs rá finanszírozás (nem számolta senki, hogy hetekig állhat fejvakarással, rosszabb esetben kötbéres is), akkor földbe áll. Vagy ki és miből fogja kifizetni a fizetést, amit hó 10-ig elvárnak a számlájukra? Három dolgozó 2 hétig vakarja a fejét, az másfél havi fizetés, ami terheli a céget. Ezt bele kell számolni a költségekbe, hanem számolod bele, bukta. Ha kiszámlázod, hogy 2 hétig fejvakarás volt, akkor idő alapú elszámolásról beszélünk. Ha bele volt számolva 4 hét fejvakarás és csak 2 nap fejvakarás lett belőle, akkor az nyereség a cég számára, amiből a munkavállalók részesülhetnek jutalom formájában. De a bérüket akkor is elvárják, ha 4 hét helyett 6 hétig vakarták a fejüket, mondván nem az ő dolguk.

Bármilyen nehéz is, tipikusan kell egy időerőforrás becslés, amíg emberek dolgoznak a projekteken és az emberek havi fizetést kapnak.

Az AI-t felesleges bekeverni, mert ezen az elven nem változtat, legfeljebb annyit, hogy kevesebb lesz az emberi idő, amit figyelembe kell venni, de erre a kevesebbre is kell becslés addig, ameddig fizetést kell adni.