Ha kizárólag elfogadhatatlan dolgokat találsz egy menün, vagy odébbállsz, vagy reklamálsz. Az első út egy elágazása a sztoikus-leszarom hozzáállás -- én ez utóbbit járom, mert tisztában vagyok azzal, hogy nincs értelme reklamálni. Illetve csak járnám, mert még el-elfog a keserűség, ha arra gondolok, micsoda moslék világban élünk. Tegnap néztem újra a Vissza a jövőbe trilógiát, és hát igencsak elkanyarodtunk az ott bemutatott 2015-től, és egyre mordoribb minden. Sebaj, pár év, esetleg évtized, és konyec filma úgyis.
Ha mástól kapja, akkor meg ő sem marad sokáig ártatlan kis amőba...
Nyilván. Ezért sem lehet reklamálni. Bűzös cirkusz a politika, semmi több. Bábszínház a hiszékenyeknek. Modern vallás, a napóleoni értelemben.
Nem a ma élő emberek találták fel a képviseleti demokráciát. De azt sem, hogy a rátermettebb kerekedik felül.
Akiben csak az ötlik fel, hogy muszáj részt venni a szarkeverők cirkuszában, és legfeljebb csak az "ellenoldal" felé utálkozik, az szervilisen viselkedik. Ehhez semmi köze a "képviseleti demokráciának" vagy annak a felismerésnek, hogy az igazságot mindig az erősebb határozza meg. Ha nem is lehet objektívan erősebbnek lenni, még nem kell vigyorogva, alázatosan, esetleg dölyfösen vagy lelkesen elfogadni a szemétségeket.