A hit sosem akart úgy tudomány lenni, ahogy te érted. Úgy látom akárhányszor írom le nem megy át, a hit nem közelíthető meg a mai tudomány módszereivel.
Nem arról van szó, hogy a hit mi akar lenni, hanem hogy egyre inkább feleslegessé válik. Gyorsan nő a valódi tudásunk, és eljutottunk arra a fejlettségi szintre, hogy tudjunk élni azzal, hogy valamire azt mondjuk, hogy ezt most még nem értjük, és ne azt, hogy "azért mert csak" (mert isten így akarta, mert így jobban tetszik a képzeletbeli barátomnak, stb., ami mind ugyanazt jelenti). Tudjuk mi az, ami természettudományos kérdés, mi az, ami társadalmi. Felfogjuk, hogy az erkölcs az emberiség egyik legfontosabb és legkifinomultabb találmánya, amire büszkék lehetünk, és ami azért van, hogy békében tudjunk együtt élni, és nem azért, mert egy ősz bácsi figyel az égben, és a kezünkre üt, ha nem így csináljuk.
A poligráfnak semmi köze a hazugsághoz, ami egyébként nem is érzelem amiről beszéltünk, hanem annak egy testre gyakorolt hatását mér úgy hogy gyakorlással átverhető. Ennek az oka egyszerű, a szellem az úr a testben. Tréningekkel egészen elképesztő dolgokra lehet rávenni a testet.
Ugyanúgy a szellem az úr, ahogyan a computerben a szoftver. Merthogy pont arról a kapcsolatról van szó. Az meg, hogy a poligráfnál a stressz testi jelzéseit méred, teljesen rendben van. Szinte minden mérés valamilyen értelemben közvetett, pl. egy hőmérőn sem magát a hőmérsékletet látod, hanem a hőmérséklettel arányos hőtágulást. Ha át lehet verni a poligráfot, az azért van, mert nem elég sok paramétert mér. Lesz majd jobb, ne aggódj, olyan már most is megy, hogy a fejbőrön elektromos jeleket mérve ki lehet találni, hogy milyen szavakra gondolsz.
A buddhizmusban se varázsló, se humbug nincs, ellenben vannak gyakorlatok, amik működnek. Ha gondolod ajánlok párat, hogy szét tudj nézni a másik oldalon is.
Gyakorlatok vannak a mindfulnessben és az esti tévétornában is. De a budhizmusban amellett van humbug is reinkarnációról. Azt pedig akkor fogom elhinni, ha a következő életemben bogár leszek és eszem a mostani jegyzeteimet.
Hipotézis -> ellenőrzés van a hitben is, csak ott úgy nézni, hogy tan -> alkalmazás -> tapasztalás -> finomítás.
És mikor tapasztaltad meg az isten vagy a reinkarnáció létét reprodukálhatóan?
Definiálnád nekem a kultúrát? A hit a kultúra része? A kultúra befolyásolja a te boldogságod? Van olyan kulturális gyakorlat, amit akkor végzel amikor egy zavaró gondolat gyötör?
A kultúra definíciójára javaslom a Magyar értelmező kéziszótárat vagy a wikiszótárat. És persze, hogy befolyásolja a kultúra a boldogságod, gazdagítja az életed, ha olvasol, zenét hallgatsz, múzeumba jársz, ha (természet- vagy társadalom-) tudományt tanulsz, az a megértés élményét adja. Az olvasmányélményeid, a gondolkozás, a tények mélyebb megértése, a beszélgetés másokkal, vagy akár egy kis esti torna segít, ha zavaró gondolat gyötör. De ismerek olyat, akinek a pszichológia vagy a mindfulness (meditáció a tested jelzéseire, az érzéseidre koncentrálva, nem hit, hanem a dolog fiziológiai hatása alapján) használ.