> Te nem válaszokat kerestél, keresel?
Abban az értelemben, ahogy te ezt felveted: nem. De általánosan persze mindenki válaszokat keres, tulképp az egész alvó állapot arról szól, h arra várunk h valaki mondja már meg mi ez a sz@r itt körölöttünk? És ez a várakozás torzul mindenféle tévutakba, melyek épp a várakozást tagadják ki a tudatból. Sajnálatosan nem mindenki alkalmas a bölcselet befogadására. A dolog nem elhatározás kérdése, hiába akar foglalkozni vele, fókuszt, írányt téveszt kapásból, nem a megfelelő szinten értékeli, értelmezi a dolgokat, meg kb kismilló módon kisiklathatja magát. De elmagyarázni sem lehet neki, mert feszt félreérti. Eleve vannak kasztok, ezek univerzilsan érvényes archetipusokon alapulnak, amik erős determinációt jelentenek. Persze a bölcselet útján ez meghaladható lenne... pl. harcos archetipusa. Azért lehet rá mondani, h valamilyen mert nem tökéletes. Valamiképpen romlott, harcos módjára romlott, és ezen romlottságában egyforma a többi harcossal. Kéretik jól érteni, a harcos magas szintet jelent, de a tökéleteshez [a jelző nélkülihez] képest romlottat!
A kérdések, a kérdésekre találtnak vélt válaszok nem legitimálnak semmit. A lényeg máshol van.
> Itt Isten fogalma kis magyarázatra szorul
Persze, és te el is elmagyarázod [kicsit]. Mellékes, csak sitlárisan kérdem: az nem lehet mondjuk, h Isten fogalma nem kicsi, hanem nagy magyarázatra szorul? Történetesen a legnagyobbra?
Isten értelmezése nem a vallások kiváltsága, a bölcselet a vallásokat meghaladó módon értelmezi. Te nem érzed halál dedónak, meg óvodának ezt az egy-több istenről való zagyválást? Mert ahogy felveted az abszolút érvénytelen, nem felmondani kell, hogy ez vagy az vallás miként értelmezi Istent, ez puszta szövegvisszamondás, mindenféle értés, értelmezés hiányában. Nem a prezentált tárgyilagossággal, hanem személyes meggyőződésből kéne beszélni róla, átérezve annak mélységét h miért is van több isten? A kereszténységben is Atya Fiú Szentlélek hármasság jelenik meg, ami annyira fontos jelentőséggel bír, h azt "kicsit" magyarázni nem is lehet. És a keresztény heteroteisztikus értelmezés alapvetően tér el a bölcselet autotesztikus értelmezésétől, de az Isten atyai és fiui minősége nagyon is rezonál, mitőbb lényegi magját adja a bölcseletbeli ÉN és a MÁS központi kérdésének. A szentségben kell érteni a dolgot! Hol marad a te szövegedben a szentség érzékelése? Minden csak profán, tárgyilagos.
> A beatvasánál kéred, hogy a közösség fogadjon be és ezt jelképesen megteszik. Isten csak befelé érhető el, ezen egy rituálé nem segít és nem oszt, nem szoroz.
Megint a materialista, profán karaktered nyilvánul meg - annak ellenére h előzőekben kifejtettem a beavatás spirituális jelentőségét. Vallásokban néha a szentségek egyike a beavatás.
> A beavatásról kicsit úgy beszélsz mint a megváltásról.
Pff ...no comment
Na most nekem a hatalmas EGOM azt mondja, h mi nem fogunk együtt kényszered szerint fogalmakat definiálni, meg kérdezz-feleket játszani.