Ezt beszéld meg André Kostolany-val is:
"A világégés után a kötvényesek bizalma elveszett, nem remélték, hogy a háború utáni német állam valaha is helytáll, többek között azért, mert mindenki jogos aggodalommal tekintett a Német Birodalom hatalmas adósságára. A kötvények forgalma elenyésző lett, a bizalomhiány töredékére apasztotta értéküket. Ekkor jött Kostolany, és bevásárolt a régi papírokból. Sokan szegezték a mesternek azt a kérdést a negyvenes években, amit jóval később egy tévéinterjúban Johannes Gross német riporter is megfogalmazott: „Hogy jutott eszébe 1946-ban az az esztelen gondolat, hogy a Német Birodalom, vagy a Német Birodalom jogutódja egyszer ismét fizetőképes lesz?” És a válaszban benne áll minden hasonló befektetési stratégia alapja: „Meg voltam győződve arról, hogy Németország újra talpra áll”. Ezzel a befektetése több ezerszeres hasznot hozott. De hasonló tranzakcióként említhető az orosz cári kötvények megvásárlása is."
Hahaha! :)