A UX nem minden ember számára egy globálisan tökéletes megoldást nyújt, hanem a nagy átlag igényeit elégíti ki. Az hogy te másképpen működsz (akár többmillió társaddal együtt) nem írja felül azt, hogy a többség (többszázmillió) felhasználó számára készült a felület. Ilyenkor szoktak A/B teszteket csinálni, hogy az majd megmondja a mintavételezés mértkéből adódoan, hogy mi a jobb megoldás a nagy átlag számára. Akinek meg nem tetszik az írhatja tucatszám a peticiókat a change.org-ra, telesírhatja Elon twitterfiókját (úgy-e erre láttunk millió példát).
"Továbbá miért gondolod, hogy interakciók száma a fontos?"
Úgy-e most viccelsz? Mi fogja adni a twitterre a visszatérő látogatókat, ha nem az interakció? Posztolsz és várod a reakciókat, ez adja a megerősítést, hogy amit twitteren csinálsz az jó: érdekli a tömegeket, mások meg visszajönnek olvasni a tartalmaid. Ez az ami az egészet interktívvá teszi, közben a twitter adja a platformot, hogy a tömegek számára érdekes és releváns tartalmak generálódjanak, ami újabb interkaciót vált ki. A statisztika maximum egy megerősítésként tud szolgálni, de semmilyen más hatása nincs.
"Az miért jó a hirdetői oldalról, hogy te hosszas perceket töltesz a gondolataid kifejtésével ahelyett, hogy pörgetnéd a feedet és láthatnál minél több promoted tweetet?"
Az, hogy te másképpen viselkedsz és olvasni szeretsz (read-only módban tartalmat fogyasztasz) a platformnak nem tesz jót. Ha eluralkodik ez a gondolkodásmód a teljes twitteren ez számára üzletileg nem éri meg. Nem tud olyan közösséget kialakítani, aki folyamatosan visszatér (nem alakul ki a "függőség"), nem tudja olyan pontosan célzott hírdetésekkel bombázni az usereket, mint az aktív tagokat (nem tud részletes social profileokat létrehozni). Kisarkítva ha nincs gondolatkifejtés, nincs látogató, ha nincs látogató nincs kinek hírdetéseket mutatni, elfordulnak a hírdetők, befektetők, meghal a platform.