A 2. linket olvasgattam és hiányérzetem van. A 2. ábrán Emberi eredetű sugárzási kényszerek a földi légkörben című ábrából a természetes sorokból a víz mintha kimaradt volna.
Nyáron felhős időben észrevehetően nincs nagy meleg, tiszta égbolt mellett szokott kánikula lenni. Télen felhős időben nincs annyira fogcsikorgató hideg, mintha csillagos az égbolt.
Ezek alapján nagyobb hatásnak kell lennie a felszíni hőmérsékletre a víznek, mint az összes többi gáznak. Ez viszont valamiért kimaradt. Persze részben érthető, mert egyrészt nagyon sok van a légkörben és nincs egyértelmű hatása, mert hol hűt hol meg fűt. Ráadásul folyamatosan változik óráról órára, nem olyan egyszerű modellezni, mint a pl. egyenletesen elterülő (vagy így modellezett) szén-dioxidot. A meterológia a víz hatását csak néhány napra előre tudja modellezni úgy ahogy, a klímamodelleknek meg évtizedekre vagy évszázados időtávon lenne pontosságra szükségük.
A másik ami nekem nem világos: Ha a CO2 miatt van felmelegedés, akkor a jégkorszak kezdetén mi tünteti el azt a légkörből és milyen természeti folyamat varázsolja vissza, amikor jön a felmelegedés.